Egymásra talált a tudomány és a gazdaság

Újszászi Ilona interjúja Vizi E. Szilveszterrel, az MTA elnökével a Délmagyarország című napilapban jelent meg.

A magyar tudomány az alapja a gazdaság fellendülésének. Ez a XXI. század kihívása - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter a magyar tudomány idei ünnepén, a novemberi rendezvénysorozat szegedi megnyitóján. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint a szürkeállomány az egyetlen újratermelhető nemzeti energia- és nyersanyagforrás. Az ehhez szükséges feltételrendszerről, az MTA és a gazdasági tárca között zajlott éles vita hátteréről és hozadékáról kérdeztük.

Elnézést kért Kóka János a tudósoktól a magyar tudomány szegedi nyitó ünnepségén azért, ha mondataival megbántott volna valakit az Akadémia reformjáról dúló vitában. Valójában mi volt a konfliktus?
- Az Akadémia egyre inkább elmozdul a teljesítmény- és minőségelvű támogatási rendszer felé. Nem automatikusan kapnak majd költségvetési támogatást az intézetek, hanem annak mértékében, ahogy a magyar és a nemzetközi tudományos világban szerepet játszanak. Még az akadémiai intézetek igazgatóinak kinevezésénél is nemzetközi pályázatot írunk ki. Olyan elveket vezetünk be, amelyek nagyobb teljesítményre sarkallják az intézetek munkatársait. Az elbírálásnál pedig az dönt, hogy ki mit tesz le a tudomány asztalára.

Nem inkább az áll az MTA és a kormány közötti vita háttérben, hogy ki és hogyan ossza el a tudományos fejlesztésre fordítható pénzt?
- Teljesen helytelen politika, hogy az alapkutatásra kevesebb pénz jut. Tudniillik az eredeti innováció, az eredeti ötletek és szabadalmak alapkutatásból kerülnek ki. Tehát az alapkutatásokat Magyarországon is fokozottabban kell támogatni. Ezt a Kóka János miniszter úrral Szegeden közösen tartott sajtótájékoztatónkon mindketten hangsúlyoztuk. Tehát az a kétéves vita, amely a Magyar Tudományos Akadémia és a gazdasági tárca között volt, úgy látszik, befejeződött. A tudomány emberei felismerték: szükség van arra, hogy az elefántcsonttoronyból kilépve gondolkodjanak arról, mit tudnak adni a gazdaságnak, ugyanakkor a gazdaság elismerte, hogy alapkutatás, eredeti kutatómunka nélkül nincs továbbjutás, nincs hozzáadott szellemi tőke, amely a termékben megjelenik.

Vizi E. Szilveszter a szegedi megnyitón

Ebből következik, hogy nő a tudományos fejlesztésre fordítható összeg is?

Ennek ellenére a magyar kutatótársadalom jól teljesít. Mi a tudomány szerepe az átlagember életében?
- Az európai gazdaságban is kulcskérdés, hogy milyen új, eredeti gondolatok, szabadalmak születnek az egyetemeken, tudásközpontokban, az akadémiai intézetekben. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás összekapcsolása elemi érdeke Magyarországnak, a gazdaságnak, a tudóstársadalomnak és a felsőoktatásnak.

E szempontból léteznek-e prioritások?
- Paradigmaváltásra néha szükség van a tudományban. Az életminőséget befolyásoló tudományok, a nanotechnológia, a biotechnológia, az információtudomány különböző területei különösen fontosak. Az innovációs lánc, vagyis a felfedezés pillanatától a piaci termék megjelenéséig tartó út egyre zsugorodik. Ezért a kockázati tőke is érdemesnek tartja az alapkutatások támogatását.

Az egyetemi dolgozók között kérdés: indokolt-e a jelenlegi szoros kapcsolat az Akadémia és az universitasok között az oktatók előmenetele szempontjából oly fontosnak tartott tudományos minősítés terén?
- A tudományos fokozat, így például a Phd megadása egyetemi jogkör. Ugyanakkor jellemzi az adott egyetem minőségét, hogy ott milyen Phd-hallgatók végeznek. Az MTA önálló fokozata az akadémiai doktori cím, amely arra szolgál, hogy egy olyan tudós generációt neveljen ki, akik közül az akadémikusok titkos választással, megfelelő átvilágítás után az Akadémia tagjait kiválasztják. Az, hogy az Akadémia önálló minősítését az egyetemek fölhasználják a saját elbírálási rendszerükben, az az egyetemektől függ, ehhez az MTA-nak nincs köze, ugyanakkor a világon nem egyedülálló, hiszen például Angliában is ez a gyakorlat.

A magyar tudomány ünnepének tizedik alkalommal megrendezett programsorát miért éppen Szegeden nyitotta meg a Magyar Tudományos Akadémia elnöke?
- Ez elismerése annak, hogy a Szegedi Tudományegyetem és Szeged város tudománypolitikája szolgálja azt a célt, amelyet az Európai Unió Lisszabonban úgy fogalmazott meg, hogy a XXI. század kihívása a tudásalapú gazdaság és társadalom építése. Szegeden sokat tettek már azért, hogy létrehozzák a tudásvárost. Ugyanakkor az MTA több évtizedes programja a regionalitás elvének érvényesítése. Márpedig Szeged Dél-Magyarország innovációs központja, a régió zászlóshajója.

Újszászi Ilona
Forrás: Délmagyarország