Beindult a nyerészkedés az új influenzával

Rendkívül hatékonyan terjed az az influenzavírus, amely Kínában ütötte fel a fejét márciusban. A kínai hatóságok próbálják megakadályozni, hogy az országon kívülre is kijusson a megbetegedés, de a H7N9 már így is nagy felfordulást okoz: a csirkeszárnyak a gyorséttermek nyakán maradtak, az emberek tömegével vásárolják az influenzától nem is védő gyógynövényeket, és a bűnözők is nyerészkedni kezdtek az új influenzával. Mi történne, ha ideérne a járvány?

A H7N9 jelű influenzavírus az emberre legveszélyesebb influenzavírusok közé tartozik - közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A Kínában márciusban felbukkant új madárinfluenza-törzs eddig 108 embert fertőzött meg (legalábbis ennyit erősítettek meg laboratóriumi vizsgálatokkal), és a fertőzöttek közül 22 ember meghalt. Az új vírustörzs valószínűleg háziszárnyasokról (csirkékről kacsákról) kerül át az emberekre, de pontos forrása és fertőzési módja még ismeretlen.

Az új törzsnek két különlegessége is van. Egyrészt az állatokon alig vagy nem okoz észrevehető tüneteket, ezért is nehéz meghatározni a pontos terjedési módját. Másrészt igen könnyen kerül át állatról emberre, ebben minden korábbi madárinfluenza-törzsnél hatékonyabbnak tűnik, még a 2003 óta 371 áldozatot szedő H5N1-nél is. Az eddigi tapasztalatok szerint még nem következett be a legrosszabb, azaz a vírus még nem terjed emberről emberre, és jó hír az is, hogy Sanghajban (ahol eddig a legtöbb haláleset volt) drasztikusan csökkent az új fertőződések száma, mióta bezárták a baromfipiacokat, ugyanakkor Michael O'Leary, a WHO kínai képviselője még a múlt héten azt mondta, hogy a fertőzött emberek felének nem volt ismert kapcsolata baromfikkal.

Mi történne Magyarországon, ha kitörne a járvány?

Világméretű járványról akkor beszélhetünk, ha klinikai tünetekkel járó megbetegedés történik, a kórokozó emberről embere terjed hatékonyan és tartósan, és több földrészen is megjelenik. Az elmúlt évszázadban csak három ilyen járvány volt: a spanyolnátha 1918-ban, az ázsiai influenza 1957-ben és a hongkongi influenza 1967-ben. Utóbbi kettő 1-4 millió embert ölt meg, a spanyolnátha azonban 20-50 millió áldozatot szedett. Ilyesmi egyelőre nem fenyeget, de már akkor is különböző intézkedéseket kellene bevezetni Magyarországon, ha kiderülne, hogy a vírus megjelent Magyarországon és terjed emberek között.

Egy járvány hatásai nem csak a sok megbetegedett vagy elhunyt emberben merülnek ki, leterhelik az egészségügyi rendszert, sokan hiányoznak a munkából, csökken a GDP és a táppénzek költségét is fizetni kell. A WHO szerint egy járvány esetén a lakosság 20-25 százaléka betegszik meg, ez Magyarországon 2-2,5 millió embert jelentene, ha elérne minket az új influenza, és kiderülne, hogy emberről emberre is terjed.

A WHO hat fázisra bontja egy világjárvány eseményeit, konkrét akciók a negyedik fázistól indulnak. Ez jelenti azt a helyzetet, amikor egy új influenzavírus bizonyítottan képes hatékonyan emberről emberre terjedni, és egy adott országban folyamatos járványokat okozni. Ebben a helyzetben az érintett országban el kell kezdeni felszámolni a járványt, a nem érintett országokban pedig magas készültségi szintre kell átállni. Az ez utáni fázisokban rendelnek el készenléti állapotot, majd ha indokolt, akkor elrendelik a nemzeti pandémiás tervekben foglaltak végrehajtását.

A kormány a főnök, de mindenkire számítanak

Ha egy járvány felüti a fejét, akkor életbe lép a Nemzeti pandémiás terv, ez tartalmazza, hogy mit kell ilyenkor tenni. Járványhelyzetben a vezető szerep a kormányé, amely összehangolja a különböző feladatokat. Mindenkinek van feladata járvány idején, a gazdasági társaságoknak a munkásaik védelme, a civil szervezeteknek a segítségnyújtás, a lakosságnak pedig az együttműködés és a személyes higiéniai normák betartása. A legenyhébb esetben az információgyűjtéssel és a tájékoztatással kell foglalkozni, a cél az ismeretterjesztés, a bizonytalanságok eloszlatása, a higiénia fontosságának hangsúlyozása.

A negyedik fázistól már riasztási fokozat van érvényben, ekkor már bizonyított, hogy az új vírus képes emberről emberre terjedni. Ha ez Magyarországon kívül történik, akkor csak fel kell készülni a járvány kitörésére, de ha Magyarországon, akkor azonnal meg kell próbálni elfojtani, vagy legalábbis késleltetni a járvány terjedését, akár nemzetközi segítséggel. Fokozzák a mintavételek gyakoriságát, a mintákat pedig azonnal a WHO rendelkezésére bocsátják, tőlük pedig gyógyszereket igényelhetnek.

Elrendelhetik az országból kiutazók szűrését, sőt belföldi szűrési pontokat is felállíthatnak. Ekkor a hatóságok már kríziskommunikációt folytatnának, ez rövid, rendelkező hangvételű, világos utasításokat jelentene, és napi rendszerességgel adnának tájékoztatást. Az egészségügyi miniszter az ötödik fázistól intézkedhet a vírus elleni vakcina állami megrendeléséről, a hatodik fázis pedig már a konkrét védekezési tervvel foglalkozik. A kórházaknak életbe kell léptetniük a katasztrófaterveiket, és riasztaniuk kell a nyugdíjba vonult dolgozóikat. A járvány terjedésével közösségi szintű korlátozó intézkedéseket vezethetnek be: a nem súlyos betegeknek otthon kell maradniuk, kivéve a gyerekeket és az időseket. Szükség esetén leállnak az iskolák, elhalasztják a nagyobb tömegrendezvényeket, és megpróbálhatják csökkenteni az utazások számát. A vírus zárt közösségekben, például az iskolákban gyorsan terjed, így a bezárásukkal nagymértékben lassítható a vírus terjedése, a többi korlátozással kapcsolatban azonban nincs bizonyíték arra, hogy jelentősen csökkentenék a megbetegedéseket, így azokat általános jelleggel nem ajánlják, csak szórványosan.

Lehetőség szerint elkezdik a védőoltások beadását, a szétosztásnál pedig az ÁNTSZ a rendőrség segítségét is kérheti. A terv szerint lehetőség lehet olyan védőoltások beadására, amelyek még a járvány kialakulása előtt készültek, más vírusokat alapul véve. Ennek az a hátránya, hogy mivel nem a járványra specializált oltás, lehet, hogy nem lesz hatékony, a gyártókapacitást viszont leköti. Ezzel ellentétben egy kifejezetten a járványt okozó vírusra fejlesztett vakcina hasznos lehet, ez azonban még nem fog rendelkezésre állni a járvány kezdetekor, és hosszú hónapok alatt tudják csak kifejleszteni. Ezért fontos a vírus terjedésének lassítása.

Ha kész a megfelelő védőoltás, akkor először az egészségügyi dolgozókat oltják be, aztán a rendvédelmi erők tagjait. Ezután jönnek a kritikus infrastruktúrát fenntartók, például az energetikai szektor munkatársai, és végül mindenki más, de közülük is előrébb kerülnek az idősek és gyerekek. A terv azzal számol, hogy előbb vagy utóbb mindenki találkozik a vírussal, ezért kulcsfontosságú egyértelmű tanácsokat adni mindenkinek arról, hogyan védheti meg magát a fertőzéstől. Ez elsősorban a személyi higiéniás tanácsokat jelent, de például a szájmaszkok használatát is ajánlják.

Nem tudnának mindenkit ellátni

A tervezet számításai szerint a hazai egészségügyi ellátó rendszer nem bírna ki egy világméretű járvány okozta túlterhelést, ezért például szükségkórházakat kellene kialakítani, a háziorvosok pedig az otthonaikban keresnék fel a betegeket. A betegek száma meghaladná a fekvőbeteg-ellátás erőforrásainak felső határát, "ebben a szakaszban már nincs mód arra, hogy valamennyi kórházi kezelést igénylő személy ellátásban részesüljön". Ilyenkor a legsúlyosabb esetekre kellene koncentrálni, azokra, akik ellátás nélkül súlyos egészségkárosodást szenvednének el, és törekedni kell arra is, hogy "az indokolt ellátások ápolási időtartama ne haladja meg a szakmailag elfogadható minimális időtartamot".

A krónikus betegeket ellátó és bentlakásos intézetekből minden olyan embert haza kellene küldeni, akiknek biztosított az otthoni elhelyezésük. A látogatókat pedig várhatóan kitiltanák a kórházakból, ami megnövekedett telefonforgalmat eredményezne. A járvány addig nem tapasztalt fizikai és pszichológiai erőfeszítést róna az egészügyi dolgozókra, elképzelhető például, hogy három műszak helyett két nyújtott műszakot kellene bevezetni. Számolni kell azzal is, hogy a dolgozók egy része szintén megbetegszik, hiszen fokozott kockázatnak vannak kitéve. Emiatt őket időben be kell oltani. "Ilyen helyzetekben felértékelődik a civil támogatás jelentősége" - áll a tervezetben. Az egészségügyi ellátásba bevonnák a karitatív és az egyházi szervezetek aktivistáit, orvosi iskolák hallgatóit, rezidenseket.

Az új vírus a bűnözők fantáziáját is beindította

A kínai kormány az új influenzatörzs felbukkanásakor azt ígérte, hogy nem követi el újra azokat a hibákat, amelyeket az egy évtizeddel ezelőtti SARS-járvány idején elkövetett. 2003-ban az Egészségügyi Világszervezet keményen bírálta a kínai vezetést, amiért a 774 halálos áldozatot és 40 milliárd dollárnyi kárt okozó globális járvány kitörésének első heteiben nem működött együtt a szervezettel. Ma már a kínai kormány is elismeri a tíz évvel ezelőtti hozzáállás kudarcát. Akkor a kínai hatóságok minden eszközzel megpróbálták eltitkolni a járvány kitörését, a betegeket rejtegették a WHO munkatársai elől, akik öt hétig be sem juthattak a járvány epicentrumának számító Kuangtung tartományba.

Ehhez képest Kína már most begyűjthette a dicséreteket, a WHO szóvivője példásnak nevezte az együttműködést. A szervezet óránként egyeztet a kínai hatóságokkal, és a WHO különösen nagyra értékeli, hogy a kínai vezetés gyors és pontos információt ad a valós helyzetről.

A SARS-járvány óta Kína sokkal felkészültebben követi az fertőző kórokozók terjedését. Az orvosok naponta 16 ezer jelentést küldenek be átvilágításra a kínai betegségmegelőzési központba, ahol az elemzők minden változást figyelemmel követnek, hogy időben felismerjék egy újabb járvány megjelenését. Azokat az orvosokat, akik nem jelentik a madárinfluenzás megbetegedéseket, azonnal felelősségre vonják - ígérik a kínai hatóságok. Az eddigi H7N9-fertőzéses esetek mindegyike Kína keleti részén fordult elő, a járvány Sanghajban terjed a legnagyobb erővel. Ennek ellenére Kína országos szinten is óvintézkedéseket rendelt el.

Kína ma már azért is tudná nehezen eltitkolni egy-egy járvány megjelenését, mert az interneten pillanatok alatt továbbterjed az információ. A hatóságok ma már jobban ügyelnek az átláthatóságra azok után, hogy az elmúlt évek titkolózásai miatt a kormányzattal szemben elég nagy a bizalmatlanság. A kínaiak egyre erősödő aggodalmát jelzi, hogy az interneten rekordszámban keresnek rá a madárinfluenza szóra, és a H7N9-vírus vezető téma a Weibo nevű kínai mikroblogon is. Az orvosi rendelőket megtöltötték a betegek, akik a legkisebb légúti tünetek mögött is H7N9-fertőzést sejtenek. A pekingi KFC éttermekben pedig halomban állnak az eladatlan csirkeszárnyak.

Sokan saját módszerekkel próbálnak szembeszállni a vírussal. Megrohamozták például a gyógyszertárakat, hogy felvásárolják a hagyományos kínai gyógyszereket, amelyek szerintük felvehetik a harcot a H7N9-vírussal. Így tűnt el a polcokról a lázcsillapító hatással rendelkező festő csülleng nevű gyógynövény. A gyógynövények iránti keresletet Csiangszu tartomány vezetője is felpörgette, miután arra biztatta a szakértőket, hogy vizsgálják meg, a hagyományos kínai gyógymód milyen lehetőségeket ad a H7N9-vírus leküzdésére.

Hosszú listát is közzétettek a gyógynövényekről, amelyek szóba jöhetnek ebben a hadjáratban a ginszengtől és a bambusztól kezdve az édesgyökéren át a medveepeporig. A kínai online boltok alig bírják teljesíteni a rendeléseket. A hatóságok pedig rendeletekben próbálják megakadályozni, hogy a kereskedők felvigyék az árakat. Az ötletelés azonban nem állt meg itt. Egy másik tartományban, Kanszuban elterjedt, hogy az arcmasszázs és az akupunktúra lehet az ellenszere a H7N9-vírusnak.

A gyógyszerek és gyógynövények felhalmozása egyébként a pánik egyik visszatérő megnyilvánulása Kínában. A Washington Post példaként hozta fel a 2011-es fukusimai katasztrófát, amikor a kínaiak tömegesen vásárolták fel az üzletek sókészleteit, mert úgy gondolták, hogy a só mérsékli a sugárzás káros hatásait. A 2003-as SARS-járvány idején pedig az ecet volt a sláger, mert úgy gondolták, hogy hatásos ellenszere lehet a betegségnek.

A lehetséges gyógymódok mellett a kiváltó okok is beindították a kínaiak fantáziáját. Egy kínai katonatiszt például azzal az elmélettel állt elő, hogy biológiai támadással van dolga az országnak, és az amerikai kormányzatot vádolta meg azzal, hogy kifejlesztette a madárinfluenzának ezt az új vírusát. A kínai hatóságok megpróbálják nemcsak a vírusnak, hanem az álhíreknek is az útját állni. Kujcsou tartományban három embert vettek őrizetbe, mert az interneten a madárinfluenzával kapcsolatos álhíreket terjesztettek. A vírus a bűnözőket is megihlette: néhány csaló tanárnak adta ki magát, és tanítási időben felhívta néhány diáknak a szüleit, azt hazudva nekik, hogy a gyerekeiket karanténba zárták, és arra kérte, hogy utaljanak pénzt egy megadott kórházi bankszámlára az orvosi költségekre.