Gárdistaruhában ment az EP-be Szegedi Csanád

A feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájában jelent meg Szegedi Csanád, a Jobbik képviselője az Európai Parlament keddi nyitóülésén, amelyen egy lengyel politikust, a néppárti Jerzy Buzeket választottak meg a testület elnökévé. Az Európai Néppárt szerint szimbolikus értékű, hogy egy volt szocialista állam politikusa töltheti be a posztot. Az egyik alelnök a fideszes Schmitt Pál lett.

A Magyar Gárda egyenruhájában vett részt az Európai Parlament (EP) keddi alakuló ülésén Strasbourgban Szegedi Csanád, a Jobbik képviselője. Az EP-ben a függetlenek közt ülő képviselő az MTI-nek azt mondta, öltözete határozott kiállást jelképezett a Magyar Gárda mellett, amelynek feloszlatását nehezen tudja elfogadni, és amelynek szombati újjáalakításánál is jelen volt. Szegedi hozzátette azt is, öltözékével szeretett volna új színt hozni az EP-be.

Magyarországon kedden jelent meg és pénteken lép hatályba az a kormányrendelet, amely alapján akár 100 ezer forintos bírsággal is sújthatják azt, aki a július 2-án jogerősen feloszlatott Magyar Gárda egyenruháját viseli, vagy a gárda nevében lép fel (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat).

Szegedi nem az egyetlen EP-képviselő, aki megpróbált feltűnést kelteni az alakuló ülésen. Edvard Kozusnik cseh néppárti képviselő biciklisruhában jelent meg, miután kerékpárral tette meg az utat Prágából Strasbourgba. Jose Bove radikális francia parasztgazda és képviselő pedig "Stop Barroso" feliratú pólóval tüntetett az Európai Bizottság elnökének újraválasztása ellen.

Lengyel elnök

Az alakuló ülést a leköszönő elnök, a német néppárti Hans-Gert Pöttering nyitotta meg, majd titkos szavazással elnökké választották Jerzy Buzek lengyel néppárti képviselőt. A korábbi lengyel miniszterlenök már az első körben megkapta az abszolút többséget, 555 támogató szavazatot kapott a 644 érvényes voksból. Buzeket az 5 éves ciklus felére, 2 és fél évre választotta elnökké a parlament.

Az elnöki címért két jelölt versenygett: Jerzy Buzek szinte teljesen esélytelen kihívója a svéd Eva-Britt Svensson, az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal-frakció jelöltje volt, aki mindössze 89 szavazatot kapott. Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője a választás után azt mondta, szimbolikus jelentősége van annak, hogy egy, az unióhoz 2004-ben csatlakozott, korábbi szocialista országból választottak elnököt, és épp Európa újjáegyesítésének 20. évfordulóján.

Schmitt lett az egyik alelnök

Schmitt Pált alelnökké választották, ő az első magyar képviselő ebben a funkcióban. A képviselők összesen tizennégy EP-alelnököt választottak, köztük Schmitt mellett a cseh szociáldemokrata Libor Roucek képviseli az új tagállamokat. A többi alelnököket Németország, Olaszország, Görögország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Belgium adja.

Az EP csak három forduló során, az esti órákban tudta megválasztani alelnökeit, az első két fordulóban mindössze három jelöltnek lett meg a szükséges többsége. Schmitt sem kapta meg az első két fordulóban a megválasztásához szükséges szavazatot, így végül a harmadik, utolsó fordulóban nyerte el a tisztséget.

Az EP ülése szerdán a Svéd EU-elnökség felvezetésével folytatódik: Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök ekkor számol be a svédek terveiről és céljairól. A hathónapos svéd elnökség az előzetes közlések szerint a gazdasági válság leküzdését, az állások megmentését és a klímaváltozás elleni harcot kezeli központi kérdésként.

Csütörtökön alakulnak meg az EP parlamenti bizottságai, amelyek fontos szerepet játszanak majd a következő évek jogalkotási munkájában - olvasható az Európai Parlament honlapján.

A júniusi európai parlamenti választáson a szavazók összesen 736 képviselőt küldtek az Európai Unió parlamentjébe. Ezek 7 frakcióba tömörülnek, 28-an pedig frakción kívüliek. Magyarország 22 hellyel rendelkezik, a határon túli magyar pártok összesen 5 képviselőt küldtek az EP-be.