Az Euroring motoros szemmel

Az [origo] motoros rovatának kicsiny, de annál lelkesebb csapata az utóbbi időben úgy rákapott az Örkény melletti Euroringre, mint a nyugdíjas klub az ingyenes Viagra-termékmintákra. A délutáni lábtartókoptatások természetesen nem múlhatnak el nyom nélkül egy ilyen grafomán társaságban. Képes-videós beszámoló.

Euroring. Már több mint két éve annak, hogy első alkalommal hallottam: új pályát építettek Örkényben. Ha akkor valaki megkérdezi tőlem, merre van ez a kis falu, valószínűleg hümmögök, és hebegve-habogva valami telefonos segítséget vagy a közönséget emlegetem. Aztán egyszeriben felkerült az én térképemre is, és egyre gyakrabban lett hétvégi motorozásaim célpontja.

De térjünk vissza az első alkalomra, hisz' az első mindig emlékezetes. Megtalálni a pályát nem volt nehéz, hisz az autópályáról eltéveszteni sem lehet. Furcsa volt, hogy a parkolóból láthatjuk először a pályát, és nyoma sincs boxutcának, de azóta ezt már megszoktuk. Az volt az első nyilvános pályanap, előtte csak a kiváltságosok karcolhattak rajta. Kicsit poros volt, és nagyon nem találtam magam rajta. Azt tudni kell a pályáról, hogy több sportág befogadására tervezték, ezért több nyomvonal is van, lehet választani.

Az már az első körök alatt kiderült, hogy nem az én 929-esemnek találták ki. Rövid egyenesek és technikás kanyarok váltogatják egymást 2300 méteren keresztül. Nem sok, de nem pazarolták egyenesekre. Az elmúlt három szezonban volt alkalmam több motorral is kipróbálni, olykor szürkületbe nyúlóan nyúztam az immár 600-as motoromat. Ez ide bőven elég. És itt nem is érzem magam elveszettnek vele, mint a Hungaroring célegyenesében. Ide nem szükséges a legújabb, a legjobb vagy a legerősebb. Itt, ha valaki kiismeri magát, akkor a nagyobb motorokat is lazán kiporolhatja.

Tavasszal egy barátommal beszélgettünk, hogy ki merre szokott pályázni. Kérdeztem az Euroringről, mire meglepő válasz érkezett: az egy gokartpálya, nem motoroknak való. Ez meglepett, de úgy gondolom, hogy igaza is volt meg nem is. Ha összehasonlítjuk kis hazánk másik két pályájával, valóban nem hasonlítható azokhoz. Ha valaki elfordul a Hungaroringen, a Mansell-kanyarban 180 felett, vagy a Pannóniaring célegyenes végi enyhe jobbosában 200 körül, az nem csak a motoros tudásáról, de a vakmerőségéről is tanúbizonyságot tesz. Az Euroring másról szól: helyes technikáról, és a motorunk képességeinek megismeréséről.

Sokan kérdezik tőlem, hogy mekkora motoros múlttal lehet felmenni a pályára. A válaszom mindig az, hogy aki már nem esik el, az menjen és tanuljon. Persze nem akkor, amikor hobbiversenyzők karcolják az aszfaltot, hanem mondjuk egy esti motorozás alkalmával, mert ha éppen nincs rendezvény, akkor itt minden este lehet húzni a szarvát. Egyvalamire azonban mindenkinek felhívom a figyelmét: vigyázzon a pályázással, mert függőséget okoz!

Motoros klubunkban van olyan "kolléga" aki tavaly még lehurrogott minket, "kispályásokat". Idén hetente egy délutánt biztosan Örkényben tölt, és csiszolja a technikáját. És azt itt lehet. Itt lehet igazán kipróbálni a motorunkat. Itt tapasztalhatja meg az ember, hogy a motorja sokkal többet tud, mint amit nap, mint nap kihoz belőle. Annál nincs bosszantóbb, mikor valaki azért esik el, mert gyorsabban érkezett a kanyarba, mint amire számított, és nem hitte el a motorjáról és önmagáról, hogy meg tudja csinálni.

Egyre több motorossal találkozom itt, akik most vettek új motort, és ide járnak "megtanulni" azt. Itt nincs szembeforgalom (kivéve az eltévedt supermotóst), és nincs szalagkorlát. Sokan a Mátrába járnak döntögetni, mert a pályázást drágának találják. Itt erről szó sincs. Én erről azt gondolom, hogy a Mátrában egy szembejövő autóval találkozni vagy a szalagkorlát alá becsúszni sokkal drágább is lehet.

Erre az új lehetőségre igen nagy szükség van, és lenne még hely több ilyen kezdeményezésre. Motorosként már megszokhattuk, hogy mindenhol le akarnak minket húzni. Elég, ha csak a motorosruhák árára vagy a motorbontók szabadrablására gondolunk. Ezen a nyáron lett 10 éves a Pannóniaring, 20 a Hungaroring. Mindkettő mérföldkő volt a maga idejében, és egy kicsit magunkénak is éreztük azokat. De mára mindez a múlté, mivel az árak az utóbbi években alaposan elszálltak. A drasztikusan megemelt és közben átnevezett, immáron teljesítményadó, illetve az évről-évre szaporodó motoros balesetek is ebbe az irányba terelik a sportmotorosokat. A közutak állapotát nem említeném itt, mert arról akár könyvet is lehetne írni...

Én három éve kezdtem el pályán motorozni, és közben minden lehetőséget megragadtam, hogy ennek a hobbimnak, mi több, szenvedélyemnek hódolhassak. Javaslom mindenkinek, hogy próbálja ki magát és motorját ilyen körülmények közt is, mert amit itt lehet tanulni egymástól, azt nem adják a jogosítványhoz.

Albert Ádám