Számlálókon múlhatott a fehérorosz választás

Nem volt demokratikus a vasárnapi fehérorosz választás, ahol egyetlen ellenzéki képviselő sem jutott be a parlamentbe - jelentette be az EBESZ. A választásokat megfigyelő nemzetközi szervezet szerint a szavazást lényegében szabályosan bonyolították le, ezért az aránytalan végeredményt a rendkívül egyenlőtlen kampány, és a szavazatszámlálás körüli visszaélések okozhatták.

Nem felelt meg a demokratikus normáknak a Fehéroroszországban vasárnap tartott parlamenti választás - jelentették be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétfő délutáni, Minszkben tartott sajtótájékoztatóján. A nemzetközi megfigyelők szerint történtek kisebb előrelépések az Európa utolsó diktatúrájának tartott ország választási rendszerében, de a választási folyamat javítására irányuló, korábban beharangozott ígéretek nem valósultak meg. Így a volt szovjet tagköztársaság még mindig nagyon messze van az EBESZ által demokratikusnak tartott normák teljesítésétől.

A választás hétfőn kihirdetett eredménye szerint a közel 70 ellenzéki jelöltből egy sem jutott be a 110 fős alsóházba, így továbbra is csak az országot 1994 óta irányító elnök, Aleszander Lukasenko hívei vehetnek részt a törvényhozásban.

"Nehéz megmondani, hogy miért kapott ilyen mértékű támogatást a jelenlegi rezsim, a nemzetközi ellenőrök ugyanis nem látták jelét annak, hogy a szavazókat direkt fenyegetéssel kényszerítették volna Lukasenko támogatására" - mondta az [origo]-nak Jens-Hagen Eschenbaecher, az EBESZ választásokat felügyelő szervének, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) szóvivője. Szerinte a szavazás menete többnyire békésen és szabályosan zajlott, inkább előtte és utána volt mód visszaélésekre.

Korlátozott média és elsumákolt számlálás

Eschenbaecher elmondta, hogy az állam nagyon szorosan kézben tartotta a választásokat, amelyek egy szigorúan kontrollált légkörben zajlottak. Pártoknak nem sok szerep jutott, az egyéni képviselők pedig csak az államtól kapott minimális pénzt fordíthatták kampányra, ami természetesen semmire nem volt elég. A választásokkal foglalkozó tömegtájékoztatást az állami kézben lévő média uralta, amelyhez a képviselőjelölteknek nem volt hozzáférése. A televízió programokról szinte nem is beszélt, inkább csak a szavazás menetének gyakorlati tudnivalóiról lehetett hallani - állította az ODIHR szóvivője.

A választási folyamat másik kérdéses pontja a szavazatok összeszámlálása volt, Eschenbaecher szerint a hatóságok barátságos együttműködése az urnák lezárásáig tartott. A szavazóhelyiségek harmadánál az EBESZ-megfigyelőket egyszerűen nem engedték oda azokhoz az asztalokhoz, ahol a számlálás folyt, így semmilyen rálátásuk nem volt az esetleges manipulációkra. Ez azért is súlyos hiányosság, mert a szavazatszámláló bizottságokból az ellenzék képviselőit is kizárták: közel 70 ezer bizottsági tagból 47 volt ellenzéki.

Nem ez a történet vége

Összességében az EBESZ megfigyelői a visszásságok ellenére is úgy vélték, hogy halvány előrelépés történt a fehérorosz rendszerben, Fehéroroszország maga hívta az ellenőröket, hogy a demokratikus működést bizonyítani próbálja. Az EBESZ-megfigyelők a szavazatszámlálás megkezdéséig nem ütköztek komolyabb akadályba, a helyi hatóságok a szavazás alatt jól együttműködtek velük - mondta Eschenbaecher.

Mindez tehát nem a történet vége - mondta az [origo] kérdésére, a mostani választás ugyanis szerinte jó alap lehet a további együttműködésre. A megfigyelők most összegzik tapasztalataikat, és két hónapon belül tanulmányban adják közre ajánlásaikat, javaslataikat arra nézve, mit kellene javítani a rendszerben - tette hozzá a szóvivő.

A fehérorosz parlamenti választásokat az EBESZ színeiben 465, a Független Államok Közössége (FÁK) képviseletében pedig 402 megfigyelő kísérte figyelemmel. A FÁK képviselői nem kifogásolták a választási folyamatot, szerintük ez mindenben megfelelt az ország törvényeinek.