Kalózkodás: eurómillióktól esik el az európai zenepiac

According to Fortune magazine if companies don’t invest in educating their employees about security risks they pose the largest risk in the organization. Large investments in security often do not account for user error and other effects of human error. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)

2014-ben 170 millió eurós közvetlen bevételkiesést okoztak az innen-onnan szerzett zenék az európai piacon. Magyarországon a piac bevételének nagyjából 5 százaléka esik ki a rossz úton szerzett zenék miatt, és ezzel még egész jó helyen vagyunk. 

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) most adta ki legfrissebb elemzését a témában. 2005 és 2014 között az Európai Unió 19 tagállamában vizsgálták az illegális forrásból származó zenei felvételek felhasználásának káros hatásait. Ez lefedi az összes tagállam hangfelvétel-készítési és -publikálási iparágának 99 százalékát.

Becsléseik szerint csak 2014-en

170 millió eurós közvetlen kár érte az európai zenepiacot.

Ebből 57 millió euró a fizikai hanghordozók piacához és 113 millió euró a digitális termékek forgalmához köthető. A zeneipar által elszenvedett veszteség aránya elérte a teljes forgalom 5,2 százalékát.

A kapcsolódó szektorok és az állam bevételkiesését is figyelembe véve ez az értékesítési veszteség

összesen 336 millió euróra tehető.

A zenéket illegálisan beszerzők nagy része tisztában van a szellemi tulajdon értékével Forrás: NurPhoto/Jaap Arriens/NurPhoto/Jaap Arriens

A csökkenő kereslet folytán ugyanis a vizsgált európai uniós tagországok mintegy 63 millió euró állami bevételtől estek el, továbbá a munkahelyek száma 2155-tel csökkent.

A tagországok közül a legnagyobb közvetlen bevételkiesést a saját hangfelvétel-iparában

Nagy-Britannia szenvedte el 48,6 millió euróval,

ami a brit zenei piac 5,7 százalékának felelt meg. A második helyen Németország, a harmadikon Franciaország áll 40,4 millió és 26,4 millió euróval. Ehhez járul hozzá a kapcsolódó iparágak és az állami szektor közvetett vesztesége, amely Nagy-Britannia esetében további 30, Németország esetében 26, Franciaország esetében 21 millió euró veszteséget jelent.

Magyarok a lista végén

Magyarország a lista 16. helyét foglalja el viszonylag alacsony, 282 ezer eurós, vagyis

88,5 millió forintos becsült bevételkieséssel.

A zenepiac értékesítési veszteségének aránya nálunk az 5,2 százalékos EU-átlagnál kedvezőbb, a hazai forgalom 3,5 százaléka, ami a legalacsonyabb a tagállamok között.

Az EUIPO legfrissebb elemzése fizikai hanghordozók és digitális tartalmak szerinti bontásban is megvizsgálta a zeneipart érintő veszteséget: Magyarországon a fizikai hanghordozók esetében 1,9 százalék, a digitális tartalmak esetében 6,4 százalék a zenepiaci értékesítések terén elszenvedett veszteség.

Mindkét arány alacsonynak számít a többi tagország mutatóihoz viszonyítva.

Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára azt mondta, hogy a legtöbb fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy az illegális tartalmak használatával mekkora kárt okoz valójában a gazdaságnak, a hatékony megelőzés érdekében ezen a területen is szükség van a magyar hatóságok aktív közreműködésére és az egységes európai uniós fellépésre. Elmondta, hogy az illegális zenei tartalmat felhasználók ugyan tisztában vannak a szellemi tulajdon értékével, mégis hajlamosak hozzáállásukat személyes körülményeikkel indokolni: legtöbbször úgy gondolják, hogy ha saját használatra nyúlnak az illegális tartalmakhoz, nem követnek el jogsértést.