Szorgos kínaiak emésztik el a világ szemetét

Vágólapra másolva!
Nagy szemetelők vagyunk, a magyar nagyvárosokban kiemelkedően sok hulladék keletkezik, még az élmezőnybe is beverekedtük magunkat. A világ legnagyobb szemétdombja azonban Kína, ahová számlálatlanul érkezik az ömlesztett, veszélytelennek feltüntetett, de sokszor mérgező hulladék. Az üzlet olyan jövedelmező, hogy Kína mindent megvesz, amit csak tud, a gigantikusra nőtt szeméthegyek lebontásán pedig éhbérért gürcölő munkások szorgoskodnak.
Vágólapra másolva!

"Újrahasznosítható javak" - leggyakrabban ez a felirat szerepel azoknak a konténereknek a szállítólevelén, amelyek a globális szemétbiznisz részeként vándorolnak a kontinensek, országok között. A leírás azonban a legtöbbször nem fedi a valóságot, amit se a szemetet kibocsátó, se az azt felvásárló országok nem bánnak.

"Kína mindent megvesz, amit csak tud. Mindent felporszívóz az egész világból, és nem nagyon érdekli, mit is vett valójában" - mondta a Guardiannek egy szeméthasznosítással foglalkozó brit cég munkatársa. "Nem érdekli őket a minőség vagy a tartalom. Senki nem ellenőrzi, mit küldtek vagy mit vettek át."

Kína jelenleg a világ legnagyobb szemétimportőre. Egy tanulmány szerint az ország 2004-ben 4 milliárd tonna műanyaghulladékot, 12 milliárd tonna papírhulladékot és 10 milliárd tonna fémhulladékot nyelt el, bár a hivatalos kínai statisztikák ennek csak a töredékéről tudnak. Ez több mint a negyede annak a búzamennyiségnek, ami a világ népesebb országában egy év alatt elfogy.

Szorgos kezek

A kínai cégeknek megéri a szemétbiznisz, olyan olcsón veszik át a hulladékot, hogy az európai cégeknek jobban megéri hajóra rakni és a fél világon átküldeni a szemetet, mint otthon eladni. Kína az EU-ben termelt szemét egyik jelentős felvevője, de itt végzi a világ összes műanyaghulladékának 70 százaléka is.

A kínai cégeknek otthon térül meg a beruházás. Az egyik legnagyobb szemétközpont Guangdong tartomány, ahol több falu mellett gigantikus szeméthegyek tornyosulnak. Bár sok helyen a víz ihatatlan, a lakosság bőrbetegségekkel, légzőszervi kórokkal küzd, néhol pedig a helyi gyerekek 80 százalékának van ólommérgezése, munkaerőből még sincs hiány.

A környéken élő szegény munkanélküliek napi 3-400 forintnak megfelelő összegért turkálnak az ömlesztett, mérgező szemétben, hogy legalább azt kihalásszák, ami valamire hasznosítható.

Nincs szaga

Európán belül Olaszországban a legsúlyosabb az illegálisszemét-helyzet. Az éves szemétmennyiség felét a szervezett bűnözés szívja fel. A becslések szerint 158 maffiacsalád él a szemétbizniszből, amin évi 2,6 milliárd dollárt kaszálnak.

"A probléma nagyon összetett" - magyarázta a helyzetet Stefano di Franco, az olasz rendőrség környezetvédelmi egységének vezetője. "Az ipari vállalatok számára megfizethetetlenül drága a hulladékkezelés, úgyhogy könnyen rábólintanak a gyanús kereskedőcégek ajánlataira, amelyek sokszor a piaci ár töredékéért is elvállalják a szemét elszállítását."

Fotó: EPA

A végeredmény, hogy a mérgező hulladékot tartalmazó konténerekre háztartási hulladék felirat kerül, vagy a szemét el sem jut az újrahasznosításig: egyszerűen földbe vájt lyukakban vagy a tengerben végzi. "Lehet, hogy te mindent akkurátusan szétválogatsz, mikor gyűjtöd a szemetet, másvalaki meg majd szépen újra összeönti az egészet" - mondta Di Franco.

Nagy szemetelők vagyunk

Nem megnyugtató a helyzet Magyarországon sem. "A magyarok elég nagy szemetelőnek számítanak" - mondta az [origo]-nak Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) elnöke. A hulladékgazdálkodással foglalkozó szakember szerint főleg az illegálisan lerakott szeméttal vannak problémáink, de más tekintetben is a sokat szemetelők közé tartozunk.

Az OECD statisztikája szerint például Magyarország kiemelkedő helyet foglal el a városokban keletkező egy főre jutó szemét tekintetében. Ebben a kategóriában a 15. helyen állunk. Egységnyi GDP-re számítva kétszer-háromszor annyi szemetet bocsátunk ki, mint a nyugati országok. A fogyasztási vagy háztartási hulladékok esetében a középmezőnyben állunk, a csehek csaknem egy mázsával kevesebbet, míg a listavezető amerikaiak kétszer ennyi szemetet termelnek évente fejenként.