Egy humoristától féltik Olaszországot

A vasárnapi választáson eldőlhet, továbbmegy-e Olaszország a reformok és megszorítások európai útján, vagy változtat. A befektetők tartanak Berlusconi visszatérésétől, de még inkább félnek attól, hogy egy vállalkozó kedvű komikus patthelyzetet idéz elő. A tét az euróválság, így áttételesen a forint árfolyamának alakulása is.

Volt idő, nem is olyan régen, amikor Olaszország határain kívül alig érdekeltek valakit az ország egymást gyorsan követő parlamenti választásai. Az állandó kormányválságok miatt gyorsan elhasználódó miniszterelnököknek a nevét is nehéz volt megjegyezni. A most vasárnapi választásra viszont egész Európa odafigyel, és nem véletlenül: egy kedvezőtlen eredmény újra felszíthatja az euróválságot, véget vetve a piacokon hónapok óta uralkodó viszonylagos nyugalomnak.

A Mario Monti válságkezelő kormányának megszűnő parlamenti többsége miatt két hónappal előrébb hozott választásnak annak ellenére sem esélyese a jelenlegi kormányfő, hogy megóvta hazáját a görög típusú adósságkrízistől. A jelek szerint a szavazók többsége nem bocsátja meg, hogy közben a szigorú takarékosságra épülő Monti-program semmivel sem tudta előrevinni a gazdaságot. A GDP másfél éve csökken, tavaly összesen 2,2 százalékkal esett vissza.

A favorit egyelőre a baloldali Pier Luigi Bersani, bár az utóbbi hetekben zsugorodott az előnye. Ő továbbvinné Monti reformprogramját - a közös kormányzást sem zárja ki -, de megszólalásában hangsúlyozta, hogy a csak megszorításokra épülő politikának véget kell vetni. Azt mondta, meg akarja győzni az EU-t arról, hogy ez az út sehova sem vezet, a növekedést is serkenteni kell.

Legnagyobb ellenfele a többszörös miniszterelnök és még többszörös botrányhős, Silvio Berlusconi. A politikába sokadszor visszatérő, a megszorításokat pillanatnyilag mindenestül elutasító Berlusconi megválasztásától nagyon tartanak a befektetők, kormányra kerülése esetén biztosra vehető az euró jelentősebb gyengülése.

A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint ugyanakkor ennél is rosszabb lenne, ha bizonytalan, a kormányalakítás esélyei szempontjából nem egyértelmű végeredmény születne. Ilyen helyzet állhat elő például akkor, ha jól szerepel az egykori komikus, Beppe Grillo pártja.

Grillo a teljes politikai establishmenttel szemben határozza meg magát, és a korrupcióellenességet a középpontba állító, gyakran radikális hangvételű üzeneteire meglepően sokan vevők. Erejét mutatja, hogy a nagy pártok vezetői sem hagyták szó nélkül az indulását. Berlusconi a demokráciára leselkedő veszélynek nevezte, Bersani pedig államcsődöt vizionált a hatalomra jutása esetére.

Nem kell azonban efféle extrém forgatókönyveknek megvalósulniuk ahhoz, hogy aggasztó folyamatok induljanak el. Az S&P közgazdászai szerint már önmagában az is nagy gond lehet - függetlenül attól, hogy ki nyer -, ha a kormányváltás idejére, néhány hétre megtorpannak a reformok. Márpedig ha a befektetők megijednek, és elveszítik a bizalmukat, megint jön az euróválság, és persze ránthatja magával a forintot is.