Nádasdy Ádám

VI. A nyelvi változás lehetséges okai I: Egyszerűsödés? Bonyolódás?

Sokan azt hiszik, a nyelv az idők folyamán egyszerűsödik, vagyis a nyelvi változások egyszerűbb alakzatokat hoznak létre. (Sőt, van olyan laikus vélekedés is, hogy a nyelv "szegényedik".) Egyszerű dedukcióval belátható, hogy ez a nézet téves, mert azt kell hozzá feltételezni, hogy a nyelv eredetileg roppant bonyolultan indult, ha sokszáz-sokezer év alatt állandóan egyszerűsödött. Erre semmi nem utal.

Ha mármost konkrét példákat nézünk, azt látjuk hogy sok ponton csakugyan egyszerűsödik a nyelv, mert kategóriák, szabályok tűnnek el. Például a magyarban:

- a láték/látál/láta múltidő kihalt, ma csak egy múltidő van: láttam/láttál/látott
- az ly hang kihalt, mindenütt j van helyette
- az ny-hasonulási szabály kihalt, mindenütt ny-et ejtünk.

Más változások viszont nyilvánvaló bonyolódást hoznak. Például a magyarban:

- a névelő megjelenése: Láttam várat - Láttam a várat.
- az "ormány-nyúlás", mely tőváltakozást okoz, pl. sorok, de sórban, vagyis ugyanaz a szó (sor) most már kétféle alakban jelenik meg;
- a melléknévi igenevek hosszabb többesszáma (láthatóak, letölthetőek), mert más többesszámuk lesz, mint a többi szófajnak.

Az esetek nagy részében azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi számít egyszerűsödésnek és mi bonyolódásnak. Tekintsük a következő példát.

Az eszem/eszek szembenállás:

	...egy almát határozatlan tárgy ("alanyi ragozás")	...az almát határozott tárgy ("tárgyas ragozás")
régi/irodalmi	vágok	vágom
	eszem
új/fesztelen	vágok	vágom
	eszek	eszem

vágok/vágomeszemeszek egy almát, eszem az almáteszemeszek/eszem

toromba/toronyba"nyb", "nyv", "nyk"