Megszűnt a rádiókapcsolat Erőss Zsolt hegymászóval, társai kedd délután három óra óta nem tudják elérni - írja az expedíció blogja. A hegyen rekedt társa, Kiss Péter tegnap reggel óta nem válaszol a rádióhívásokra. A két hegymászó a 8586 méteres Kancsendzöngát mászta meg. Leereszkedés közben, 8000 méter körüli magasságban tűntek el. Egy spanyol nyelvű blog is tud arról, hogy a magyarok eltűntek. A blog szerint Erőss szem elől tévesztette Kisst a hegyről való leereszkedés közben, és el is esett.
Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője szerdán azt mondta az MTI-nek, hogy egyelőre nem keresik tovább Erőss Zsoltot és Kiss Pétert. "Nehéz kimondani, de szinte semmi remény nincs" arra, hogy a magyar hegymászók életben vannak - mondta Vincze, aki szerint az szinte biztos, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter 7600 méter - a 4-es alaptábor - fölött, a szabadban töltötte az éjszakát, a mentésükre küldött serpák ugyanis sem a táborban, sem a környéken nem találták őket. A szóvivő valószínűsítette, hogy a serpák - saját biztonságuk érdekében - elindulhattak lefelé, arra azonban kicsi az esély, hogy visszafelé találják meg a két magyar hegymászót.
Vincze szerint elképzelhető, hogy Kiss Péter lezuhant, Vincze ezt szerdán délben mondta az MTI-nek annak kapcsán, hogy az Index.hu azt írta: egy spanyol expedíció meg nem erősített hírei szerint Erőss Zsolt kedden jelentette, hogy társa, Kiss Péter vélhetően lezuhant. Az expedíció, amelyben részt vett egy spanyol, egy olasz hegymászó és két nepáli serpa is, 20-án délután hatkor jutott fel a csúcsra, 24 órás mászás után. Ez volt a magyar hegymászók által meghódított 12. nyolcezres csúcs.
Az expedíció blogján tegnapelőtt este jelentek meg az első aggasztó hírek. A csúcson nagy volt a köd, a hegymászók elfáradtak. Este nyolckor Erőss azzal jelentkezett be, hogy nagyon legyengült, nem tud tovább menni, a többiek 60-100 méterrel előtte járnak. Tegnap hajnalban jelentkezett újra, jelezte, hogy kicsit összeszedte magát, és elindul lefelé. Mentőcsapatot nem tudtak küldeni értük, mert nem érték el a serpákat. Később Erőss lekuporodott és aludt egyet, mert elhagyta az ereje, de aztán újra továbbindult.
Kevés az esélyük
A hegymászó szervezetének erejétől függ, hogy meddig tud kitartani. Erőss és Kiss a legjobbak közé tartoznak - mondta az [origo]-nak Futó Endre, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség hegymászó szakágának elnöke. A megtalálásuk pedig attól függ, hogy a szél mennyire fújta be őket hóval, tehát látszanak-e. De hát egy színes rongyot vagy ruhát csak kitesznek - tette hozzá Futó. Az expedíció blogja szerint Erőss kedden próbált fényjeleket adni, de nem sokat értek.
A nyolcezer méteres magasságban uralkodó körülményeken sokat ronthat, ha erős szél fúj. Mivel a lavina elmosta a tábort, ahová a hegymászók igyekeztek, sátruk nincs, ezért - ha szél is van, és nem csak hideg - az az egyetlen esélyük, ha ásnak maguknak egy hóbarlangot. Az éjjeli mínusz harminc-negyven fokban ugyanis csak a hó alatt lehet túlélni egy éjszakát - magyarázta. Futó szerint tehát attól függ a túlélés, hogy van-e erejük hóbarlangot ásni. Mivel már a csúcsról lefelé tartottak Erőssék, feltehetően kevés enni-, innivalójuk és kevés erejük van, ez nem kedvez nekik. Ilyen körülmények között vannak, akik egy éjszakát sem élnek túl, de vannak olyanok is, akik több napig is ki tudnak tartani - mondta.
Az idő múlásával csökken a túlélési esély. A szervezetet az éhség, a fagyás, a kimerültség és a kiszáradás is fenyegeti. Utóbbi azért, mert havat nem lehet enni, de az ember már azzal is óránként fél-egy deciliter folyadékot veszít, ha csak lélegzik. A levegő oxigéntartalma csak nagyjából feleannyi, mint normál körülmények között. Ehhez ugyan az edzettek elég jól tudnak alkalmazkodni, de ezt sem lehet a végtelenségig csinálni - mondta Futó.
Az első magyar a Csomolungmán
Erőss Zsolt Magyarország legeredményesebb hegymászója, 2013 májusáig tíz 8000 méter fölötti csúcsot mászott meg, legutóbb néhány napja jutott fel a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára. Erőss Zsolt tíz nyolcezer méter feletti hegycsúcsot mászott meg (összesen 14 ilyen van). A tegnapelőtt meghódított Kancsendzönga a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa. Első nyolcezres hódítása 1999-ben a Nanga Parbat (8126 méter) volt, amelyet egy addig ismeretlen útvonalon mászott meg.
2002-ben oxigénpalack nélkül mászta meg a világ legmagasabb csúcsát, a Csomolungmát (más néven Mount Everestet), ezzel ő volt az első magyar, akinek sikerült felérnie a csúcsra. Egy évvel később egy kilencfős csapattal felért a Gasherbrum II. 8035 méter magas csúcsára, 2005-ben a K2-t támadta, 8300 méterre jutott. 2006 "tavaszán nagy nehézségek árán sikerül expedíciónknak kijutnia a nepáli Dhaulagirihez" (8167 m), és bár nagyon esélytelenné vált a csúcsmászásuk, neki mégis sikerült.
2007 nyarán a magyar hegymászás legsikeresebb expedícióját hozták össze: megmászták a Gasherbrum I-et (8068 méter) és a Broad Peaket (8047 méter). 2008 tavaszán felért a Föld ötödik legmagasabb pontjára, a Makalu csúcsra. Egy évvel később felért a 8156 méter magas Manaszlura. 2011-ben részt vett a "Magyarok a világ nyolcezresein" című expedíciósorozaton, amely során felért Lhoce 8516 méter magas csúcsára.
A 26 éves Kiss Péter a Magas Tátrában ismerkedett meg a hegyekkel, 18 évesen kezdett hegyet mászni és barlangászni. Korábban szenvedélyes teljesítménytúrázó volt, 2003-ban és 2004-ben is elnyerte az Év teljesítménytúrázója díjat. Azóta az Alpok összes (82 darab) négyezer méter feletti csúcsát megmászta. "Ipari alpinistaként és barlangi túravezetőként is tevékenykedik, több kilométer barlangi feltárás fűződik a nevéhez, fő kutatási területe a Pádis és a Canin-fennsík" - írja róla az Ikaland.hu.
Kiss Péter utoljára azt írta a Facebookon, hogy "Tiszteletünket tettük Kőrösi Csoma Sándor sírjánál, és már vissza is jöttünk Nepálba. Útban vagyunk a Hegy felé, még 7 nap trekking az alaptábor." Kiss tavaly hegymászó-felszerelésben futotta le a Budapest Maratont.
Nem érzem, hogy kísértem a sorsot
Erőss Zsolt 2010. január 2-án balesetet szenvedett a Magas-Tátrában. Két társát biztosította, amikor megcsúsztak, a balesetben mindhárom magyar hegymászó megsérült. Erőss Zsolt mindkét lábát eltörte, jobb lábát a szövődmények miatt január 10-én térd alatt amputálták. Erőss Zsolt "az összes lehetséges előnyt és hátrányt megbeszélve" választotta ezt a megoldást - közölte akkor a Péterfy Sándor Utcai Kórház igazgatója. Az amputáció mellett az szólt, hogy ezzel a beavatkozással Erőss továbbra is mozgatni tudja a térdét, Erőss ugyanis a többi között lábszár- és bokatörést, a jobb bokáján nyílt törést szenvedett.
Erőss Zsolt a Könyves blognak tavaly októberben azt mondta, hogy nem gondolja, hogy kísértené a sorsot, azzal, hogy állandóan nyolcezer méter feletti csúcsok meghódítására indul. "Az ember nem arra van teremtve, hogy passzivitásban éljen. Éppen ezért nem azt érzem, hogy kísértem a sorsot, hanem azt, hogy jól élem meg az életet" - mondta Erőss. Többször előfordult, hogy sírt a csúcsok között a hegyen: "Volt néhány helyzet, például a legutóbbi katasztrófa, ahol elveszítem a legjobb barátomat, de ezek ugyanúgy hozzátartoznak az élethez is, nem csak a hegymászáshoz." (Erőss a 2012-es Annapurna-expedíció közben elvesztette társát, Horváth Tibort.)
Két gyereke született a feleségétől Sterczer Hildától (2009 tavaszán Gerda, 2011 novemberében Csoma). A Könyves blognak azt mondta, hogy nem tartja magát önzőnek amiatt, hogy hónapokra egyedül hagyja a családját. "Mennyivel vagyok én önzőbb annál, aki kocsmába jár? Vagy annál, aki reggel nem látja a gyerekeit, mert munkába megy, és este a fürdetésre sem ér haza?"
Elindult Facebook-oldalunk, ahol friss híreket és a hírekből kimaradó érdekességeket olvashat. Kövessen minket!