Mintegy tízezer, a felsőoktatási rendszerrel elégedetlen egyetemista tüntetett szerda este Bécsben. A diákok zeneszó mellett, hangosan sípolva, dobolva, transzparenseket lengetve haladtak a belváros széles körútján, a Ringen a Bécsi Egyetem főépülete felől az oktatási minisztérium irányába. A résztvevők a parlament előtt rövid időre megállva hangos füttykoncerttel nyomatékosították elégedetlenségüket.
Az osztrák fővárosban múlt kedden kezdődtek diáktüntetések, és a tiltakozási hullám egyre nagyobb méreteket ölt. Több bécsi és vidéki egyetemen termeket foglaltak el a tiltakozók, hogy hangsúlyozzák elégedetlenségüket. A múlt csütörtök óta több száz diák tartja zárlat alatt a Bécsi Egyetem központi épületének nagy előadótermét, de néhány nappal később Linzben és Grazban is elfoglaltak egy-egy termet a diákok. Salzburgban szerdán ötszázan vonultak az utcára. Az elmúlt hét alatt egyre több hallgatói érdekképviseleti szervezet állt az alulról szerveződő akciók mögé.
"Egész nap sokan vannak az előadóteremben, a többség jön-megy, benéz, ott marad, amíg ráér, aztán elmegy órára. Mindig sokan vannak, és akad egy-két elszánt ember, aki folyamatosan ott ül, vagy akár ott is éjszakázik" - mondta az [origo]-nak hétfőn Maria Kothmiller, aki hetedik félévét tölti az egyetemen, mérnöki fizikát és sinológiát tanul. Ő péntek este szerzett tudomást az eseményekről, amikor egy barátnője felhívta: "Egymást értesítették a diákok, nagyon gyorsan elterjedt a hír. Nagyon meglepődtem, hogy az akció túlélte a hosszú hétvégét" - mondja, hozzátéve, hogy hétfő ünnepnap volt Ausztriában.
"Szabad képzést mindenkinek", "Képzést kiképzés helyett", "Az egyetem ég, az állam alszik" - hirdették a feliratok. A tüntetők a felsőoktatási rendszer színvonalának hanyatlásától tartanak a bolognai rendszer néven ismert kétfokozatú képzés bevezetésének módja és a zsúfolt előadótermek miatt.
A tandíj eltörlésének következtében az idén ősszel húsz százalékkal megnőtt a felsőoktatási hallgatók létszáma Ausztriában. A diákok zsúfoltságra panaszkodnak, és arra, hogy túl sok diák jut egy tanárra, és mindez rontja a képzés minőségét. Felmerült a tandíj újbóli bevezetése és a jelenleg csak néhány szakterületen - orvosi egyetemek, művészeti képzés, újságíró-képzés - alkalmazott létszámkorlátozás általános bevezetése. A tüntetők mindezt elutasítják, több pénzt követelnek a felsőoktatásra, rugalmasabb tanterveket és több beleszólást a felsőoktatási rendszer alakításába.
A tandíj eltörlésének az volt a célja, hogy nőjön a felsőfokú végzettségűek aránya Ausztriában - mondta szerdán Szabados Viktor, az Ausztriában élő magyar diákok összefogására alakult Magyar Diákok Egyesületének elnöke. Szerinte a rendkívül nyitott, tandíj és felvételi vizsga nélküli osztrák felsőoktatási rendszer nem érte el a célját. Az egyetemek befogadóképessége egyelőre nem tud lépést tartani a létszámmal, megnőtt a külföldi hallgatók aránya, és a hallgatók túl sok időt töltenek a képzési rendszerben.
A mintegy 220 ezer felsőoktatási hallgató húsz százaléka külföldi, Szabados szerint főleg németek és olaszok érkeznek. A diákszervezet vezetője úgy látja, a hallgatók "sarokba szorítva érzik magukat", mert azt látják, hogy néhány egyetem a második képzési szinten, vagyis a mesterképzésben a kötelezően ingyenes mellett térítéses, de ezért magasabb színvonalú mesterképzést is indít, ami viszont már nem mindenki számára elérhető.
Johannes Hahn felsőoktatásért felelős miniszter várhatóan csütörtökön találkozik a tüntetők képviselőivel. A miniszter azt mondta, megérti a diákok helyzetét, de egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy általánossá tegyék a létszámkorlátozásokat.