Emil Constantinescu volt román államfő szerint országából a mostaninál nem megy jelentősen több munkavállaló az uniós államokba dolgozni az után, hogy Románia 2007. január elsején csatlakozik a közösséghez. Az egykori államfő szombaton beszédet mondott Az EU-tagság első két éve című budapesti konferencián.
Emil Constantinescu szerint ma is többmillió román dolgozik uniós államokban, többségük azonban alkalmi munkát vállal, és nem telepedik le az adott országban. A volt államfő arra a kérdésre, hogy változik-e a kisebbségek, különösen a magyarok helyzete Romániában az uniós tagsággal azt válaszolta, hogy az etnikumok kérdését már ma is kiemelten kezeli a kelet-európai ország.
Anglia csak félig nyit
Jelenleg kétmillió román állampolgár dolgozik az EU tagállamaiban. Az EU-s államok többféleképp döntöttek a román és bolgár munkavállalók beengedéséről: néhány ország, köztük Olaszország teljesen megnyitja piacait, míg mások, például Hollandia a részleges nyitás mellett döntöttek.
A brit kormány novemberben jelentette be, hogy nem alkalmazza a csatlakozó két új EU-tagállam esetében a nyitott kapuk politikáját, amelyet az előző, 2004-es bővítési körben Magyarország és további hét kelet-európai csatlakozó állam munkavállalói számára meghirdetett, lehetővé téve számukra a szabad munkavállalást Nagy-Britanniában. London egyelőre csak a mezőgazdaságot és az élelmiszer-feldolgozó ipart nyitja meg Románia és Bulgária munkavállalói előtt.
Százezren jönnének Magyarországra
Románia 2007-es EU csatlakozása után hazánkban 100-150 ezer román vendégmunkásra lehet számítani, ha rögtön munkavállalási engedélyt kapnak - derül ki a Nézőpont Intézet számításaiból. Magyarországon jelenleg 30-40 ezer romániai vendégmunkás dolgozik legálisan.
A novemberi román-magyar közös kormányülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette: Magyarország a részleges nyitást támogatja, de erről még folynak a tárgyalások. Az ülés után Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úkságíróknak azt mondta, a romániai magyarság érdeke a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitása lenne.
Bár a magyar kormány a munkaerőpiaci nyitást a lehető legnagyobb mértékűre tervezi, azt is szem előtt tartja, hogy a megállapodás ne jelentsen veszélyt a hazai gazdasági érdekekre és munkavállalói körre. A munkaerőpiac részleges megnyitásáról hivatalosan decemberben döntenek majd. A részleges nyitás valószínűleg a hazai hiányszakmákat érinti majd.
MTI/[origo]