Elmarad a gyerekkor Kínában

A kínai szülők négy fal közé zárják a gyerekeiket, akiknek így elképzelésük sincs, hogy milyen lehet önfeledten, köhögés nélkül játszani a játszótéren, napsütésben. A szülők egyre dühösebbek és egyre bizalmatlanabbak a kormánnyal szemben, és ezen nem sokat javít, hogy a hivatalos adatokból nem tudják meg, hogy pontosan mekkora veszélyben van a családjuk a több várost elborító szmog miatt.

"Kincsnek számít minden óra, amikor látjuk a napot és az eget" - mondta egy pekingi egyetemi hallgató a New York Timesnak. A Pekingben élők boldogságlistáján egészen előkelő helyen szerepel az érzés, amikor maszk nélkül mehetnek ki, és köhögés nélkül mozoghatnak a kék ég alatt. Ezek a pillanatok azonban az elmúlt hónapokban egészen kivételesnek számítottak. A mindennapok sokkal inkább szmogfelhőben telnek, és a kínai fővárosban élőknek szokásukká vált, hogy ellenőrizzék a légszennyezettségi adatokat, mielőtt kilépnek az utcára. Mivel a levegőben lévő szennyező anyagok mennyisége Pekingben az elmúlt hónapokban többször is a megengedett negyvenszerese volt, a kínaiak kényszerűen beépítették a ruhatárukba az arcmaszkot.

A szmog - túl azon, hogy megkeseríti a kínai nagyvárosokban lakók életét - a gyerekeket is megfosztja a gyerekkoruktól. A szülők ugyanis egyelőre nem nagyon találtak ki jobb megoldást a légszennyezettség ellen, mint azt, hogy a négy fal közé zárják őket, ami ebben a nagy mozgásigényű korban nyilván komoly nehézséget okoz az egész családnak. A bezártság érzését csak fokozza, hogy sok iskola egészségügyi okokból elhalasztja az osztálykirándulásokat, és jelentősen csökkenti a diákok szabadtéri tevékenységeit, mert nem kockáztatja meg, hogy a gyerekek a szálló porral telített levegőt lélegezzék be.

Kockázatosak a városi séták

Az iskolával szembeni elvárások is átértékelődtek: a szülők olyan szempontok alapján válogatnak az intézmények közül, hogy az épületben van-e levegőszűrő és fedett sportpálya. Sok iskola hatalmas, sci-fi díszletnek is beillő kupolákat húzott fel a sportpályák fölé, hogy a gyerekek viszonylag jó levegőt lélegezzenek be a tornaórákon. A helyzet súlyossága nemcsak abban mérhető, hogy egyre több gyereket zárnak el a szabad levegőtől, hanem abban is, hogy míg korábban politikai vagy gazdasági okokból fontolgatták az ország elhagyását, most egyre többen vannak olyanok, akik környezeti okok miatt emigrálnának.

A szmoghelyzet határozza meg azt is, hogy a kínai családok hová mennek nyaralni, így elsősorban az olyan tiszta levegőjű úti célok jöhetnek szóba, mint Tibet, Hajnan vagy Fucsien. A kínaiak körében pedig egyre népszerűbbek azok a mobilalkalmazások, amelyek a levegőben lévő káros anyagok koncentrációját jelzik. Sok szülő ellenőrzi ezeket az értékeket, mielőtt kiengedné a szabadba a gyerekeit.

Ilyen a világ maszkban

A helyzet javulására egyelőre nem sok remény van. A mostani szén- és károsanyag-kibocsátás ütemét alapul véve 2025-re a légszennyezettség a mostaninál 70 százalékkal súlyosabb lesz Kínában.

Mihez kezd a párt a szálló porral?

A környezetvédelmi ártalmak miatti aggódás a szülőkről lassan a hatóságokra is átterjed, akiknek egyre komolyabban kell venniük a kínai családok elégedetlenségét. Az elmúlt években több olyan esemény is volt, amely megingatta a kínaiak hitét abban, hogy a kommunista párt a szívén viseli a gyerekek sorsát. Négy évvel ezelőtt például szennyezett tejportól betegedett meg több tízezer gyerek, és több csecsemő meghalt a melamin okozta vesebántalmak miatt. Hatalmas felháborodás volt abból is, hogy a 2008-as földerengésben több mint ötezer gyerek halt meg, mert rájuk omlott a rosszul felépített iskolájuk.

A légszennyezettség miatti felháborodással mindenképpen foglalkoznia kell a kínai vezetésnek, ez lehet ugyanis az egyik fontos kérdés, amelyben az állampolgároknak komoly kétségeik merülnek fel a párt munkájával szemben. A New York Timesnak több kínai azt mondta, hogy egyszerűen nem bízik azokban a légszennyezettségi adatokban, amelyeket a kormány hoz nyilvánosságra.

Egy egész generáció nő fel a négy fal között

A kínai hatóságok többször is megsértődtek amiatt, hogy a pekingi amerikai nagykövetség saját, független mérőrendszert működtetett, és az adatokat nyilvánosságra is hozta. A kínai hatóságok ellenérzéseit az amerikai műszerekkel szemben csak növelte, hogy ezek rendszerint rosszabb értékeket mutattak, mint a kínai mérések.

Elkent adatok

A szennyezett településeken élők elővigyázatossága és bizalmatlansága nem teljesen alaptalan. Amikor 2007-ben elkészült a Világbank és kínai környezetvédelmi hatóság közös tanulmánya A környezetszennyezés ára Kínában címmel, a hatóságok egyszerűen kivágták azokat a részeket, amelyek az idő előtti elhalálozások és a környezeti hatások kapcsolatát vizsgálták. Ez a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Kínában évente 350-400 ezer ember hal meg idő előtt a levegő szennyezettsége miatt.

A Lancet című brit orvosi szaklap ugyanakkor úgy becsülte, hogy 2010-ben már 1,2 millió ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség. A témában rengeteg vizsgálat, kutatás és tanulmány született már, és ezek mind azt mutatták, hogy a gyerekek különösen komoly veszélynek vannak kitéve. A New York Times által idézett kutatások például arra jutottak, hogy a szennyezett levegő állandó tüdőkárosodást okozhat a gyerekeknél, visszatérő diagnózis az autizmus azoknál, akiknek az édesanyja a terhesség alatt sokáig ki volt téve az autók kipufogófüstjének, és ugyancsak a szennyezett levegő számlájára írják a gyerekeknél szorongást, a depressziót vagy a figyelemzavart. A légszennyezettség mértéke és a szennyezett levegőn eltöltött idő függvényében előfordulhat születési rendellenesség, koraszülés, alacsony születési súly, ami aztán a későbbiekben cukorbetegséghez és keringési rendellenességekhez vezethet. A szmogos időszakokban rendszerint a kórházak is megtelnek légúti panaszokkal érkező betegekkel.

A 2000-es évek elején egy kutatócsoport meggyőző tesztnek vetette alá a dél-kínai Csungking városában, az egyik szénerőmű bezárása előtt és után született gyerekeket. Az összehasonlításból kiderült, hogy azok a gyerekek, akik még az erőmű működése idején születtek, jelentős egészségi hátránnyal indultak.

A gyerekekre azért jelent nagyobb veszélyt a szennyezett levegő, mint a felnőttekre, mert a tüdejük ebben a korban még fejlődik, és a fertőzésekkel szemben sem olyan ellenálló, mint a felnőtteké. A gyerekek mozgásigénye sem könnyíti meg a helyzetet, és ha a szabadban ugrálnak, általában sokkal mélyebben veszik a levegőt, így a szennyeződések is mélyebbre jutnak a tüdejükben. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por (PM 2,5) azért is veszélyes, mert ezek a szemcsék egyáltalán nem vagy csak nehezen ürülnek ki a tüdőből.

Egyre nagyobb az elvándorlás

A dühös szülők mellett a fuldokló külföldi munkavállalókkal is törődniük kell a hatóságoknak, egyre többen mondják vissza ugyanis a kínai munkalehetőséget a levegő rossz minősége miatt. A nyugati cégek nem hagyhatták figyelmen kívül a kínai gazdaság fejlődését, így sokan hoztak létre képviseleteket az országban, de az elmúlt hónapok egyre romló légszennyezettségi adatai miatt mind több európai és amerikai középvezető enged a családja nyomásának, és elhagyja az országot.

Nem kapnak levegőt

A légszennyezettség hatása a külföldiek adoptálási hajlandóságában is megmutatkozik, a nemzetközi örökbefogadási ügynökségek ugyanis arról számolnak be, hogy egyre nehezebb egészséges gyerekeket találni.

Az utóbbi években folyamatosan szigorodott a kínai környezetvédelmi szabályozás, az államigazgatás azonban csak vonakodva tartatja be az előírásokat, attól tartva, hogy emiatt visszaesne a gazdasági növekedés. Ennek eredményeként Kínában vannak a legszennyezettebb városok. Tavaly az északnyugat-kínai Kanszu tartomány fővárosa, Lancsou érdemelte ki a legszennyezettebb város címét, Peking a második volt a rangsorban. Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint a világ tíz legszennyezettebb városából hét Kínában található.