A Magyar Művészeti Akadémia elnöke Az élet kincsesháza elnevezésű konferencián mondott köszöntőt, amiben ejtett néhány szót arról, hogy szerinte
irreális illúzió az az elképzelés, hogy minden egyes művészeti ág bekerülhessen a közoktatási tananyagba.
Ehhez ugyanis legalább 60-70 tanórára lenne szükség. Azonban vannak olyan, meg nem nevezett kiváló magyar példák is, amik azt bizonyítják, hogy lehetséges a művészet, azaz "az isteni üzenetek feletti emberi öröm kinyilvánításának" beépítése az iskolai nevelésbe.
Ez viszont a tanárok korrekcióját kívánná meg.
Utána Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója beszélt arról, hogy a zenei nevelés bizonyíthatóan formálja gyermekkorban az agy még fejlődés alatt álló, különböző funkciókat ellátó belső hálózatait.
A zene és elsősorban a hangszeres játék hatására szerkezeti változások következnek be az agyban,
és megfigyelhető a relatív térfogat növekedés is.
A zenei nevelésre két külföldi példát is hozott: az egyik a venezuelai El Sistema, a másik pedig az amerikai Harmony Program. Az utóbbit vizsgáló kutatások eredményei szerint
1-2 év alatt hatalmas változás figyelhető meg
a programban részt vevő gyerekek beszédfeldolgozó agyterületeinek fejlődésében.
Végül Kucsera Tamás Gergely szólalt fel: szerinte generációk nőttek fel valódi művészeti képzés nélkül, ezért megfelelő társadalmi közeget kell teremteni a művészettel való nevelés fontosságának elismertetéséhez. Kucsera megemlítette, hogy
a művészeti oktatás problémáit eddig sem az önkormányzati fenntartás, sem az állami központosítás nem oldotta meg.
Ő a művészeti nevelés szempontjából átgondolatlannak érzi az egész napos iskola intézményét, hiszen a teljes délután iskolában töltő tanulóknak nincs lehetőségük még művészeti képzésben is részt venniük.
Kövesse az Origo Kult rovatát a Facebookon.