Mesic elvenné a külhoni horvátok szavazati jogát

Stipe Mesic megfosztaná horvátországi szavazati joguktól az anyaországon kívül élő horvátokat - a belgrádi média egyebek mellett ezt a szándékot emeli ki az újraválasztott horvát államfő politikai célkitűzései közül.

A belgrádi írott és elektronikus média a horvát lapokból tallózva, illetve Mesic megnyilatkozásaiból ítélve azt a következtetést vonja le, hogy a nagy többséggel újraválasztott államfő egyik első feladatának fogja tekinteni a szavazati jog megvonását a horvát "diaszpórától". Mesic elsősorban a választójogi törvény ama rendelkezését módosítaná, amely a Bosznia és Hercegovinában élő horvátok számára teszi lehetővé a szavazást. Azzal érvel, hogy a boszniai horvátok nem tekinthetők diaszpórának, hanem egy szuverén állam államalkotó népének, amely Boszniában él szavazati jogával.

A régi-új horvát elnök kezdeményezését támogatja a két ellenzéki párt, a Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) és a Néppárt (HNS). A Glas Javnosti című belgrádi lap idézte szerdán az SDP elnökét, Ivica Racan volt miniszterelnököt, aki a kettős állampolgárság intézményének felszámolását vetette fel lehetőségként. A HNS az egész horvát diaszpórától meg akarja vonni a szavazati jogot, arra hivatkozva, hogy csak azok szavazhatnak, akik " Horvátországban élnek, és ott fizetnek adót".

A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség ugyanakkor mereven elzárkózik attól, hogy megfossza a diaszpórát, illetve a boszniai horvátokat a horvát állampolgárságtól és a szavazati jogtól, mert az anyaországon kívül élő horvátok hagyományosan erre a pártra adják voksukat. Mesic ellenfele, Jadranka Kosor harminc százaléknyi szavazatának majd harmadát a hercegovinai horvátoktól kapta, s elemzők szerint ha nincsenek a hercegovinai voksok, Mesic már az első fordulóban nyert volna.

Ivo Sanader miniszterelnök szerdán parlamenti felszólalásában bejelentette, hogy a vitás kérdést rendezendő kezdeményezni fogja a kettős állampolgárságról szóló kétoldalú egyezmény aláírását Boszniával. Szerinte a hercegovinai horvátok valóban nem tekinthetők diaszpórának, de az alkotmány szerint minden horvát állampolgár egyenlő jogokat élvez, bárhol is lakik, az adófizetés pedig nem lehet döntő a szavazati jog érvényesítésében.

Petar Kuntic, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke szerdán azt nyilatkozta, hogy az egész horvát nemzetre nézve beláthatatlan következményekkel járna, ha Zágráb megvonná a horvát állampolgárságot az anyaországon kívül élő horvátoktól, ezért erre sohasem fog sor kerülni.

Horvátország a függetlenség kikiáltása után azonnal, 1991-ben rögzítette alkotmányában, hogy a határon túli horvátokat megilleti a horvát állampolgárság, amelynek megszerzéséhez nem kell előzőleg a letelepedési engedélyt igényelni, ugyanakkor a kettős állampolgárság szavazati joghoz is juttatja a kérelmezőt.