Példás együttműködés a kormányzat és az Akadémia között

2006. november 8-án tudományos ülésszak keretében számoltak be a Környezetvédelmi Minisztérium és az MTA közötti megállapodás kutatási eredményeiről.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között 2003 és 2005 között három éves együttműködési megállapodás volt érvényben. A tanulságokat az Akadémia Roosevelt téri épületének Dísztermében összegezték a kutatások vezetői. A tudományos ülésszakot Várallyay György elnök nyitotta meg, majd átadta a szót Kovács Kálmán államtitkárnak.

Az államtitkár utalt arra, hogy bár az Akadémia és a kormányzat között adódtak nézeteltérések, a szóban forgó program mégis rendkívül sikeresnek mondható. Mindkét fél elfogadta azt kiindulópontnak, hogy a politikai irányítás és az autonóm Akadémia együtt sokat tehet a mindannyiunkat érintő legfontosabb problémák megoldásáért, vagyis a Föld, illetve szűkebb pátriánk környezetvédelmi kérdéseinek feltárásáért, megoldási javaslatok kidolgozásáért. A stratégiai kutatások mellett elengedhetetlennek nevezte azokat a közvetlenül hasznosítható kutatásokat, melyek konkrét cselekvési programot vázolnak a döntéshozók előtt. Az információs társadalom mai kihívásai, a fenntartható vízgazdálkodás, az éghajlatváltozás, az ökológia átalakulása egytől egyig olyan témák, ahol a két fél párbeszéde gyümölcsöző lehet, sőt kell legyen.

Horn Péter, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke, az MTA rendes tagja kapott ezután szót, aki röviden köszöntötte a teremben szép számban megjelent akadémikusokat, kutatókat. Kifejezte abbéli reményét, hogy az Akadémia és a kormányzat közötti együttműködés más minisztériumok és más szakterületek kapcsán is terjedni fog. A legtöbbeket érdeklő témával, a klímaváltozással kapcsolatban megjegyezte, hogy míg korábban mintegy elment az emberiség mellett az éghajlatváltozás, addig ma már rengeteg eszköz áll a rendelkezésünkre, hogy ne pusztán elszenvedői legyünk a jelenségnek. A probléma közös, így csakis nemzetközi összefogás révén oldható meg, ennek ellenére Horn Péter bizakodva tekint a jövőbe, s erre biztatta tudós kollégáit is.

Németh Tamás, az MTA levelező tagja, a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének igazgatója tartotta meg ezután beszámolóját a KÉP projektről. KÉP, azaz Környezetállapot Értékelési Program. A program keretében az életminőséget meghatározó tényezőket, úgy mint a levegőt, a vizet, az élelmiszert vizsgálják a kutatók. Munkájuk elsősorban a jövőre irányul: mi lesz a felnövő generációk sorsa, hogyan őrizhető meg a fenntartható mezőgazdaság a változó környezeti-gazdasági adottságok között?

A KvVM és az MTA közös projektje keretében a fő hangsúlyt a módszertani fejlesztésekre helyezték. A hidroszféra, litoszféra, bioszféra és az atmoszféra azok a közegek, amelyekkel a kutatásaik zöme foglalkozott. Az összekötő elem: a talaj, minden természeti forrás integrátora. Az ésszerű talajhasználat tehát alapkövetelmény kell legyen - ezt mi sem indokolja jobban annál, hogy a Föld területének mindössze 4 százaléka tartozik a megművelhető területek közé. Erre a kincsre nagy erőkkel kell vigyáznunk.