Budapest, 2014. szeptember 1.
Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke mutatja be az új tízezer forintos bankjegy mintáját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Milyen lesz a magyar készpénz? című sajtótájékoztatóján a jegybank budapesti székházában 2014. szeptember 1-jén. Az MNB megújítja a bankjegysorozatot; először a tízezer forintos bankjegyek változnak, ezek szeptember 2-től ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Vágólapra másolva!
Varga Zsolt újságíró felháborítónak tartja Gerhardt Ferenc sugalmazását, miszerint meghamisította volna egy riportalanyának mondatait. Amennyiben nem kap bocsánatkérést, bepereli a Magyar Nemzeti Bank alelnökét nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért.
„Julian Becket a manhattani galériájában értem el telefonon, és magyarul beszéltünk”
– mondta Varga Zsolt az Origónak, reagálva Gerhardt Ferenc állításaira. Az Értéktár Program vezetője lapunknak adott exkluzív interjújában fejtette ki véleményét a Golgota állami megvásárlása körül kialakult helyzetről, amelyben nemcsak Pákh Imre állításait vonta kétségbe, hanem azt is, hogy a kép előző tulajdonosa, Julian Beck valóban elmondta volna Vargának a Munkácsy-kép eladási árát. Amikor felmerült Beck nyilatkozata, Gerhardt a következőt mondta:
"Nagy kérdés, hogy mit nyilatkozott.
A Figyelő Online feltűnően szorgalmas ebben a kérdésben, és az a személy, aki ezeket a cikkeket írja, időnként hajmeresztő dolgokkal áll elő."
Gerhardt Ferenc az újságíró hitelességét is kétségbe vonta Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Varga Zsolt azért kereste meg pár héttel ezelőtt a magyar származású, de Amerikában élő műgyűjtőt, mert Pákh Imre – titoktartási szerződésre hivatkozva – nem árulta el, mennyit fizetett a képért annak idején. Varga gondolta, hogy akkor megpróbálja a másik felet, hátha ott több sikerrel jár.
Az újságíró amerikai barátain keresztül jutott el Beckhez, aki nagy meglepetésére egyből elmondta, hogy hétmillió dollárért adta el a Golgotát Pákhnak. Emellett azt is elárulta, hogy annak idején a Golgotát azzal a feltétellel helyezte letétbe a Magyar Nemzeti Múzeumnál, hogy a magyar állam kiviteli kötelezettséget vállalt rá, azaz visszaviheti Amerikába.
Varga hamarosan levélben szólítja fel Gerhardt Ferencet a bocsánatkérésre.
Ha ez nem történik meg, perre viszi az ügyet nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt.
Varga mellett perre készül Pákh Imre is, aki azt mondta, a Golgota védetté nyilvánítása az 50-es évek államosításaira emlékezteti. A műgyűjtő ügyvédei nemcsak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban és – a kép társtulajdonosa, a német származású felesége révén – Németországban is vizsgálják az esetet. A jogi esélyeket az Origo is alaposan körbejárta, erről részletesebben itt olvashat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
