Hogyan akarja meghódítani Putyin Európát?

A Szovjetunió romjain szeretne egy új EU-t létrehozni a harmadik elnöki ciklusára készülő Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, aki visszatérése után globális nagyhatalmat faragna a posztszovjet térségből. A születőben lévő Eurázsiai Unióban szintén lenne schengeni zóna és szabadpiac, és még a válságban vergődő Európai Unióból is lecsípne darabokat. A Putyin által felvázolt utópia azonban elemzők szerint nem más, mint a szovjet befolyásolási technikák visszatérése szóvirágokba öltöztetve.

"Hatalmas örökségünk van a Szovjetunióból" - írta október közepén Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök az Izvesztyija című napilapban megjelent cikkében. "Ott az infrastruktúra, a [különböző egykori tagországok] specializálódott termelése, a közös tudományos és kulturális tér. Ezeknek a kincseknek a megosztása mindannyiunk közös érdeke." "Mindannyiunk" alatt pedig Putyin nem csak a világban élő oroszokat értette: az októberi cikk ugyanis egy új, világpolitikai jelentőségű terv, az Eurázsiai Unió létrehozását vezette be.

Putyin, aki egy elnöki ciklus kihagyása után jövő tavasszal újra államfőként térne vissza Oroszország élére, ambiciózus külpolitikai tervet indított útjára a meghirdetett "második EU-val". Egy az RT orosz televíziónak nyilatkozó nemzetközi elemző, Alekszandr Szelivanov szerint Putyin ezzel a globális programmal, a szovjet utódállamokat újra összefogó, nemzetek fölötti gazdasági és politikai szervezet megalkotásával akarja igazolni visszatérését az elnöki posztra.

Putyin azt állítja, hogy nem a Szovjetuniót akarja feltámasztani, októberi cikkében azt írta, hogy "naiv lenne visszaállítani vagy lemásolni egy olyan rendszert, ami már a múlthoz tartozik". Geopolitikai értelemben azonban mégis azt teszi, Putyin Eurázsiája ugyanis Kazahsztán sztyeppéitől Fehéroroszországig terjedne, de a jelenleg EU-tag balti országokkal, Ukrajnával és Szerbiával is kacérkodik. Dimitrij Medvegyev orosz elnök november végén úgy nyilatkozott, hogy az unió már 2015-ben valósággá válhat.

A gépezet már mozgásban van

Bár az Eurázsiai Unió ötlete viszonylag friss, Putyin már most bebizonyította, hogy nemcsak beszél róla, hanem cselekszik is. Oroszország évek óta próbál valamilyen szintű integrációt levezényelni a szomszédos szovjet utódállamokkal, aminek már most kézzel fogható eredményei vannak. Idén júliusban Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország közös vámuniót hozott létre, 2012. január elsejétől pedig létrejön az Egységes Gazdasági Térség, amiről már megállapodtak a három ország vezetői.

A létrejövő, 165 millió emberre kiterjedő egységes piacon egységes gazdasági jogszabályok segítik majd a vállalkozásokat, és szabaddá teszik a tőke és a munkaerő áramlását. Putyin azt ígérte, hogy a három ország közös versenyjogi szabályokat alkot majd, és egyetértésben dolgozza ki a gazdasági jogszabályok technikai részleteit, illetve a mezőgazdasági támogatások rendszerét is, és vízummentességet, majd a schengeni zónához hasonló, belső határok nélküli Eurázsiát hoznak létre. "A projekt történelmi esemény nemcsak a három érintett országnak, de az összes szovjet utódállamnak" - írta Putyin.

Az Egységes Gazdasági Térség lesz az alapja a továbbálmodott föderációnak, az Eurázsiai Uniónak, amely már nemcsak gazdasági, de vélhetően politikai közösség is lesz. A tervek szerint először Kirgizisztán és Tádzsikisztán csatlakozhat hozzá, majd a többiek. "Az Eurázsiai Unió nyitott projekt, üdvözöljük, ha a partnereink, különösen a Független Államok Közösségéhez tartozó országok csatlakoznak hozzá" - írta Putyin. A politikus szerint a szövetségbe senkit nem akarnak belekényszeríteni, "a csatlakozás minden állam szuverén döntése" lesz, amit hosszú távú nemzeti érdekük diktál majd.

Az EU hibáiból tanulva

Putyin nem csinál titkot abból, hogy az Eurázsiai Unió létrehozásához felhasználná az EU tapasztalatait. "Az európaiaknak 40 évbe tellett, hogy létrehozzák az Európai Uniót [...], de mi sokkal dinamikusabban hozzuk létre a saját uniónkat, mert látjuk az erősségeiket és gyengeségeiket, és elkerüljük a hibáikat" - írta. Az RT-nek nyilatkozó elemzők szerint részben azért most hozakodott elő Putyin az unió ötletével, mert a pénzügyi válság meggyengítette az EU-t, és ezt az űrt akarja kihasználni. "Az EU halott, éljen az új EU" - írta az RT egyik tudósításának címében.

A válság motiváló erőként is hathatott Putyin tervére: az orosz kormányfő szerint a globális pénzügyi válság kényszerítette rá Oroszországot, hogy új eszközöket keressen a gazdasági növekedésre, és ekkor fordult a szomszédokkal való integráció felé. Putyin ezért is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi formáció főleg a kereskedelem és a termelés fejlesztésére koncentrál, és a vállalkozásoknak jelent nagy lehetőséget; nem zárkózik el azonban attól sem, hogy később politikai erőként képviselje az "eurázsiai érdekeket" akár az EU-val, Kínával vagy az USA-val szemben.

Nagy birodalmat álmodik

Az orosz kormányfő ugyanakkor azt hajtogatta, hogy az ő államszövetsége nem az EU ellen irányul, sőt, együttműködésre törekszik Európával, így aki belép a klubba, az ezzel is "közelebb kerül az EU-hoz". Ezzel valószínűleg azokat az Oroszország és az EU között található országokat próbálta megnyugtatni, amelyek úgy érzik, választaniuk kell kelet és nyugat között. "Senkit nem fogunk elzárni senkitől, az Eurázsiai szövetség egy Nagy Európa szerves része lesz, és összekötnek majd minket a közös értékek, mint a szabadság, a demokrácia és a piacgazdaság" - állt az Izvesztyijának írt cikkében.

Putyin szerint a 2008-as gazdasági krízis ugyanakkor megmutatta, hogy nagy regionális struktúrákra van szükség a világgazdaság fenntarthatósága érdekében, és ilyen eddig nem létezett az EU és a Távol-Kelet között. Az Eurázsiai Unió azonban szerinte betöltheti ezt az űrt. "Meggyőződésem, hogy a hatékony integrációval az Eurázsiai Unió tagjai elfoglalhatják méltó helyüket a 21. század komplex világában" - írta, hozzátéve, hogy szerinte csak így válhat a posztszovjet térség a világ egyik meghatározó hatalmi pólusává.

Magyarország is beléphetne?

Bár az új szövetséget felvázoló Putyin szinte kizárólag az EU viszonylatában magyarázta el az Eurázsiai Unió jelentőségét, a Foreign Policy című amerikai lap szerint sokkal fontosabb a projektben Kína szerepe. A lap szerint a közép-ázsiai országok, köztük a nyersanyagokban elképesztően gazdag Kazahsztán megkörnyékezésének hátterében az áll, hogy Moszkvát megriasztotta a kínaiak térnyerése a térségben, és így próbálja magához láncolni a könnyen elcsábuló közép-ázsiai országokat.

Nurszultan Nazarbajev kazah és Alekszandr Lukasenko belorusz elnök Putyin társaságában

A Forbes magazin szerint az új unió gyakorlatilag Közép-Ázsia földgáz- és kőolajkincséről szól: ha Oroszország unióra lép ezekkel az államokkal, akkor a szövetség kezében lesz a világ ismert földgázkészletének 33 százaléka. Az országok közötti egységes gazdasági térség lehetővé tenné az orosz Gazprom energiaóriásnak, hogy szabadon rátegye a kezét az itteni lelőhelyekre és cégekre, és ezzel Európa energiaellátásának alternatív módjai fölött is az orosz állam szerezne irányítást. "Az Eurázsiai Unió legnagyobb nyertese egyértelműen a Gazprom lenne" - írja a Forbes.

Lakossága és GDP-je alapján azonban az Eurázsiai Unió még így is messze elmaradna az EU-tól, ezért a magazin szerint a jövőben komoly stratégiai harc is indulhatna a két szövetség határterületén található országokért. Oroszország megpróbálkozhat a jelenleg EU-tag balti államok elcsábításával, de a legnagyobb győzelem számára Ukrajna bekebelezése lenne. Orosz elemzők szerint a kaukázusi országokon túl Szerbia csatlakozása is elképzelhető hosszú távon, sőt, a Napi Gazdaság korábbi beszámolója szerint egy orosz politológus november végén már arról beszélt, hogy akár Magyarország, Finnország, Bulgária és Csehország is beléphetne az új unióba. Erre egyelőre ugyanakkor elég kicsi az esély, a beszámolók szerint a kaukázusi országok már most fanyalognak az ajánlat miatt.

Visszatér a régi szovjet erőfitogtatás

Bár Putyin terveit egy olyan szabad és demokratikus együttműködésként írta le, amely a részt vevő országok szabad akaratán alapszik, és mindenkinek kölcsönösen előnyös, nem mindenki hiszi el neki, hogy nem az orosz politikai és gazdasági befolyás új, agresszív kiterjesztése bújik meg a szép szavak mögött. Egy a Svéd Külpolitikai Intézet által készített novemberi elemzés szerint semmilyen jel nem utal arra, hogy Oroszország valóban meg akarná változtatni eddigi machiavellista szomszédságpolitikáját, amely a régi szovjet forgatókönyvek szerint próbálja befolyásolni a környező országokat.

Így is jóval kisebbek lennének, mint az EU

A tanulmány szerint Putyin még 2005-ben külön igazgatóságot hozott létre az elnöki hivatalban, amely a regionális és kulturális kapcsolatokkal foglalkozik, ez a szervezet azóta a közvetett politikai befolyásszerzés irányító központjává vált. A szervezet a környező országok orosz kisebbségét bevonva, a helyi politikusokat manipulálva próbálja a szomszédokat az orosz érdekeknek megfelelően befolyásolni. Eszközeik között orosz befolyást terjesztő civil- és ifjúsági szervezetek, orosz tulajdonban lévő médiavállalatok és az orosz befektetésekhez és infrastruktúrához kötődő befolyás egyaránt megtalálható.

Oroszország egyáltalán nem az úgynevezett "soft-power" megközelítéssel, az orosz alternatívák vonzóvá tételével környékezi meg ezeket az országokat, ehelyett a szovjet hagyományon alapuló, kőkemény manipulációval dolgozik - írja a tanulmány szerzője. Oroszországból pénzelt szervezetek segítségével nyert választást az idén Lettországban egy orosz párt, Oroszországból támogatták a moldovai és grúz szakadárokat, valamint az ukrajnai orosz szervezeteket is. Hiába beszél tehát Putyin "értékközösségről" és a posztszovjet államoknak kínált teljes szuverenitásról, a tettei ezt hiteltelenné teszik - áll a tanulmányban: mindez pedig azt sejteti, hogy a szabadság és fejlődés ígéretére alapozott Eurázsiai Unió mégsem lesz a kölcsönös megértés és szuverenitás fellegvára.