Megállapodott a nukleáris fegyverek számának csökkentéséről szóló új szerződésről Barack Obama amerikai és Dimitrij Medvegyev orosz elnök - közölte a Fehér Ház. A szerződés értelmében mindkét fél 1550 nukleáris robbanófejet tarthat meg, ami 25-30 százalékkal kevesebb, mint a jelenlegi amerikai arzenál. Az Egyesült Államoknak jelenleg több mint kétezer, Oroszországnak valószínűleg több mint 2500 robbanófeje van.
A tíz évre szóló új egyezmény, a START-3 az 1991-es, a stratégiai fegyverek csökkentéséről szóló szerződés helyébe lép. A szerződést Obama és Medvegyev április 8-án Prágában írja alá, de azt még ratifikálnia kell az amerikai kongresszusnak és az orosz dumának is. A megállapodás - amelyet Obama és Medvegyev telefonon véglegesített - kiterjed a nukleáris fegyverek célba juttatására használható rakétákra is, illetve előírja, hogy legfeljebb 800 úgynevezett nem telepített (vagyis repülőgépeken vagy tengeralattjárókon elhelyezett) robbanófejet lehet hadrendben tartani.
Obama elnök a fehér Házban tartott sajtóértekezletén az elmúlt két évtized legátfogóbb fegyverzetcsökkentési megállapodásának nevezte a szerződést. "A megállapodással az Egyesült Államok és Oroszország - a két legnagyobb nukleáris hatalom a világon - egyértelmű jelet küld, a szándékairól" - mondta Obama, aki szerint arról is gondoskodni kívánnak, hogy más országok is teljesítsék az atomsorompó egyezményben vállalt kötelezettségeiket.
Az orosz fél még áprilisban a parlament elé terjeszti ratifikálásra az új szerződést - mondta Szergej Lavrov külügyminiszter, aki szerint a START-3 "nagyon fontos szerepet töltött be a nemzetközi béke, a stratégiai stabilitás és a biztonság garantálására irányuló erőfeszítésekben". Natalja Tyimakova, Medvegyev sajtótitkára a megállapodást kommentálva azt mondta: az kiegyensúlyozottan tükrözi az Egyesült Államok és Oroszország érdekeit.
"A rakétavédelmet ez a szerződés nem korlátozza" - hangsúlyozta pénteken Robert Gates amerikai védelmi miniszter. A Kreml értelmezése szerint ezzel szemben a fegyverzetcsökkentési megállapodás jogi értelemben kötelező módon összekapcsolja a hadászati támadó és védelmi fegyverek kérdését. Az első reagálásokból nem derül ki, hogy az amerikai vezetés osztja-e az orosz álláspontot.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint a Kelet-Európába tervezett rakétavédelmi rendszer miatt kialakult vitát azzal lehetne feloldani, hogy Oroszországot is bevonnák egy olyan "biztonsági ernyő" kialakításába, amely mindkettőjüket megvédené a "lator államok" rakétáitól. Rasmussen arra célzott, hogy Irán közepes hatótávolságú rakétái, amelyek már képesek elérni Európát és Oroszország déli területét, egyre nagyobb fenyegetést jelentenek.