Harciasan fordult rá a választási évre Obama

Dacos hangot ütött meg Barack Obama amerikai elnök az országértékelő beszédében, amelyben egyúttal megfogalmazta újraválasztási kampányának főbb üzeneteit is. Obama közölte, szembe fog szállni a riválisok által emelt akadályokkal, de egyben csapatmunkára is szólította a két fő politikai oldalt.

Még több mint tíz hónap van hátra az amerikai elnökválasztásig, de Barack Obama elnök kedd esti országértékelése már ennek jegyében zajlott. Bár közvetlen utalásokat nem tett sem a választásra, sem lehetséges kihívóira, lényegében az egész beszéd üzenete az volt, hogy miben kínál ő mást az országnak, mint a republikánusok. A lényege ennek az, hogy Obama szerint az államnak fontos szerepe van abban, hogy az ország sikeres legyen, szemben a republikánusokkal, akik szerint a kormányzati szerepvállalás akadályozza ezt.

Az amerikai elnökök hagyományosan minden év elején mondanak egy átfogó, az Unió helyzete címet viselő beszédet, amelyben egyrészt értékelik az állapotokat, másrészt megfogalmazzák céljaikat. A közelgő választásra utalt, hogy Obama szinte alig beszélt külpolitikáról, mintegy mellékesen említette csak meg az arab tavaszt és az iráni atomprogram elleni fellépést.

Harcias hangon is szólt Obama

A fő téma a gazdaság volt, amely a felmérések szerint a leginkább foglalkoztatja az amerikaiakat. Az Obama megválasztása előtt elmélyült válságból azóta sem épült fel teljesen a gazdaság, a munkanélküliség továbbra is rendkívül magas szinten áll, és ugyan most vannak biztató növekedési jelek, a gazdasági elemzők bizonytalanok abban, hogy az utóbbi hónapokban megindult javulás mennyire lehet tartós.

Oszama megölésének üzenete

Obama a beszéd fő üzenetét legnyilvánvalóbb elnöki sikerének, Oszama bin Laden megölésének a történetéhez kötötte. Obama szerint az is azt bizonyította, hogy csak az összefogásra épülő csapatmunka lehet sikeres, és szerinte ezt a példát kell követnie az országnak. Ezzel egyrészt azt próbálta üzenni, hogy megegyezésre kellene jutniuk egyes kérdésekben a republikánusoknak és a demokratáknak, másrészt hogy az egész társadalom szintjén szükség van az összefogásra.

Nemcsak a megbékélésről és az összefogásról szólt ugyanakkor az elnöki beszéd, Obama megvillantotta harcias oldalát is. "Harcolni fogok minden akadály ellen, és ellenezni fogok minden olyan erőfeszítést, amelyek visszatérést jelentenének ahhoz a politikához, amely a gazdasági válságba sodort bennünket" - mondta az elnök, egyértelműen üzenve a republikánusoknak, akik hevesen ellenzik Obama és a demokraták legtöbb elképzelését.

Egy milliárdos titkárnője

Az egyik jelképes ügy az adók kérdése. Obama ragaszkodik hozzá, hogy a legvagyonosabb rétegektől meg kell vonni az adókedvezményeket, és az őket terhelő adók mértékét meg kell emelni. Az elnök szerint erre azért van szükség, hogy egyenlővé váljon a terhelés, jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a leggazdagabbak alacsonyabb adókulccsal adóznak, mint a náluk jóval szerényebb jövedelemmel rendelkezők. Nem volt véletlen, hogy a közönség tagjai között ott volt Warren Buffett milliárdos üzletember titkárnője is. Ő azzal vált híressé, hogy az Obama adópolitikáját támogató Buffett egyszer azzal érvelt a gazdagok adókulcsának emelése mellett, hogy neki magának arányaiban kevesebb adót kell fizetnie, mint a titkárnőjének. Ennek nyomán kapta az adókulcs emelése a Buffett-szabály nevet.

Michelle Obama, az elnök felesége

Az adózás kérdése nyilvánvalóan az elnökválasztási kampány egyik fő témája is lesz. Obama egyik lehetséges republikánus kihívója, Mitt Romney épp kedden tette közzé az utóbbi két évre vonatkozó adóbevallásait, és ezekből az derül ki, hogy a 2010-es és 2011-es években befolyt mintegy 45 millió dolláros jövedelem után Romney várhatóan kevesebb mint 14 százaléknyi adót fog fizetni. Ez jóval elmarad attól, amekkora arányú adót az amerikaiak nagy része fizet, és a különbség oka, hogy Romney jövedelme befektetésekből származik, nem pedig munkahelyi fizetésből.

Az Obama által javasolt új adószabály szerint Romneynak ennél jóval többet kellene fizetnie. "Ha egymilliónál többet keres valaki, akkor legalább 30 százalék adót kelljen fizetnie" - javasolta Obama a beszédben, hozzátéve, hogy a leggazdagabb rétegektől az adókedvezményeket is megvonnák. Hozzátette azonban, hogy a lakosság többi 98 százalékának nem változnának az adóterhei, mert ők azok, akik "küzdenek az emelkedő költségekkel és a stagnáló bérekkel".

Tartós ellentétek

Nemcsak az adózás kérdésében vannak ugyanakkor egyelőre feloldhatatlannak tűnő ellentétek az elnök és a republikánusok között. Feszültség van köztük az állami pénzügyek kezelésében is, a republikánusok ugyanis drasztikus megszorításokat követelnek, míg Obama szerint az adósság csökkentése mellett folytatni kell a beruházásokat az oktatásba, az infrastruktúrába és az energetikai fejlesztésekbe.

Nem sok esély van ugyanakkor arra, hogy Obama felszólításának engedelmeskedni fognak a törvényhozásban erős pozíciókkal rendelkező republikánusok, és hozzájárulnak például az évek óta hevesen ellenzett adóemelésekhez. A megegyezés ellen hat az is, hogy egyre jobban felpörög a választási kampány, a lehetséges republikánus kihívók pedig keményen támadják az elnököt. Legfeljebb árnyalatnyi különbségek vannak a legerősebb jelöltek között: míg Mitt Romney szerint Obama egy "rendes ember", aki egyszerűen alkalmatlan a feladatára, addig a dél-karolinai előválasztást nagy meglepetésre fölényesen megnyerő Newt Gingrich szerint az elnök egy radikális szocialista, és mindenáron le kell győzni az ország jövője érdekében.