Az expo nagyszabású megnyitóján Hoppál Péter kulturális államtitkár is részt vett. Szerinte a világkiállítás - az olimpiák és a labdarúgó-világbajnokságok mellett - a harmadik olyan nagy megmutatkozási lehetőség egy országnak, amellyel erősítheti az imázsát és építheti gazdasági kapcsolatait.
Mi sem gondoljuk nagyon másként, ezért is követtük árgus tekintettel a magyar pavilon koncepciójának alakulását, amely többször botrányoktól volt hangos az utóbbi egy évben. Először szakmai szervezetek és komplett építészmérnöki tanszékek határolódtak el a koncepciótól, amelyet az egyik közleményben „giccsbe hajló építészeti paródiának” tituláltak. Végül maguk a tervezők is megtagadták a saját épületüket, mert a megbízó változtatásokat hajtott végre anélkül, hogy erről őket megkérdezte, vagy akár tájékoztatta volna.
„A pavilon és kert üzenete és annak megjelenési formája attól, amit jó szívvel képviselni tudunk, aminek magvalósulásáért küzdöttünk, és támadások tömegét elszenvedtük, immár tarthatatlan mértékben eltávolodott” – írták pár héttel ezelőtti közleményükben. Az öt vezető tervező a nevét is levetette a sajtóanyagokról és a hivatalos honlapról, mert szerintük rájuk nézve kompromittáló a megvalósult épület.
Egy-két nagyobb változtatás azonnal szemet szúr az első fotókról: a sámándob például kevésbé kelt rusztikus hatást a vörösrézborítás miatt. Sokak szerint ez így már nem is dobra, inkább egy megtermett dinamóra hasonlít;
még szerencse, hogy azt is egy magyar, Jedlik Ányos találta fel.
Az már nagyobb érvágás a koncepció számára, hogy a központi jelentőségű tetőkert is jelképes méretűvé sorvadt a kivitelezés során. Nem mintha a nagy ellenállásba ütköző eredeti látványtervek hazai sajtóján sokat lehetett volna még rontani a változtatásokkal.
Persze nem is számít igazi kultúrpolitikusnak, akit az efféle apróságok meg tudnak akadályozni a diadalmas nyilatkozatokban. Hoppál Péter szerint a magyar Életkert már most nagy sikert aratott, hiszen beválasztották a tíz legsikeresebb üzenettel rendelkező pavilon közé.
Az államtitkár szerint a legfontosabb üzenet a tiszta élelmiszer, "az a magyar döntés, hogy GMO-mentes környezetet szeretnének továbbadni a gyermekeknek, unokáknak". Szerinte a magyar pavilon bárkaformája annak jelképe, hogy a víz átmenekíti az életet, az értékeket a jövőnek, a sámándobok pedig az élet misztériumát szimbolizálják.
Szőcs Géza, az expo magyar kiállításainak miniszteri biztosa egy korábbi nyilatkozatában még azt is pedzegette, hogy sok bírálatra számít, mert szerinte Magyarország az Életkerttel biztos kivívja majd ezen globalista "gazdasági hátterek" haragját.
Az tényleg sikernek számít, hogy a magyar pavilon – a házigazda olaszokéval ellentétben – időre elkészült, így pénteken el is indíthatták a programokat. A hivatalos megnyitót azonban csak egy hónap múlva, június 5-én tartják, nehogy a központi nyitás nagy programkavalkádjában elsikkadjon a pavilon üzenete.
Hoppál Péter elmondta, hogy többek között a FolkEmbassy, Szakcsi Lakatos Béla, Kathy Horváth Lajos fellépésével indultak el a programok. Ez azonban csak a kezdet: a következő fél évben minden hónapban szerveznek egy kiállítást és egy konferenciát a pavilonban, emellett hetente hat koncert is lesz, gazdag bemutatkozási lehetőséget adva a magyar művészeknek.