Tudományos-fantasztikus regényekbe valónak tűnik az osztrák mérnökök terve, amely szerint az Alpokon keresztül észak-dél irányba alagutat fúrnának - írtja a Népszabadság.
Európa egyik legforgalmasabb tranzitútvonala az Alpokon északról dél felé átívelő Brenner-hágónál vezet, ahol az elmúlt harminc évben megötszöröződött a teherforgalom és 2001 végén elérte az évi 140 millió tonnát. A Németországból Olaszország felé tartó autópályák alig bírják a forgalmat és a meglévő alagutakban az elmúlt években bekövetkezett szerencsétlenségek rámutattak e közlekedési útvonalak gyenge pontjaira.
A bajorországi Rosenheimtől az olasz Veronáig már negyven éve kigondoltak egy 409 kilométeres útvonalat, amely 239 kilométeren át húsz alagútban vezet. Ez a terv azonban papíron maradt, ezért innsbrucki építészek új - műszakilag és pénzügyileg is kivitelezhető - megoldásokat kerestek. Egyikük, Bernhard Wietek nemrég kidolgozta a Talpino nevű szállítási rendszert, amely hatalmas föld alatti csőpostaként személy- és teherkonténereket továbbítana. A Talpino Expressz konténerei az alagút tetejére erősített síneken függnének. Az elektromotorok által meghajtott kerekeken a száz tonna teherbírású konténerek óránként százhúsz kilométeres sebességgel is száguldhatnának. A tervezők tizenöt megállót terveztek, ahol az árukat ki- és berakodnák, és ahol a négyórás úton az alagút falára vetített virtuális képekkel szórakoztatott utasok ki- és beszállása is történhet.
Az alagút az alpesi völgyekben metrónyi mélységben vezetne, ám a teljes hosszban tíz nagy hegyvonulat 10-25 kilométer hosszúságú nagy mélységű átfúrása is szerepel. A tervekben egy nyugati és egy keleti útvonalat is felvázoltak, az egyik Münchentől Kemptenen és a svájci Ischglen át vezetne Milánóig, a másik az osztrák Kitzbühelen keresztül Trevisóig.
A másik elképzelésben függővasút helyett légpárnás technika szerepel. Ezt a változatot mágneses motor hajtaná óránként 80-100 kilométeres sebességgel. Egy bécsi szakértői tanulmány szerint mind a függősínes, mind a légpárnás változat 15-20 milliárd euróba kerülne, és megépítése nyolc-tíz évig tartana. Mivel a futószalagszerűen működő rendszerben évente négymillió konténert is továbbíthatnának, a rendszer megvalósítását meglehetősen gazdaságosnak ítélik - írja a Népszabadság.