Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

IX. A nyelvi változás lehetséges és lehetetlen okai

Talán már az eddigiekből is kiviláglott: nem tudjuk, miért változik a nyelv, de azt kötelességünk vizsgálni, hogy hogyan. Erről nagyon sokat tudunk is. Ugyanakkor fontos, hogy elutasítsuk az ezzel kapcsolatos téves feltevéseket: a nyelv nem romlik és nem javul; nem egyszerűsödik és nem bonyolódik; nem lesz szebb vagy csúnyább; nem követi és nem tükrözi a társadalom és a gondolkodás változásait.

A szakirodalom - a fentiek előrebocsátásával - meg szokott említeni néhány jellemző okot: a kiejtés megkönnyítése (ly, j), az analógia (vágok, eszek), az egybeesés elkerülése (én várnék, hogy különbözzön az ők várnák-tól). Ám azt is hozzáteszik, hogy nem tudjuk megmondani, máskor miért nem következnek be az ilyen változások, sőt miért az ellenkezőjük történik. Például az "ormány-nyúlás" nem könnyíti a kiejtést, sőt bonyolítja; a -ban, -ba változás (Egerbe vagyok) felborítja az analógiát a "hol" és "hová" párhuzammal; az ő eszik (valamit) és az ők eszik (azt) számos igénél egybeesést okoz, melyet nem igyekszik kivédeni a nyelv. Így sajnos ezek az "okok" olyanok, mintha azt mondanánk: az elefántnak azért fejlődött ki ormánya, hogy könnyebben fölszedhesse a földről a táplálékot - no de akkor mivel indokoljuk, hogy a többi állatnak nincs ormánya?

Talán nem is érdemes a nyelvi változás okain töprengeni, mert nincsenek. Valószínűleg azért változik a nyelv, mert nincs, ami visszatartsa - bizonyos korlátok között. Nincs akadálya, hogy a generációk, tájegységek módosítgassanak rajta, mert úgyis csak annyit tudnak módosítani, hogy ne sérüljön a kommunikáció. Egy hasonlattal élve: olyasféle a nyelv, mint egy ösvény a réten keresztül. Folyton változik a nyomvonala (egy tócsa, egy kő, egy kinövő bokor miatt, vagy akár az emberi járás természetes kilengése miatt), ám ez voltaképpen nincs kapcsolatban a céljával, azzal, hogy átjusson a rét túlsó végére, sőt részleteiben néha még el is téríti attól. Az ösvény mint ösvény mégis változatlan, azaz sosem fog például félkörben visszafordulni a rét innenső oldalára, mert el kell jutnia a célba: a nyelvnél ez cél a közlés, a kommunikáció, amely minden változás közepette is megvalósul.