Egyre kegyetlenebb akciókkal félemlítik meg az afgán lányokat

Brutális akciókkal próbálják a tálibok megakadályozni, hogy a lányok is járjanak iskolába Afganisztánban. Hiába ülhetnének 2001 óta újra az iskolapadba, a tálibok mindent megtesznek, hogy elvegyék a kedvüket a tanulástól: megmérgezik őket, rájuk gyújtják az iskolát, vagy savval öntik le az arcukat. Az afgán rendőrség a tálibokra mutogat, a tálibok hárítanak, a lányok közben furcsa iskolai hadszíntéren találják magukat, és nincs sok esélyük a győzelemre.

A sajtóban megjelent hírek szerint a tálibok az elmúlt hónapokban egy nem túl harcias célcsoportot vettek célba Afganisztánban: az iskolás lányokat. Néhány helyen egyszerűen bezáratták az iskolákat, amelyek lányokat is beengedtek az osztályokba. Máshol krimibe illő módszerekkel próbálták meg távol tartani őket a tankönyvektől: felgyújtották az intézményeket, és egész osztályokat mérgeztek meg. Néhány keményvonalas iszlamista pedig szemtől szemben vette fel a harcot a tanulni akaró veszélyes diáklányokkal, és savval öntötte le az iskolába sietőket.

Afgán iskolákból az elmúlt hetekben csaknem háromszázan kerültek kórházba mérgezéses tünetekkel. A tíz és húsz év közötti lányok fejfájásra, szédülésre, hányásra panaszkodtak, legtöbbüket azonban néhány óra kezelés után haza engedték a kórházból.

Az osztálytermek falait mérgező anyaggal fújták be - állította a CNN amerikai hírtelevíziónak az egyik rendőrségi szóvivő, aki a tálibokat tette felelőssé a történtekért. A rendőrség szerint a gondosan kivitelezett akció célja egyértelműen az volt, hogy elvegye a lányok kedvét az iskolától. "Az afgán emberek tudják, hogy a terroristák és a tálibok azért teszik ezt, hogy elijesszék a lányokat az iskolától. Csakhogy most a demokráciát építjük Afganisztánban, és azt akarjuk, hogy a lányok is tanuljanak, nem úgy, mint a kormány ellenségei" - mondta a szóvivő.

A tálibok hatalmának megdöntése utáni időszak egyik legbiztatóbb fejleménye volt, hogy a lányok előtt is megnyíltak az iskolák kapui, így azt, hogy egyre több iskolai incidens történik, az afgán rendőrség szinte magától értetődően a tálibok támadásainak tudja be. Hasonló okot lát az események mögött több segélyszervezet is. "A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a nők elleni támadások elterjedése gyakran előre jelzi a tálibok hatalmának a megszilárdulását egy-egy régióban" - mondta a Guardian című brit lapnak Melanie Ward, az ActionAid nevű segélyszervezet munkatársa.

A tálibok és a helyi kormányzat közötti hatalmi harcokat kétségtelenül megérzik az iskolák. Két keleti tartományban például a tálibok több iskola bezárását követelték, a CNN híradása szerint így akartak bosszút állni azért, hogy a kormány betiltotta a lázadók által a támadásoknál előszeretettel használt motorkerékpárokat. Máshol engedélyezték ugyan az iskolák működését, de csak az után, hogy a tantervben hangsúlyos szerepet kapott a vallásos oktatás.

Az afgán oktatási minisztérium szerint több száz iskolát zárattak be a tálibok az ország több tartományában. Áprilisban több mint 170 lány került kórházba, mert olyan iskolai kútból ivott, amelyet állítólag megmérgeztek. A helyi hatóságok itt is a nők oktatását ellenző szélsőségeseket gyanúsították meg. Ugyanakkor ez az érvelés kicsit megbillent, amikor május elején kiderült, hogy négyszáz fiú is megbetegedett kútvíztől.

A tálibok alkalmazkodnak az új időkhöz

Az osztálytermekben megnyilvánuló hatalmi harcokat a nyugati sajtó előszeretettel tálalja úgy, mintha az amerikai hadsereg és a NATO kivonulása utáni társadalmi bizonytalanság egyik szindrómája lenne. A CNN híradásaiban például azt feszegeti, hogy vajon a tálibok az amerikai hadsereg távozása után ismét ugyanolyan erőszakkal szólnak-e majd bele az emberek hétköznapjaiba, mint 2001 előtt. Az Afganisztán jövője körüli találgatásoknak a májusi chicagói NATO-csúcs további lendületet adott, mert a találkozón ismét napirendre került az afganisztáni háborúból kivezető útiterv, amelynek értelmében 2014-ben már az afgán belső biztonsági erők garantálják majd az ország biztonságát.

Az egymást követő incidensek után végre maguk a tálibok is megszólaltak, és határozottan elhárították a felelősséget. Szerintük az amerikai és a NATO-erők állnak a mérgezések mögött, és az a céljuk, hogy rossz színben tüntessék fel a lázadókat. Egyik szóvivőjük a BBC-nek azt mondta: a tálibok elítélnek minden hasonló támadást, és megbüntetnek minden elkövetőt a saría törvényeknek megfelelően.

A tálibok szerint a legfontosabb, hogy ismerjék a Koránt

A tanulás a legnagyobb értéknek számít Afganisztánban, ezzel nemcsak a családok és a politikai vezetés, hanem már maguk a tálibok is tisztában vannak - mondta az [origo]-nak Wagner Péter Afganisztán-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. A tálibok uralma idején, 1996 és 2001 között a lányok valóban ki voltak tiltva az iskolákból. Azóta azonban megváltozott a tálibok viszonya az oktatáshoz, mivel felismerték és ki is mondták, hogy a gyerekek tanulhatnak - magyarázta Wagner Péter. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az ország minden pontján így gondolják, továbbra is vannak ugyanis konzervatív fundamentalista tálib parancsnokok, akik szerint minden eszközzel harcolni kell a lányok oktatása ellen. Ezek azonban inkább elszigetelt jelenségek, és nem jellemzők a jelenlegi tálib irányvonalra - tette hozzá a szakértő. Wagner Péter úgy véli, a mostani mérgezéses eseteknél aligha áll meg a rendőrség vádja a tálibok ellen, sokkal valószínűbb, hogy a diákok egy frissen festett, de ki nem szellőztetett osztályteremben lettek rosszul.

A tálibok a saját jól felfogott érdekükben változtattak az álláspontjukon, mert rájöttek, hogy ellenzékben már nem hirdethetik a középkori világfelfogásukat - magyarázta Wagner Péter. Az afgánok annak ellenére, hogy elégedetlenek a mostani vezetéssel, amelyről úgy gondolják, hogy korrupt és visszaél a hatalmával, nem szeretnék a tálibok visszatérését sem, mert brutálisnak és szélsőségesnek tartják őket. A tálibok így alkalmazkodtak az új helyzethez, próbálnak politizálni, és az emberek szimpátiájának elnyerése érdekében megpróbálnak kedvezőbb képet kialakítani magukról.

Az iskola mint hadszíntér

Az iskolák fontosságát jól jelzi, hogy a tálibok a megbuktatásuk után az oktatási intézményeket használták fel az új kormány elleni harcra. A 2001 utáni években tucatnyi diákot és tanárt megöltek, több száz iskolát felgyújtottak vagy erőszakkal bezárattak. Az iskolák elleni erőszak 2006-ban tetőzött. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet tanulmánya szerint a tálibok támadásait az oktatással és különösen a lányok oktatásával szembeni ideológiai ellenállás mellett más szempontok is motiválták. Az iskolák az ő szemükben sokszor magát a kormányzati vagy külföldi jelenlétet testesítették meg, de előfordult az is, hogy az intézményekben tanulók és dolgozók a helyi konfliktusoknak estek áldozatul. Az oktatási intézmények elleni támadásokkal megpróbálták megakadályozni azt is, hogy a kormányzat a tálib ideológiával ellentétes nézeteket terjesszen. A tálibok szemében az sem tette szimpatikussá az iskolákat, hogy választások idején ezeket az intézményeket sokszor szavazóhelyiségekké alakították át.

A tálibok ragaszkodnak a saját tantervükhöz

A táliboknak szembesülniük kellett viszont azzal, hogy az erőszakkampány nem hozta meg a kívánt eredményt, a falvakban ugyanis az emberek iskolába akarták járatni a gyerekeiket, így az intézmények felgyújtásával a tálibok aligha szerezhettek jó pontokat.

Egy, a tálibok oktatáshoz kapcsolódó viszonyát elemző jelentésből kiderül, hogy a tálibok felismerték: ha erőszakkal nem sikerül eltörölniük az iskolákat, jobban teszik, ha támogatják őket. A szerzők, Antonio Giustozzi és Claudio Franco szerint az afgán oktatási minisztérium belement az alkudozásba a tálibokkal annak érdekében, hogy ne zárják be az iskolákat. A megegyezések részeként megszűntek az iskolák elleni támadások, cserébe azonban a tantervben megjelentek a tálib elemek, sok helyen túlsúlyba került a vallásos oktatás, és a mollák is megjelentek óraadó tanárként az állami iskolákban.

Afganisztánban ugyanakkor sem infrastrukturálisan, sem a társadalmi szokások szintjén nem adott, hogy a lányok egyenlő eséllyel tanuljanak. Az iskolába járó afgán lányok túlnyomó többsége legfeljebb azt remélheti, hogy megtanul írni, olvasni és számolni - mondta az afgán oktatás perspektíváiról Wagner Péter. Ennek az az egyszerű oka, hogy Afganisztánban nincs elég középszintű iskola, és miután a lakosság nyolcvan százaléka vidéken él, már az iskolák megközelítése is gondot jelent.

Sok helyen kilométereket kell gyalogolni az iskolába

Afganisztánban bármennyire jelentős változást hozott is a nők oktatása, a helyzetük országos szinten lényegesen nem változott, mert az afgán társadalom nem lett szekulárisabb, és az urbanizáció sem öltött olyan méreteket, amelynek a következményei a nők emancipálódásában is megmutatkozhattak volna - mondta Wagner Péter. Vagyis a lányok közül sokan tanulhatnak, de ezzel egyelőre nem sokra mennek, mert nem adottak a lehetőségek ahhoz, hogy előrelépjenek, esetleg egyetemen továbbtanuljanak - tette hozzá a szakértő.

Az ActionAid segélyszervezet nemrég készült felmérése szerint az afgán nők 86 százaléka tart a tálibok hatalomra kerülésétől. Minden ötödik megkérdezett aggódott a lányok oktatása miatt, de 72 százalékuk mondta, hogy az életük jobb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Sokan azonban attól tartanak, hogy Hamid Karzai elnök a konzervatív országrészek szimpátiájának elnyerése érdekében feláldozza azokat a szabadságjogokat, amelyekkel az elmúlt években élhettek a nők. Ezek a szabadságjogok azonban a legelmaradottabb országrészekben nem sokat nyomnak a latban, ott ugyanis a nők kilencven százaléka ma is írástudatlan.