A tálibok megbékélnének hazai ellenfelükkel

Vágólapra másolva!
A tálibok felszólították a velük szemben álló afganisztáni fegyveres csoportok vezetőit, hogy csatlakozzanak hozzájuk az Egyesült Államok elleni harcban. Eközben a brit és az amerikai kormány átgondolja Afganisztán tálibok utáni jövőjével kapcsolatos stratégiáját, mert az ellenzéki Északi Szövetség mélyen megosztott, és képtelen hiteles vezető szerepet betölteni az ország élén.
Vágólapra másolva!

Egy héttel az amerikai légi csapások kezdete után a tálibok felszólították a velük szemben álló afganisztáni fegyveres csoportok vezetőit, hogy csatlakozzanak hozzájuk az Egyesült Államok elleni harcban.

Kari Ahmadullah tálib hírszerzési főnök közölte az AIP afgán hírügynökséggel, hogy Omar molla parancsa értelmében a radikális iszlámista mozgalom oldalára átálló ellenséges harcosok megtarthatják fegyverüket, hogy ezentúl amerikaiakat öljenek vele. A tálibok fátylat borítanak a múltra azok esetében, akik csatlakoznak a harchoz az amerikaiak ellen, amely "immár vallás és haza kérdése" - mondta.

A tálib katonai vezetés megkezdte a tartalékos csapatok sürgős kivonását a tádzsik és az üzbég határ mellől és az ostromlott Mazari-Sarif védelmére csoportosítja át őket - jelentette az Itar-TASZSZ dusanbei katonai forrásokra hivatkozva.

Hírszerzési források szerint a tálibok minden eszközzel igyekeznek megerősíteni a városhoz vezető utakat. Mazari-Sarifot szeptember közepe óta ostromolja az ellenzéki Északi Szövetség egyik katonai vezetője, Abu Rasid Dosztum tábornok.

Jól értesült arab forrásokra támaszkodva az orosz hírügynökség tudni véli, hogy a tálib vezetés megosztott Oszama bin Laden és az al-Kaida terrorszervezet más vezetőinek kiadatása ügyében. Eszerint a tálib adminisztráció több tagja, például Vakil Muttavakil külügyminiszter hajlik a békekötésre Washingtonnal.

A britek és az amerikaiak bizalmatlanok az Északi Szövetséggel szemben

A brit és az amerikai kormány átgondolja Afganisztán tálibok utáni jövőjével kapcsolatos stratégiáját, mert a legfrissebb hírszerzési jelentések szerint az ellenzéki Északi Szövetség mélyen megosztott, és képtelen hiteles vezető szerepet betölteni az ország élén, stabil, etnikailag elfogulatlan kormányt létrehozni.

A The Independent on Sunday brit lap birtokába jutott bizalmas brit kormányjelentés szerint a szeptember 11-e utáni hírszerzési adatok összegzése pozitív a szövetség katonai jelentőségét és az elmúlt hetekben elért harctéri sikereit illetően. A dokumentum rámutat arra, hogy a szövetség ma már az ország területének 20 százalékát ellenőrzi, és bár katonailag kevésbé jól felszerelt, mint a tálib haderő, a csoportok céltudatossága határozottan megerősödött vezérük, Ahmed Sah Maszud szeptember elejei meggyilkolása után. A szövetség támogatást kap Indiától, Irántól, Oroszországtól, Törökországtól és a közép-ázsiai köztársaságoktól.

A jelentés megállapítja, hogy a tálib erőktől több százan álltak át a szövetség oldalára már a szeptember 11-i terrortámadások előtt; a dezertálások többségére az északkeleti országrészben került sor, ahol jelentős mértékű a társadalmi nyugtalanság. Kápisza város polgárai levélben szólították fel Omar mollát arra, hogy utasítsa ki az országból Oszama bin Ladent. A jelentés azt sugallja, hogy megerősödésük és katonai sikereik ellenére az ellenzéki erők egyedül, nyugati szárazföldi erők nélkül nem képesek a tálib rezsim megdöntésére.

A dokumentum politikai jellegűnek nevezi az Északi Szövetség alapvető problémáit. Felhívja a figyelmet arra, hogy a mudzsahed harcosok szövetségének egyik jelentős csoportosulásáról kiderült, inkább átáll a tálibokhoz, mintsem az amerikai erők oldalán harcoljon. A jelentés nem zárja ki, hogy a tálib rezsim megdöntése után hatalmi harc tör ki a szövetségen belül. A mudzsahed csoportok közötti ellentétek kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy a meggyilkolt Maszud utódja, Mohamed Fahim tábornok tádzsik származású, és mint ilyen elfogadhatatlan Afganisztán élén.

Az Afganisztán tálibok utáni jövőjét fejtegető hétvégi brit lapelemzések rámutatnak arra: a bonyolult törzsi, katonai, vallási és gazdasági érdekek miatt egyelőre olyan korlátozott mértékű előrelépés történt politikai téren, hogy Washington és London a katonai akció, egy Kabul elleni hadművelet lelassítására kényszerült, hogy a tálibokat addig hatalmon hagyja, amíg nem születik megállapodás egy életképes alternatív kormányról.