Cselezve menetel előre a cseh szélsőjobb

Betiltották a héten Csehországban a szélsőjobboldali, a cseh települések romák lakta negyedeibe felvonulásokat szervező, neonáci kapcsolatokat fenntartó Munkáspártot. A párt ugyan messze van attól, hogy parlamentbe jusson, de elnöke úgy kerüli meg a tiltást, hogy egy másik szervezettel indul a májusi választáson. A Munkáspárt az első, amelyet politikai indokok miatt tiltottak be Csehországban, de a döntés lendületet adhat további pártritkításhoz.

Betiltották szerdán Csehországban a szélsőjobboldali Munkáspártot. A cseh legfelsőbb bíróság 120 oldalas ítélete szerint a 2003-ban alapított párt idegengyűlölő, homofób, antiszemita beállítottsága veszélyeztette a cseh demokráciát. Kimondták azt is, hogy a szervezet azonosult a hitleri náci ideológiával, és nyílt kapcsolatban áll fajgyűlölő neonáci csoportokkal.

"Az ítéletet úgy kell értelmezni, mint egy megelőző lépést, hogy a jövőben is fenntarthassuk az alkotmányos és demokratikus rendet" közölte - Vojtech Simicek bíró. Ez az első alkalom, hogy politikai indokok miatt oszlatnak fel egy pártot Csehországban.

Tomas Vandas pártelnök fellebbezett a döntés ellen, de közölte, hogy így sem tudják őket megakadályozni abban, hogy egy másik, a betiltottal közeli kapcsolatban álló párt színeiben induljanak a májusi választáson. "Meghalt a Munkáspárt, éljen a Munkáspárt! Csak azért tiltottak be minket, mert véleményünket kényelmetlennek találták. De ha bárki is azt hiszi, hogy ezzel lesöpörnek a politikai térképről, az téved" - tüzelte Vandas az ítéletet követően a bíróság épülete előtt összegyűlt híveit.

A párt betiltását a cseh kormány kezdeményezte (ezt csak a kormány vagy az államfő teheti meg), miután egyre több tagjáról derült ki, hogy neonáci csoportokkal tart fenn kapcsolatot, és ilyen rendezvényekre jár.

Romák ellen vonultak

Csehországban - akárcsak Magyarországon - az utóbbi időszakban előretört a kisebbségek elleni gyűlöletre szító szélsőjobboldal. Olyan súlyos bűncselekmények ugyan nem történtek, mint a hazai romák elleni sorozatgyilkosság (amelyről ezen a címkeoldalon talál részletes információkat), de voltak a magyarországi eseményekhez hasonlóak.

Tavaly tavasszal például Morvaországban súlyosan megégett egy kétéves kislány, akinek otthonát szélsőjobboldali aktivisták felgyújtották (azóta négy ember ellen vádat emeltek, perük májusban kezdődik), 2008 novemberében pedig a most betiltott párt több mint 500 híve csapott össze a rendőrökkel a Prágától 110 kilométerre északnyugatra fekvő Litvinovban, ahol egy romák lakta városrészben akartak felvonulni.

A felvonulások és az, hogy a betiltás ellenére újraalakulnak, némi párhuzamot mutat a Magyar Gárda esetével, csakhogy a cseh szélsőjobb politikailag gyengébb, mint a Magyar Gárdához köthető Jobbik. A cseh párt ugyanis a tavalyi európai parlamenti választásokon például alig kicsivel több mint egy százalékot szerzet (a Jobbik három képviselőt küldhetett az EP-be), és kevés esélye van, hogy elérje a cseheknél ugyancsak 5 százalékos parlamenti küszöböt a májusban várható választásokon (a Jobbik a felmérések szerint be fog jutni az Országgyűlésbe).

Megritkulhatnak a pártok

Csehországban májusban jár le a jelenlegi parlament mandátuma. A cseh pártok eredetileg előre hozott választást szerettek volna kiíratni tavaly októberre - miután tavasszal a Mirek Topolánek vezette jobboldali-zöld koalíciós kormány belebukott a pénzügyi válságba, és a helyét egy ügyvezető kormány váltotta fel -, ám az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta az erről a pártok által megkötött megállapodást.

Február eleji felmérések szerint a korábbi ellenzék, a Topolánek-kabinetet tavaly bizalmi szavazással megbuktató cseh szociáldemokraták (CSSD) rendelkeznek nagyobb támogatással, amely a Stem közvélemény-kutató adatai szerint február elején 28,6 százalékos volt. Alig több mint ötszázalékos előnyük ugyanakkor lassan csökken a polgári demokratákkal (ODS) szemben, akiknek 23,2 százalékos támogatást mutattak ki.

Az, hogy várhatóan egyikük sem lesz képes megszerezni a parlamenti mandátumok döntő többségét, felértékeli a kisebb pártok szerepét, amelyek közül azonban csak ketten látszanak biztos bejutóknak az idézett felmérés szerint: a konzervatív TOP 09, amely 9,1 százalékra számíthat, illetve a 12 százalékos támogatottsággal rendelkező kommunisták.

Csakhogy a szélsőjobb párt betiltása - mint arra a New York Times rámutatott - lendületet adhat azoknak a cseh szenátoroknak, akik tavaly december óta arra próbálják rávenni a kormányt, hogy kezdeményezze a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt betiltását, amely közvetlen örököse az 1989 előtti Csehszlovák Kommunista Pártnak, és máig következetesen marxista ideológiát követ.