Emberek közti madárkórfertőzésre gyanakszik a WHO

Az Egészségügyi Világszervezet egy madárinfluenzával fertőződött indonéz férfi esetét vizsgálja. A feltételezések szerint a férfi az első példa arra, amikor emberről emberre terjedt a vírus. A WHO további vizsgálatokat tart szükségesnek az eset bizonyítására. Ha a gyanú beigazolódik, az az egészségügyi szakemberek legrosszabb várakozásait igazolhatja, mivel a vírus emberek közti terjedése lehetővé teheti, hogy világméretű járvány alakuljon ki.

Indonéz esetet vizsgál az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A feltételezések szerint ugyanis egy hétfőn elhunyt 32 éves férfi a madárinfluenza ember és ember közötti terjedésének első, lehetséges bizonyítéka. A férfi családjában heten fertőződtek meg H5N1 vírussal. A WHO szerint feltételezhető, hogy a család három tagja azután kapta el a betegséget, hogy április végén, egy szobában, együtt töltötték az időt a család legelőször megfertőződött tagjával, aki az egész éjszakát végigköhögte. A család hét tagja közül hatan már életüket vesztették, az orvosok szerint a vírus megjelenése következtében.

A WHO szakemberei szerint egyértelműen nem lehet igazolni a betegség emberről emberre való terjedésének gyanúját, ezért most kizárásos alapon vizsgálódnak, és próbálnak alternatív lehetőségeket kidolgozni a családon belüli fertőzések mikéntjére. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, indonéz orvosok további vizsgálatokat kezdtek a család falujában, ahol több madárinfluenza-gyanús esetet találtak. "Közegészségügyi szempontból mindeddig ez volt a legsúlyosabb fejlemény. Eddig nem volt tudomásunk olyan esetről, amelyben ne lett volna magyarázat arra, hogyan fertőződtek meg a betegek" - mondta szerdán Peter Cordingley, a WHO szóvivője.

Bár egyértelmű bizonyíték a vírus emberek közti terjedésére egyelőre ebben az esetben sincs, a WHO által felvetett gyanú az egészségügyi szakemberek legpesszimistább jóslatait igazolják. Az évtizedek óta ismert madárinfluenza első, bizonyítottan emberi áldozatait 1997-ben, Hongkongban szedte. A betegség azóta több helyen és kontinensen felütötte a fejét, a fertőzéseket szárnyasok milliói bánták, több helyen a teljes baromfiállományt meg kellett semmisíteni a betegség elharapódzása miatt.

Az eddigi esetek alapján a szakemberek ügy vélték, hogy a madárinfluenza csak állatról terjedhet át emberre, az ember és ember közti fertőződés nehézkes és nem bizonyítható. Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a vírus egy másik, emberek között gyorsan terjedő influenzavírussal találkozva módosulhat, ami világjárványt robbanthat ki. A WHO által gyanúsnak vélt indonéz eset ezeket a félelmeket erősítheti, szélsőséges esetben pedig akár igazolhatja is.

A spanyolnátha is gyanús már

Hasonló volt a történelem eddigi legpusztítóbb, 1918-1919 között az egész világon végigsöprő járványa, a spanyolnátha, amely napjaink kutatásai szerint vélhetően madarakból indult ki. Az 1957-ben fellépő ázsiaiinfluenza-járvány bizonyítottan azt követően tört ki, hogy a madár- és az emberi influenzavírus között - feltehetően egy sertésben - géncsere jött létre. Ugyanez ismétlődött meg az 1968-as hongkongi influenzajárványban, ekkor azonban, az 1957-eshez hasonló vírussal szemben az emberek valamelyest védettséget élveztek már.

Világjárvány kiváltására kizárólag egy olyan emberről emberre terjedő, új altípusú influenzavírus képes, amellyel az emberek többsége még nem találkozott, így azzal szemben részleges védettséggel sem rendelkezik. Elengedhetetlen, hogy ez az új vírus képes legyen emberben szaporodni, megbetegedést okozni, továbbá emberről emberre továbbterjedni.