Guardian: Az egyiptomi hadsereg részt vett kínzásokban

A Guardian szerint nem csak a hírhedt állambiztonsági szervnek, de a hadseregnek is köze volt emberek eltűnéséhez, s katonák is részt vettek emberek megkínzásában Egyiptomban. Közben a kairói kormány időt kért a reformokra, és visszautasította az Egyesült Államok sürgetését, amely a rendkívüli állapot feloldására irányult.

Az egyiptomi hadseregnek is köze volt emberek eltűnéséhez és foglyok megkínzásához - írta a Guardian. Eddig csak azt feltételezték, hogy a hírhedt állambiztonsági intézmény végzett kínzásokat, emberjogi aktivisták szerint azonban kiderült, hogy a hadsereg is részt vett ezekben.

A lap azt állítja, hogy beszélt olyanokkal, akiket katonák vertek össze, amit egy szervezett megfélemlítő akció részeként írtak le. Emberjogi aktivisták olyan eseteket is rögzítettek, amelyekben elektromos sokkolóval kínoztak embereket, s az elkövetők a hadsereg tagjai voltak. Hasonlóképpen emberek eltűnéséhez is köze lehetett a hadseregnek.

A Guardian azt írta, hogy a Tahrír téren álló Egyiptomi Régészeti Múzeumban tartottak fogva olyanokat, akiket a családjuk kétségbeesetten keresett. A szabadon engedettek közül a lap szerint többen fizikai bántalmazás bizonyítékát adták. Állításuk szerint a hadsereg azzal vádolta őket, hogy idegen erőknek dolgoztak, úgymint a Hámász terrorszervezet vagy Izrael.

Egyiptom elutasította az USA sürgetését

Eközben az egyiptomi külügyminiszter visszautasította az Egyesült Államok keddi felhívását. A több hete forrongó Egyiptomra az USA addig nem tapasztalt nyomást helyezett, miután a politikai reformok felgyorsítására és a 30 éve hatályban lévő rendkívüli állapot feloldására szólította fel telefonon az észak-afrikai országot.

Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter Joe Biden amerikai alelnök keddi telefonhívására reagált, amelyben visszautasította, hogy az Egyesült Államok ráerőltesse akaratát egy "nagy országra" - írta a BBC.

A külügyminiszter az amerikai PBS csatornának azt nyilatkozta, hogy Egyiptom egy "felfordulást" élt át, miközben Biden felhívását egyenértékűnek nevezte azzal, hogy az USA, mint Egyiptom régi szövetségese, rájuk erőlteti akaratát. Geit bevallása szerint megdöbbent azon, hogy az USA a rendkívüli állapot feloldását követelte.

Időt kérnek

"Hogyan kérheti azt, hogy oldjuk fel a rendkívüli állapotot, miközben gond van? Adjanak időt! Hagyják, hogy visszanyerjük az ellenőrzést, stabilizáljuk az országot, az államot, aztán jöhet a többi ügy" - mondta Geit.

Az egyiptomi kormány a tüntetések hatására ígéretet tett politikai reformokra, ugyanakkor a fő követelést, amely Hoszni Mubarak elnök lemondását célozta, nem teljesítette. Igaz, a 83 éves elnök bejelentette, hogy nem kíván indulni az őszi elnökválasztáson, s az utódjának tartott fiát, illetve az alelnököt sem indítják.

A reformok kidolgozására a kormány bizottságot állított fel, ezt azonban a tüntetők időhúzásként értékelik, ezért felújultak a demonstrációk. Az Egyesült Államok emiatt sürgette a reformok felgyorsítását. (Az egyiptomi forrongás összes hírét itt olvashatja.)