A víz-háborúk kora jöhet

Egyre több ember egyre több vizet fogyaszt, ami a szennyezéssel és a klímaváltozással együtt a föld édesvízkészleteinek kiszipolyozásához, vízhiányhoz vezet. A brit védelmi tárca szerint a víz mind jelentősebb tényező lesz a következő évtizedek konfliktusforrásai között. Az [origo]összeállításából megtudhatja, hova folyatjuk el a sok vizet, és hogy mely országok között van vagy lesz feszültség a kevés vagy éppen a túl a sok víz miatt.

Vajon mi a legkelendőbb dolog a világban? Arany, gyémántok, autók? Nem. Amit a legtöbb ember leginkább szeretne: a tiszta édesvíz - írta az Independent a napokban. A brit lap a védelmi tárca elemzését tette közzé, amely szerint a klímaváltozás miatt kialakuló vízhiány egyre gyakrabban lesz fegyveres államközi konfliktusok forrása. A vízválságnak azonban csak az egyik okozója a klímaváltozás: a föld növekvő népessége is egyre nagyobb terhet ró a megújuló, de arányaiban meglepően kevésnek tűnő édesvízkészletre.

Egy hétköznapi európai ember számára nem tűnik különösen aggasztó problémának a vízhiány, ám a világ népességének egyharmadának szinte elérhetetlen luxusnak számít a tiszta víz.

Az ENSZ 2003-as, a világ vízfelhasználásáról készült jelentésének adatai szerint ma 1,1 milliárd embernek nem jut tiszta víz, 2,4 milliárd ember épphogy csak ki tudja elégíteni alapvető vízzel kapcsolatos igényeit. A jelentés szerint a XXI. század közepére - legrosszabb esetben - 60 ország 7 milliárd lakosa szenved majd a vízhiánytól, ám ha megfelelően kezelik a várható válságot, akkor ez 2 milliárdra és 48 országra szorítható le.

Aktuálisabb adatokat tartalmaz majd a 2006-os hasonló jelentés, amelyet március 9-én mutatnak be Mexikóvárosban. Az előzetes hírek szerint a tanulmány a korrupciót, a politikai és a polgárjogok korlátozását is besorolja a vízválság okai közé. A készítők szerint a vízválság tulajdonképpen azoknak a kormányzatoknak a válsága, amelyek "eldöntik, ki kap vizet, mikor és hogyan, és eldöntik azt is, kinek van joga a vízhez és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokhoz".

Sok a sós, kevés az édes

A föld felszínének kétharmadát ugyan víz borítja, de ennek túlnyomó része sós. Az édesvíz aránya csak 2,5 százalék. Ráadásul ennek a 2,5 százaléknak a kétharmada fagyott állapotban található a sarkokon és a magas hegyek hómezőin. Tehát az összes felszíni víz alig több mint 0,7 százalékán kell osztoznia az egyre szaporodó emberiségnek.

Ez azonban még így is hatalmas mennyiség, ráadásul az édesvízforrás megújuló. Évente az összes megújuló édesvíznek 8 százalékát használja fel az emberiség, ami az elpárolgó víz 26, illetve az elérhető vízhozam 54 százaléka. Csakhogy egyre nő az egy főre eső vízfogyasztás, és egyre nő a népesség is.

...nekik sok

A vízhiány nemcsak azért fenyeget, mert egyre több vizet isznak meg vagy mosakodnak el az emberek, hanem mert egyre többet igényel majd a mind több embert kiszolgáló mezőgazdaság és ipar is. Egy kilogramm burgonya megtermeléséhez például 1000, ugyanennyi marhahúshoz 42 500 liter vízre van szükség. Ez már magában is vízhiányhoz vezet, de ott van még a vízszennyezés és a klímaváltozás is.

Naponta például 2 millió tonna szennyezőanyag, ipari és kommunális szennyvíz kerül a szabad vizekbe, ami világszerte összesen 12 000 köbkilométer piszkos vizet jelent - az ENSZ 2003-as jelentése szerint. Ennek a levét a szegények isszák meg: a fejlődő országok népességének 50 százaléka csak szennyezett vízforrásokhoz jut hozzá.

A klímaváltozás hatása egyelőre bizonytalan, de az előrejelzések szerint a magasabb szélességi fokokon több csapadékra lehet emiatt számítani, ami itt villámáradásokat, földcsuszamlásokat, az alacsonyabb szélességeken pedig szárazságokat okoz. Az ENSZ szerint a klímaváltozás a globális vízhiány ötödéért felel majd.

Egy európai zuhanyzásból egy gambiai egy hónapig él

Míg a szennyezés a vízminőséget, az egyre bővülő fogyasztás pedig a mennyiséget befolyásolja, a klímaváltozás a víz eloszlására hat. Ez pedig már most sem igazságos. Ázsiában például a világ népességének 60 százaléka él, de csak a vízmennyiség 36 százaléka jut nekik.

Egy embernek 50 liter az ajánlott napi vízmennyiség, de 30-ból is elvan: 25 higiéniára, 5 liter ivásra és főzésre jut. Gambiában azonban csak 4,5, Maliban 8, Szomáliában 8,9 Mozambikban 9,3 liter víz jut egy főre naponta. Egy amerikai ugyanakkor 500 litert használ fel egy nap. Nyugaton 8 liter víz folyik el egy fogmosás, 10-35 egy vécéöblítés, 100-200 liter pedig egy zuhany alkalmával.