Elhunyt Susan Sontag

Elhunyt Susan Sontag, Amerika egyik legmeghatározóbb írója, filozófusa. Tizenhét könyve és számos esszéje mellett Sontag tanított filozófiát és szerkesztett kritikai folyóiratot New Yorkban, forgatott saját forgatókönyv alapján filmet Svédországban és Izraelben. Szerte a világon elsősorban a tömegkultúra jelentősségéről írott - gyakran provokatív - esszéiről ismerték. Sontag sosem rejtette véka alá politikai nézeteit: egész életében küzdött az emberi jogokért. A hetvenegy éves írónő rákban hunyt el.

Elhunyt Susan Sontag amerikai író, filozófus. A hetvenegy éves író hosszú ideje leukémiában szenvedett. Sontagot sokan Amerika egyik legjelentősebb gondolkodójának tartották. Ő maga "megszállott moralizálónak " jellemezte magát.

Sontag 1933-ban született, és Tucsonban, Arizonában nőtt fel. Chicagóban végezte el az egyetemet, majd továbbni tanulmányokat folytatott a Harvardon és az oxfordi St Annes College-ban, Oxfordban filozófiából, irodalomból és teológiából.

Sontag több nemzetközi elismerés mellett Amerikában című könyvével elnyerte a Nemzeti Könyv Díjat az Egyesült Államokban.

Összesen tizenhét könyvet írt, emellett számos filozófiai tárgyú esszéje jelent meg. Az ismertséget az 1964-ben megírt Notes on Camp című esszéje hozta meg számára. Ebben az "annyira ronda, hogy az már szép" - esztétikai elemzés módszerét alkalmazta mindenre: a Hattyúk tavától a tollboáig.

Az Against Interpretation (az értelmezés ellenében) című művében síkra szállt a művészetek kritikai vizsgálata ellen, mert az szerinte megfosztja a művészetet "mágikus, varázslatos erejétől".

A markánsan baloldali elkötelezettségű Sontag íróként, vezető amerikai értelmiségiként társaitól eltérően gyakran hangoztatta politikai nézeteit a nyilvánosság előtt.

A Salman Rushdie iráni író híres-hírhedt műve miatt kiadott halálos vallási fatva ellen ő emelte fel leghangosabban a szavát irodalmi körökben, szakadatlanul kampányolt az emberi jogok érvényesülése mellett. Az 1990-es évek elején Jugoszláviában utazva hívta fel a figyelmet a polgárháború jogsértéseire.

2001. szeptember 11. után újságcikkekben kérdőjelezte meg az amerikai külpolitika helyességét. A 2001 szeptember 11-i, Amerikát ért terrortámadások után komoly vitát váltott ki, amikor azt írta: "bármit mondjanak is a támadókról, nem voltak gyávák". Sontag később bocsánatot kért kijelentéséért.

Legutóbb az iraki háború megindítását állította pellengérre s keményen bírálta hazáját, amikor lelepleződött, hogy az iraki Abu Graib börtönben megkínozták a foglyokat.

Sontag egész életében küzdött az emberi jogokért. 2003 őszén a világ egyik legrangosabb irodalmi eseményének számító frankfurti könyvvásáron a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.