Az eredmények azt mutatták, hogy a bal oldali laterális prefrontális kéreg károsodása esetén az emberek hajlamosabbak az azonnali, ám kisebb jutalmat választani a későbbi, nagyobb jutalom helyett. Ez egy nap segíthet jobban megérteni az olyan pszichiátriai betegségeket, mint a kábítószer- és a szerencsejátékfüggőség, mivel az alkoholisták és a szerencsejátékosok valószínűleg nem tudnak ellenállni függőségük tárgya csábításának.
Az eredmények azt is megmagyarázhatják, miért olyan impulzívak a gyermekek és a serdülők és miért engednek olyan gyakran a csábításnak. "A laterális prefrontális kéreg az utolsók között érik meg, érése a késői pubertásban kezdődik és serdülőkorban, továbbá fiatal felnőttkorban is zajlik" - magyarázta Bernd Figner, a Columbia Egyetem kutatója. "Ez magyarázatot ad arra, miért nem tudnak várni a jutalomra a serdülők és a fiatal felnőttek."
Az agy hullámain
Annak feltérképezésére, hogy miként döntünk arról, hogy ellenálljunk-e a kísértésnek, Figner és munkatársai 52 főiskolás korú férfit vontak be agyi stimulációs vizsgálatukba. Az alanyok agyának különböző régióira rövid mágneses impulzusokat bocsátottak ki úgynevezett transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) segítségével. A stimulációt a fejre helyezett tekercs segítségével végezték, vagyis a módszer nem invazív, a hatás pedig csak átmeneti. A résztvevőknél a jobb vagy a bal prefrontális kérget stimulálták, illetve nem valódi stimulációt kaptak.
Ellenálljak vagy ne?
A stimulációt követően a résztvevők számos feladatot hajtottak végre, például olyan kérdéseket válaszoltak meg, mint hogy "melyiket részesítené előnyben, ha ma kapna 20 dollárt vagy két hét múlva 30-at?" A bal prefrontális kéreg stimulációjának hatására a vizsgált személyek a kontrollcsoporthoz vagy a jobb prefrontális kéreg stimulációján átesettekhez viszonyítva gyakrabban választották az azonnali, ám kisebb jutalmat. Azonban amikor mindkét jutalom csak a jövőben lett volna esedékes (20 dollár két hét múlva vagy 30 dollár négy hét múlva), nem volt különbség a két csoport között.
Ez azt sugallja, hogy a hatás rendkívül specifikus és csak akkor kerül elő, amikor az alanyoknak az azonnali jutalom csábításának kell ellenállniuk, mondta Figner. Ha a tudósok megismerik az ehhez hasonló önmérsékletet szabályozó agyi mechanizmusokat, olyan beavatkozásokat alakíthatnak ki, amelyek segítenek az embereknek optimális hosszútávú döntéseket hozni, ehhez azonban minden korosztályban szükséges vizsgálatokat végezni.
Az eredményekről a Nature Neuroscience folyóirat március 28-i száma számolt be.