Bántja a szlovák kormány fülét Kassa

Kötelezővé tenné a szlovák nyelvi vizsgát az államigazgatásban dolgozóknak, a tanároknak, sőt, az újságíróknak is a szlovák kormány, amivel az államnyelvet kívánják védeni. Az [origo] által megkérdezett szlovákiai magyar politikus úgy érzi, újraéled a '90-es évek nyelvháborúja. Az MTA intézetvezetője szerint a harc arról szól, hogy körülkerítheti-e magát a nemzetállam nyelvi szabályokkal, ha már sorompók nincsenek. Az EU pedig tétlenkedik, pedig a kisebbségeket neki kéne védenie - állítja a kutató.

"Mintha visszafelé pörögne az idő" - mondta az [origo]-nak a szlovák Kulturális Minisztérium legújabb, nyelvhasználattal kapcsolatos terveiről Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke. A tárca honlapján néhány napja olyan ajánlások jelentek meg, amelyek a '90-es évek nyelv- és névtáblaháborúira emlékeztetik a szlovákiai magyarokat.

A Kulturális Minisztérium azt akarja, hogy az államigazgatási posztokra pályázók nyelvi teszten bizonyítsák, megfelelő szinten beszélik a szlovák nyelvet. A tárca emellett az újságírókat és a tanárokat is vizsgára kötelezné, a felsőoktatási intézményekben pedig "szakterminológiai és nyelvkultúrai kurzusok" elvégzését írnák elő a hallgatóknak".

Bíró szerint a kulturális tárca a Ján Slota által vezett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nyomására vette újra elő a nyelvtörvényt. Az alelnök azt mondta, az MKP nem ellenzi, ha a szlovákok védeni akarják a nyelvüket, vissza akarják szorítani az idegen kifejezéseket vagy következetessé akarják tenni a helyesírást (Bíró szerint jelenleg még a törvénytárban is vannak nyelvtani hibák), de az ellen fel fog lépni, ha a nyelvtörvényt a kisebbségekkel szemben akarják felhasználni, például arra, hogy kizárja a magyarokat az államigazgatásból.

A szlovák nacionalisták az 1992-ben elfogadott alkotmányra hivatkoznak, amely a szlovák nyelvet nem egyszerűen az állam hivatalos nyelveként, hanem államnyelvként határozza meg. Igaz ugyan, hogy az alaptörvény garantálja a kisebbségek jogait is, de Vladimír Meciar miniszterelnöksége idején a kisebbségi nyelvhasználat kereteit igen szűkre szabták, a törvény betartását pedig egy, a magyarok által nyelvrendőrségnek hívott bizottság felügyelte és bírságolta meg az ellene vétőket.

Miután 1999-ben Meciar távozott a hatalomból, új törvénnyel szabályozták a kisebbségek nyelvhasználati jogait, a bírságokat pedig eltörölték. Miután azonban tavaly a Robert Fico vezette koalíció került hatalomra - amelynek tagja Slota és Meciar pártja is -, újra napirendre tűzték a nyelvtörvény és a sajtótörvény kérdését. Utóbbi azonban nem csak a nyelvhasználatról szól - mondta Bíró -, hanem arról is, hogy a kormány a nyelvvédelemre hivatkozva megpróbálja korlátozni a média működését.

Erre utaló jel volt, hogy a Pozsonyban megjelenő Új Szó című magyar nyelvű lap június végén hivatalos figyelmeztetést kapott a szlovák kulturális tárcától, amiért a helységneveket magyar formában írja (például Pozsonyt használ Bratislava, Kassát Kosice helyett). A minisztérium arra hivatkozott, hogy a nyilvános érintkezésben - tehát a sajtóban is - csak a települések hivatalos, szlovák nevét lehet használni.

Nyelvi kerítés

A jelenlegi szlovák kezdeményezések nem kis részben belpolitikai indíttatásúak, azzal az SNS a koalíción belüli alacsony értékét is kompenzálni akarja - mondta az [origo]-nak Szarka László történész, a MTA kisebbségkutató intézetének igazgatója. Szarka szerint az államnyelv védelmének szükségességével alig két héttel a Fico-Gyurcsány találkozó után álltak elő, a nacionalisták ezzel reagáltak a magyar kormányfő azon kijelentésére, hogy kiemelten fontosnak tekinti a kisebbségi jogok védelmét.

A hivatalos nyelvek körüli vitákban a 20. századi nemzetállami logika is tovább él, amely szerint az állam minden polgárának a hivatalos nyelven kell beszélnie. Szarka szerint a napjainkban zajló viták tétje az, hogy körülkeríthetik-e magukat a nemzetállamok - a megszűnő fizikai határok helyett - nyelvi szabályokkal. Ebben a harcban a kisebbségek védelme az igazgató szerint az Európai Unión feladata lenne, de jelenleg nem tesz semmit.