A gyógyítás lehet Obama első csapdája

Az ezer sebből vérző amerikai egészségügy megreformálásával kel és fekszik Barack Obama amerikai elnök. Egyik legfontosabb kampányígéretének teljesítéséről van szó, ezért beveti minden erejét, befolyását és sármját. A reformcsomag azonban sok vita között, csak lassan alakul a törvényhozásban, ellenfelei már Obama saját Waterlooját emlegetik.

Szimbolikus helyen, egy gyerekkórházban kezdte a hetet Barack Obama, aki számára ezekben a napokban csak egy dolog létezik: az egészségügyi reform. Már a kampányban is az volt az egyik legfontosabb ígérete, hogy átalakítja az ezer sebből vérző amerikai egészségügyet, és most minden követ megmozgat azért, hogy gyors megoldás szülessen.

Hetek óta nyaggatja a törvényhozást, hogy még a nyári szünet kezdete, augusztus első hete előtt átmenjenek a különböző, ezzel kapcsolatos javaslatok, hogy ő októberben aláírhassa az egészségügyi reformcsomagot, amelyet sokan csak Obamacare-nek becéznek (az idősek számára egészségügyi ellátást biztosító állami program, a Medicare után).

Ez várhatóan nem fog menni, miután csütörtökön a szenátus meghatározó demokrata és republikánus tagjai is óva intettek a sietségtől. Pedig Obama szerdán még egy országos élő televíziós sajtótájékoztatót is tartott, és érvelt a reformok és mielőbbi életbe léptetésük mellett. "Olyan reformot hajtunk végre, amely csökkenti a költségeket, választási lehetőséget ad, és olyan (egészségügyi) lefedettséget biztosít, amire minden amerikaira számíthat. És ezt idén megcsináljuk..." mondta.

Ez azonban nem megy olyan könnyen, és ellenfelei már arról beszélnek, hogy saját Waterlooját készíti elő. Bár már voltak kemény menetei korábban is a válság által sújtott gazdaság élénkítését célzó csomaggal, most kiderül, képes-e keresztülvinni politikai akaratát és mennyire rugalmas céljai elérésének érdekében.

Látszólag könnyű dolga lenne, hiszen saját pártja elegendő taggal rendelkezik mind a szenátusban, mind a kongresszusban ahhoz, hogy elfogadják a reformjavaslatokat, ám azok keresztülvitele korántsem sétagalopp, intő jelként ott lebeg előtte egyik elődje, Bill Clinton 16 évvel ezelőtti kudarca. Clinton 1993-ban nagyot bukott egészségügyi reformkezdeményezésével, amit pártja is megsínylett: a következő évi törvényhozási választásokon odalett a demokraták kongresszusi fölénye.

Kimaradók és drága műtétek

Az amerikai egészségügyi rendszerben, amelyben tagállami, szövetségi és magánszolgáltatók versengenek egymással, nincs mindenkire kiterjedő állami egészségbiztosítás. Akinek nem fizeti munkáltatója vagy saját maga az egészségbiztosítását egy magánbiztosítónál, vagy aki nem jogosult kora, egészségi állapota - mert például fogyatékkal él - vagy szegénysége okán az államilag finanszírozott Medicare, Medicaid és hasonló programokra, az - a sürgősségi eseteket kivéve - nem juthat ellátáshoz. Ez az amerikai lakosság több mint hatodát, 47 millió embert érinti.

Pedig egyik államban sem költenek olyan sok pénzt az egészségügyre, mint az USA-ban. A pazarlást jól érzékelteti T. R. Reid, a Washington Post egykori munkatársának Amerika meggyógyítása című könyvében említett példa.

Reid egy régi vállsérüléssel keres fel orvosokat különböző országokban. Az USA-ban egy vezető ortopéd szakember egy komoly, sok tízezer dollárba (több millió forint) kerülő műtétet javasol. Franciaországban és Németországban is felkínálják ugyanezt a lehetőséget ingyen vagy alacsony költséggel a doktorok, de felhívják a paciens figyelmét, hogy inkább egy alapos fizioterápiás kezelésnek vesse alá magát. Nagy-Britanniában egyszerűen hazaküldik, hogy nincs komoly problémája, Kanadában várólistára teszik, amelynek révén egy év után lesz lehetősége ahhoz, hogy egy szakembernek is megmutassa. Indiában pedig egy ajurvédikus klinikára irányítják, ahol meditációval, masszázzsal, gyógynövényekkel kezelik, felettébb hatékonyan.

Kétszer annyi

A rendszer egy állampolgárra számítva kétszer annyiba kerül, mint a német, a francia vagy a brit, és egyre csak emelkednek a költségek. Ez csőddel, de legalábbis súlyos költségvetési problémákkal fenyegeti a kormányt, a vállalkozásokat és az egyes embereket egyaránt a következő évtizedekben - figyelmeztet a kongresszusi költségvetési iroda. Már most az egész amerikai gazdasági termelés 18 százalékát költik rá évente.

A reform fő célja ezért kettős, ugyanakkor a két fő cél ellentmond egymásnak: mindenki számára elérhetővé kívánja tenni az elnök - ami szükségszerűen többe kerül majd - ugyanakkor csökkenteni akarja a költségeket.

Obama gyógyítaná a rendszert

A javaslatok értelmében minden amerikainak egészségbiztosítást kell kötnie, de akik nem engedhetik meg maguknak, azok támogatást kapnának hozzá. Lehetővé tennék azt is, hogy akik nem kapnak munkaadójuktól egészségbiztosítási juttatást, azok csatlakozhassanak a majdan felállítandó állami egészségbiztosítóhoz.

Úgy becsülik, hogy ennek a rendszernek a megteremtése legalább ezermilliárd dollárral (190 000 milliárd forint) emeli majd a költségeket a következő tíz évben. Ezt eredetileg a rászorulók számára fenntartott állami egészségügyi programok költségcsökkentésével, orvosi, kórházi, gyógyszeripari megvonásokkal, a Bush-kormány gazdagok számára biztosított adókedvezményeinek megnyirbálásával akarták előteremteni.

Csakhogy kiderült, ez nem lesz elég. Ezért már azt fontolgatják, hogy tehetősekre kivetett pótadóval, esetleg a munkáltatók által jelenleg adókedvezményesen nyújtható juttatások megadóztatásával teremtik elő a pénzt.

Figyelmeztető jelek

Ezt azonban nem csak a reformok akadályozásában elsősorban Obama gyengítésének lehetőségét látó republikánusok utasítják el, de a demokrata párton belül is viták vannak. Ráadásul hiába bizonygatta Obama a múlt héten, hogy hosszú távon csökkenni fognak a költségek, a kongresszusi költségvetési iroda szerint ez nem látszik az eddigi tervezetből, a reform csak növeli majd a válság miatt amúgy is rekordméretűre duzzadt költségvetési hiányt - közölték múlt csütörtökön.

A Wall Street Journal szerint a demokraták közül többen azért ellenkeznek, mert attól tartanak, hogy a pótadók miatt megbüntetik őket a szavazók a jövő évi választásokon (az USA-ban kétévente választanak képviselőket, és a szenátusi helyek egyharmadáról is szavaznak).

A halogatás könnyen katasztrofális lehet Obama számára, mivel a késlekedés az ellenzéket erősíti, és minél tovább rágódnak a reformtörvényen és boncolgatják az elemeit, annál kevésbé valószínű, hogy átmegy - írja a Wall Street Journal.

Ennél is aggasztóbb lehet számára, hogy első alkalommal esett 50 százalék alá (az áprilisi 57-ről 49 százalékra) Obama támogatottsága az egészségügyi reform kérdésében, a Washington Post és az ABC News múlt heti közvélemény-kutatása szerint. A felmérésből kiderült az is, hogy más kulcsfontosságú - gazdasági, költségvetési - ügyekben is csökkent azok száma, akik szerint Obama jól kezeli ezeket. Általános megítélése is esett - elnöksége óta első alkalommal kevesebb, mint 60 százalék.

A reformjavaslatokon jelenleg öt kongresszusi bizottság vitázik. A javaslatok számos elemében egyetértenek, de többek között vita folyik arról, hogy kizárólag állami egészségbiztosítót hozzanak létre, vagy vegyes rendszer legyen, amelyben egymással versenyez az állami egészségbiztosító és a magántársaságok. A szenátus nagy tekintélyű gazdasági bizottsága még nem hagyta jóvá a javaslatot, és több szenátor is azt szorgalmazza, hogy halasszák el az egészet addig, amíg sikerül kétpárti kompromisszumra jutni.