"Azt kérdezem magamban: Mi történne, ha Indiában az emberek családonként ugyanannyi autóval rendelkeznének, mint a németek? Mennyi oxigén maradna nekünk, hogy belélegezhessük?"
Talán sokaknak ismerős ez pár mondat, amelyet José Mujica uruguayi elnök tavaly nyáron az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló Rio de Janeiróban tartott konferenciáján mondott beszédéből származik. A beszéd magyar feliratokkal ellátott, idén februárban a YouTube-ra feltöltött változatát már közel százezren látták.
A dél-amerikai baloldali elnökök demokratikusabb vonulatába tartozó José Mujica tavalyi beszéde nagy karriert futott be, felkapta a sajtó, az elnök neve világszerte ismert lett. Gyakran idézik tőle az ókori római filozófus, Seneca szavait is: "nem az a szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többet kíván". Az elnököt azonban nem csak a közjó, a magvas és fennkölt gondolatok jellemzik, néha előtör belőle harcos énje is.
Az egykori gerilla áprilisban bonyolódott diplomáciai botrányba Argentínával, amikor egy sajtótájékoztató előtt, abban a tudatban, hogy nincs bekapcsolva a mikrofonja, lebanyázta Cristina Fernández de Kirchner argentin elnököt, és nem kímélte annak 2010-ben elhunyt férjét, az előző elnököt, Nestor Kirchnert sem.
"Ez a vén banya rosszabb, mint a bandzsa volt. A bandzsa inkább politikus volt, míg emez csak makacskodik" - mondta róluk. Szavai miatt Argentína diplomáciai jegyzékben követelt bocsánatkérést, amit azonban az egykori baloldali gerilla azzal ütött el, hogy megjegyzéseit nem a nyilvánosságnak szánta.
A honfitársai által csak Pepének becézett Mujicáról nem lehet elmondani, hogy ne lenne felvágva a nyelve. 2009-es megválasztása előtti kampányban is alig győzött elnézést kérni a sok, elsősorban a szomszédos országokat érintő udvariatlan kiszólásáért. Az argentin politikusokat lehülyézte, a brazil turistákat lesznobozta, Hugo Chávez venezuelai elnököt pedig autokratának nevezte.
Néha sértő nyíltságát azonban soha nem rejtette véka alá. Őszinteségére mentségként hozhatja fel korát - alig egy hete lett 78 éves -, és kemény múltját. Több mint 14 évet töltött az Uruguayt 1973 és 1985 között irányító katonai diktatúra börtöneiben, a magát az utolsó inka uralkodóról elnevező Tupamaros baloldali gerillamozgalom egyik vezetőjeként. A rezsim túszként tartotta fogva nyolc másik társával együtt. Azzal fenyegették, hogy ha megint elszaporodnak a gerillaakciók - bankrablások, emberrablások, amelynek zsákmányát általában a szegények között osztották szét -, akkor végeznek velük.
Mujica nem véletlenül nevezte magát 2010-es megválasztása idején "vegetáriánus étrendre tért vadmacskának". A börtönből legalább egyszer megszökött - egyes források két szökési akcióról írnak -, és ép ésszel jött ki a magánzárkából is, amely gyakran csak egy földbe vájt lyuk volt, és amelyben összesen tíz évet töltött. A New York Times szerint volt, hogy egy éven keresztül nem mosakodhatott, egyedüli társasága egy apró béka és patkányok voltak, amelyeket kenyérmorzsákkal etetett.
Kiszabadulása után letett arról, hogy fegyverrel váltsa meg a világot, és politikusnak állt. Előbb képivselő majd szenátor lett, de a baloldali eszmeiséghez mindig hű maradt.
Máig kitart az egyszerű életmód mellett. Megválasztása után az uruguayi elnöki palota kényelme helyett a főváros, Montevideo melletti kis farmját választotta, ahol krizantémokat és zöldségéket termeszt, és elnöki fizetésének 90 százalékát jótékony célra fordítja - egy hajléktalanokat lakáshoz segítő szervezetnek utalja. Körülbelül havi 180 ezer forintnak megfelelő összegből él. 45 négyzetméteres bádogtetős háza mentes a luxustól, a falakon színes festmények és könyvektől roskadozó polcok, felesége - maga is egykori gerilla, jelenleg szenátor - mosás után a konyhaasztalon hajtogatja a frissen száradt ruhát.
"Nem akarok a szegénység apostola lenni, de ki nem állhatom a pazarlást, a haszontalan költekezést, az energiapocsékolást" - idézte a Financial Times. Ennek értelmében jár egy öreg Volkswagen Bogárral, illetve annak idején, amikor az 1990-es években szenátorrá választották egy Vespa robogóval. Megválasztása után az ő utasítására adták el az egyik tengerparti elnöki rezidenciát 2,7 millió dollárért, hogy a bevételből egy mezőgazdasági iskolát fejleszthessenek.
A pazarlás elleni logika húzódik meg a marihuána legalizálását célzó törekvései mögött is. Az általa támogatott javaslat szerint állami monopóliumként termelnék és terjesztenék a könnyűdrogot. Ezzel az évi 75 millió dollárra becsült, jelenleg illegális forgalom utáni haszon a drogbárók helyett a kincstárat gyarapítaná.
A várhatóan ez év során megvalósuló kezdeményezés azonban nem nyerte el az uruguayiak többségének tetszését. Sokan felszisszentek akkor is, amikor a latin-amerikai országok közül elsőként Uruguayban legalizálták az abortuszt tavaly, és ő elődjével ellentétben nem vétózta meg az erről szóló törvényt.
Sokan azonban nagyra tartják, egy holland civil szervezet márciusban felvetette, hogy Nobel-békedíjra kellene jelölni, pont drogliberalizációs tevékenységéért, mivel javaslata véget vethetne a rengeteg anyagi és emberáldozattal járó drogháborúnak.
A vitatott intézkedések azonban nem tettek jót a sokak által csak gombóctermetű exgerillaként emlegetett Mujica hazai népszerűségének, de őt ez nem nagyon izgatja. "Tojok rá. Ha izgatnának a felmérések, nem lennék elnök" - mondta a New York Timesnak. Népszerűségéért azért sem érdemes aggódnia, mivel az uruguayi alkotmány értelmében egy elnök csak egy ciklust szolgálhat végig, így 2014 után mindenképpen új elnöke lesz az országnak.
Mujica amúgy is tesz a formaságokra, öltönyéhez nem hord nyakkendőt, kedvelt viselete a kitérdelt farmer és a kötött pulóver, de azért lakása falán központi helyen van az a fotó, amelyen teljes elnöki díszruhában pózol.
Nem részegíti a hatalom, és nem tiszteli a tekintélyt. "Tisztában vagyok a korlátaimmal - olyan, mintha csak New York egyik elővárosa lennénk -, úgyhogy megengedem magamnak azt a luxust, hogy arról beszélek, ami csak eszembe jut" - mondta a Financial Timesnak két hete, amikor arról kérdezték, miről fog tárgyalni Barack Obama amerikai elnökkel, aki várhatóan még az idén fogadja hivatalos látogatáson. Tavaly a columbiai Cartagenában tartott összamerikai csúcstalálkozón például egyenesen a szemébe mondta, hogy minél hamarabb vonuljon ki Afganisztánból.
"Egész életemben az árral szemben úsztam. Mit tehetek? Úgy tűnik, így születtem. Mindazonáltal, ha nem vagy képes megváltoztatni a dolgokat, legalább beszélj róla" - mondta a Financial Timesnak.