A szakemberek törekedtek megőrizni a szöveg pontos tartalmát és Széchenyi mondatainak ízeit is, de sokat változtattak az eredeti mondatszerkezeteken és szavakon is. A ragozást is a korszerű nyelvtani szabályokhoz igazították.
A mai magyarra ültetéssel a Széchenyi Alapítványnak egyértelműen az volt a célja, hogy
minél többen olvassák Széchenyi majdnem 200 éves Hitel-ét,
azaz a magyar gazdasági szakirodalom egyik első művét. Buday Miklós, az alapítvány elnöke azt mondta az MTI-nek, hogy a Hitel-t sajnos nagyon kevesen olvassák, pedig az 1830-as első megjelenése óta szinte
semmit nem veszített aktualitásából.
Buday Miklós azt mondta, annak ellenére aktuális a Hitel, hogy a Széchenyi által tárgyalt gazdasági problémák eltértek a maiaktól, és az akkori feltételek, körülmények is különböztek. Azt is mondta, hogy "a Hitel nem csupán a gazdasági értelemben vett kreditről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy
higgyünk és tudjunk hinni egymásnak.
Buday Miklós szerint az önismeret fontosságától a másik meghallgatásának jelentőségéig komoly erkölcsi kérdések és alapvető emberi mondanivaló szövi át a művet. A Hitel emellett kiemelt figyelmet fordít a nemzeti sajátosságok megőrzésére is, mivel Széchenyi István hiszi, hogy nem lehet egy az egyben átvenni angol, német vagy francia példákat.
A magyarításra főleg azért volt szükség, mert a Hitel Széchenyi későbbi műveihez képest is
nagyon régies, és szótár nélkül alig értelmezhető,
ezért a nehézkes szöveggel nagyon kevesen képesek megbirkózni. Az eredeti szöveg átírásán Buday Miklós mellett öt másik szakértő (Dudás Márta, Horváth Attila, Velkey Ferenc, Kovács Anna és Rigó Mihály) dolgozott egy egész éven át.
Buday Miklós egyébként mindenkinek ajánlja a Hitel-t, aki szeretne javítani a sorsán. Az új kötetet egyébként rengeteg jegyzettel és kísérőtanulmánnyal látták el.