Csillogó csontváz: nyílik az észak-koreai szellemhotel

Lassan elkészül a Ryugyong hotel, Phenjan, Észak-korea
Vágólapra másolva!
Két hónap múlva - huszonhárom évvel a tervezett megnyitó után - várhatóan átadják az észak-koreai főváros ikonikus felhőkarcoló-szörnyetegét, a hírhedt Rjugjong szállodát. A másfél évtizeden át lepusztult betoncsontvázként Phenjan fölé magasodó piramist tavaly nyárra csillogó üvegrakétává varázsolta egy egyiptomi cég, de még mindig nem tudni, mit rejt a háromezer szobás monstrum.
Vágólapra másolva!

Az emberiség legrosszabb épületének, pokoli toronynak, fantomhotelnek is nevezték már a kommunista Észak-Korea egyik leglátványosabb kudarcát, az ország fővárosában álló hatalmas Rjugjong szállodát. A befejezetlen csontvázként Phenjan fölé magasodó, nevében koreaiul a fűzfák városát jelentő monstrum másfél évtizeden át hirdette fennen az észak-koreai rendszer gazdasági kudarcát: építésének kezdetén azt ígérték, két év alatt kész lesz Ázsia legmagasabb tornya, hogy aztán a kitűzött határidő után három évvel, 1992-ben teljesen leálljon minden. Az elhanyagolt, lepusztult betonpiramis több mint másfél évtizedig, egészen 2008-ig kínos emlékként éktelenkedett Phenjan látképében, míg végül egy egyiptomi cég busás szerződésekért vállalta, hogy befejezi.

A gazdasági válsággal küzdő, diktátorának halála után hatalma átmentésére koncentráló kommunista rezsim a jelek szerint tavasszal végre eltünteti múltjának ezt az égbekiáltó szégyenfoltját - derül ki a Yonhap dél-koreai hírügynökség tudósításából. Az ügynökség egy meg nem nevezett észak-koreai forrásra hivatkozva azt írta, áprilisban - csak részlegesen - megnyitják és szolgálatba állítják az elkészült szállodát. A hír felélesztette a régi találgatásokat arról, mihez kezd a világtól teljesen elszigetelt, turistákat szinte egyáltalán nem fogadó ország egy ilyen óriási hotellel.

Versengésből született

Amikor 1987-ben építeni kezdték, a Rjugjong szálloda még nem tűnt megvalósíthatatlannak. Észak-Korea gazdasága a Szovjetunió támogatásával működőképesnek látszott, és a kommunista rezsim is megengedhetett magának egy-egy grandiózus projektet. A rakéta alakú felhőkarcolót állítólag a hidegháborús versengés szülte, a kommunista Észak-Korea ezzel akarta bizonyítani, hogy képes magasabb épületet építeni, mint a kapitalista Dél-Korea. Egyes források szerint az 1986-ban egy dél-koreai cég által felépített, 226 méter magas szingapúri Westin Stamford Hotel (a világ akkori legmagasabb szállodaépülete), mások szerint az 1988-as szöuli olimpiára felhúzott 228 méteres, 63 emeletes Trade Tower (az akkori Ázsia legmagasabb épülete) szította fel a versenyszellemet az északiakban.

Az építkezés az elején gyorsan haladt, a szinte kizárólag betonból készített váz az épület teljes tervezett magasságában, 330 méteren és 105 emelet magasan elkészült. A Szovjetunió összeomlása után azonban elapadtak a források és a nyersanyagok, Észak-Korea gazdasága ráadásul hatalmas válságba került. Miután a rezsimnek elfogyott a pénze, az építkezés leállt, és később többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült újraindítani - egészen 2008-ig.

Jobb lett volna lerombolni

A félbehagyott épületről gyorsan kínos legendák kaptak szárnyra. "A hotel mindenkinek izgatja a fantáziáját" - mondta a BBC-nek még 2009-ben a brit Simon Cockerell, a kevés idegenforgalmi cég egyikének a vezetője, amely turistákat vihet az észak-koreai fővárosba. "Bár meglátogatni nem lehet, rengeteg pletyka kering róla a városban" - nyilatkozta. A nyolcvanas évek végén készült észak-koreai bélyegek például már kész állapotban mutatták a hotelt, nem sokkal később azonban a félbemaradt építkezés annyira kínossá vált, hogy még a Phenjanról készült látképekről is kiretusálták az egyébként szinte az egész városból látható épületet.

Forrás: AFP
Így burkolták be a betonrakétát

Az egyik történet szerint 2005-ben majdnem sikerült Észak-Koreának megállapodnia egy dél-koreai csoporttal, hogy segítsen befejezni az épületet, de a százfős mérnökdelegáció a torony meglátogatása után mégsem vállalta a munkát. "Úgy nézett ki, mint egy nagy cementhegy, látványosan rajta hagyta a nyomát az elmúlt húsz év, ez alatt az idő alatt hozzá sem nyúltak" - mondta a Washington Postnak Park Kil-sang, aki összekötő volt a tárgyalásokon. "Arra jutottunk, hogy jobb lenne az egész épületet lerombolni, és egy új hotelt építeni a semmiből" - mesélte a lapnak.

Egy legenda szerint a hatalmas épület vázának építői olyan silány munkát végeztek, hogy a liftaknák olyan görbék lettek, hogy egyetlen felvonó sem tudna végigmenni rajtuk. Az épület befejezését 2008-ban elvállaló egyiptomi telekommunikációs cég, az Orascom 2009-ben azt közölte, nem találkozott ilyen problémával. Khaled Bichara, a projekt vezetője a BBC-nek azt mondta, a néhány tucat egyiptomi mérnök és a mintegy kétezer koreai munkás részvételével folyó munkálatok "jól haladnak", és "semmi nem okoz túl nagy problémát nekik".

A nagy évfordulóra készül

Bár a dél-koreai Yonhap hírügynökség beszámolója nem határozza meg pontosan, mikor adják át a hotelt, azt már a munka újrakezdése óta tudni lehet, hogy az épületet szeretnék 2012 áprilisában felavatni. Április 15-e ugyanis hatalmas ünnep lesz a kommunista Észak-Koreában, ekkor lesz az "Örökös Elnökként" és "Nagy Vezérként" tisztelt országalapító, az 1994-ben elhunyt Kim Ir Szen születésének századik évfordulója. A diktátor fia, Kim Dzsong Il tavaly decemberben hunyt el, unokája, Kim Dzsong Un pedig jelenleg épp hatalma megszilárdításán dolgozik. Kim Ir Szent Észak-Koreában most is hatalmas személyi kultusz övezi, a nagy évfordulóra egész évben ünnepségeket és megemlékezéseket terveznek az egyébként mindenben szűkölködő országban.

Forrás: AFP/Hemis
Egy időben kiretusálták Phenjan látképéből

Ez megmagyarázza az egyiptomi cég sietségét is, ami egyébként ironikusnak tűnhet, hiszen az eredeti átadáshoz képest 23 éves késésben van a projekt. Ha valóban átadják, az épületet a rezsim minden bizonnyal felhasználja saját erejének demonstrálására, és az új - a helyi sajtóban csak briliáns melléknévvel illetett - vezető, a 29 éves Kim Dzsong Un dicsőítésére is. Pedig - mint azt a külföldi elemzők gyakran megjegyzik - a kudarcba fulladt építkezés befejezése egyáltalán nem a rendszer erejének köszönhető. Az egyiptomi Orascom sem önzetlenségből szállt be az építkezésbe, cserébe kizárólagos jogokat kap a világtól elzárt állam első mobiltelefon-hálózatának kiépítésére. Az egyiptomi cég egyik átjátszóállomása éppen a felhőkarcoló csúcsán kap majd helyet. Hogy mekkora üzletet csinálhat az Orascom Észak-Koreában, az még nem egyértelmű, az országban ugyanis csak a legfelső pártelit juthat mobilhoz, a nem ellenőrzött telefonhasználatot pedig háborús bűnnek tekintik.

Mihez kezdenének háromezer hotelszobával?

A hotel átadásának közeledtével jogos a kérdés, mégis mire használnak majd egy ekkora szállodát. A Washington Post egyik blogja szerint a hotel jelenthet egyfajta minimális nyitást a külvilág felé, és még csak nem is lenne a lazuló elzárkózás egyedüli jele. A közelmúltban Észak-Korea ugyanis szerződést kötött az amerikai AP hírügynökséggel, hogy tudósíthasson az ország területéről; ez korábban elképzelhetetlen volt. De valószínű, hogy a gigantikus épület az óvatos nyitások után sem fogja turisták özönét fogadni, még csak nem is lesz teljes egészében szálloda, és mind a háromezer szobáját sem veszik majd használatba.

Az már az építkezés során feltűnő volt, hogy az egyiptomi cég először a betonmonstrum beburkolását végezte el, és azt állította, csak az üveg- és fémburkolat befejezése után tud hozzálátni a belső terek befejezéséhez. Ennek következtében a hatalmas, eddig otrombának tűnő épület kívülről valóban elegáns és csillogó arcot kapott, de elképzelhető, hogy belülről ugyanaz a jórészt üres betonszörnyeteg marad, amely eddig elcsúfította a főváros látképét. Arról ugyanis alig van információ, hogy az egyiptomi távközlési óriás milyen munkát végez az épület belsejében a külső burkolás után.


Így fest az épület a csillogó burkolattal

Az épület belső tere 360 ezer négyzetméter, ezt aligha lehet szállodaként kihasználni egy olyan országban, amelyben a helyiek egyáltalán nem tudják megfizetni az ilyen luxust, a külföldiek jelentős részét pedig a rezsim nem engedi be. Észak-Koreába jelenleg csak korlátozott számban, meghatározott utazási ügynökségek szervezésével lehet ellátogatni, és egy négynapos túra több mint ezer euróba kerül. Ebben benne van a teljes ellátás és szállás, valamint a kísérők biztosítása is. Nélkülük sehová sem lehet menni, és amúgy sem lehet szabadon felfedezni az országot.

Bár a nyolcvanas években készült tervek még az egész Rjugjongot szállodának szánták, amelyben öt étterem, bowlingpályák, nightclubok, kaszinók, japán bárok is helyet kaptak volna, a később módosított tervek már irodákat, lakásokat is tartalmaztak. A Washington Post szerint az áprilisi részleges megnyitás után a 105 emeletes épület részben irodaházként működik majd, és az utazási irodák szerint valószínűleg turistákat is fogadhat. A phenjani utakat szervező Simon Cockerell ugyanis azt mondta, a széles körben terjedő pletykák szerint a 330 méter magas épület alsó emeletein lesznek hotelszobák, a legtetején pedig egy étterem kap helyet. A rengeteg középső szint az üvegburkolat alatt viszont éppolyan üres marad, mint betoncsontváz korában.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!