Nádasdy Ádám

A változás csak szabályszerű lehet, mert a nyelv: rendszer, nem pedig elemek (szavak, hangok, stb.) halmaza. Az olyan változás, amely csak egyetlen szót érint, nem számít nyelvi változásnak. Ha például holnap reggeltől jármű helyett mindenki azt mondaná: vehikulum, ez nem volna nyelvi változás, csak egyetlen elemet érintő lexikális csere volna.

A nyelvi változás a kortárs megfigyelő számára nehezen látható, több okból is. Az első ok, hogy a változás általában két-három generáció alatt zajlik le, tehát az egyes ember számára - különösen a múltban, amikor rövidebben éltek az emberek - észrevétlen maradt. A magyarban például régebben az ny hang hasonult az utána álló hanghoz. Így mondták:

torony, de fölment a toromba;
hány ember, de hán katona;
kormány, de kormánválság.

Ez az "ny-hasonulási" szabály a 20. század elején megszűnt működni a művelt köznyelvben (csak a Felvidéken él, regionális szinten). Fiatal koromban még hallottam a toromba formát az idősebbektől, akik a 19. század végén születtek. Ma már a legtöbb beszélő nem emlékszik erre, nincs tudatában, hogy itt egy nyelvi változás zajlott le, egy szabály törlődött, s ma az ny hangot minden helyzetben ny-nek mondjuk: toronyba, hány katona, kormányválság.