Eltűnt az amerikai kémbotrány koronatanúja

Mesébe illő élete volt Hawaiion, volt pénze, nője, biztos állása, mégis magára haragította a világ legbefolyásosabb titkosszolgálatát. Edward Snowden, az Amerikában kirobbant világméretű lehallgatási botrány 29 éves főszereplője a nyilvánosság elé állt, hogy közölje, a CIA mindannyiunk magánéletébe belelát, ha kíváncsi valamire. Tudta, hogy vadászni fognak rá, és nincs sok esélye. Hétfő délutánra nyoma is veszett.

Éveken át dolgozott különböző amerikai hírszerző hivataloknak az az amerikai fiatalember, aki a világra szabadította minden idők egyik legnagyobb lehallgatási botrányát. A 29 éves Edward Snowden napokig névtelenül szivárogtatott amerikai hírszerzési dokumentumokat az emberek titkos, világméretű megfigyeléséről. Most felfedte magát, és világgá kürtölte, miért szállt szembe a CIA-vel.

Snowden a múlt héten egy hongkongi hotelban adott interjúsorozatot a Guardian című brit lapnak, miután május 20-án elmenekült Amerikából, és a Kína fennhatósága alá tartozó, de különleges közigazgatási övezetnek számító városban húzta meg magát. Innen küldte szét a sajtónak azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderült, az amerikai titkosszolgálatok világszerte adatokat gyűjtenek az elektronikus kommunikációs eszközökről, telefonokról, internetes postafiókokból, tömegesen megsértve mindannyiunk magántitokhoz való jogát.

A BBC szerint a dokumentumok arról árulkodnak, hogy az amerikai hírszerzés többek között képes behatolni az internetes világcégek szervereibe, és egy titkos számítógépes program, a Prism (prizma) segítségével bármilyen e-mailt, chatet vagy egyéb internetes kommunikációt lehallgathat, elmenthet, például a Facebook, a Google, a Skype, a Microsoft vagy a Yahoo! adatbázisaiból. A Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból a Guardian szerint kiderült, hogy az elektronikus adatgyűjtéssel foglalkozó amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) privát telefonhívások millióiról gyűjtött adatokat Amerikában, külföldiek telefonjait is lehallgatja, és a világon használt okostelefonok adatforgalmát megismerheti, amikor csak akarja.

Edward Snowden interjút ad Hongkongban Forrás: MTI/EPA/Guardian/Glenn Greenwald/Laura Poitras

Mindene megvolt

Snowdennek kényelmes élete volt, a hírszerzésnél évi 200 000 dolláros fizetést kapott, idilli környezetben élt Hawaiion a barátnőjével, akár élete végéig gondtalan és boldog lehetett volna. A nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazottjaként azonban olyan visszaélésekről szerzett tudomást, amiket egy idő után már nem tudott lenyelni.

A férfi dolgozott technikusként és biztonsági őrként is, alkalmazta többek között a CIA és az NSA, majd a nemzetbiztonsági szerveknek őrző-védő szolgáltatást nyújtó biztonsági cégek is. 2007-től volt fedett CIA-alkalmazott Genfben, utána az NSA egyik Japánban található létesítményében, egy katonai bázison dolgozott. A titkosszolgálatok világa azonban rengeteg csalódással szembesítette.

Genfben például szemtanúja volt annak, hogy a CIA ügynökei hogyan szerveznek be álságos trükkökkel és színjátékkal informátornak egy svájci bankárt. Az ügynökök előbb leitatták áldozatukat, majd rávették, hogy ittasan vezessen haza, és amikor egy rendőr igazoltatta, egy fedett ügynök kimentette a szorult helyzetből, így férkőzve a bizalmába. A mocskos praktikák láttán Snowden hite már megingott a titkosszolgálatokban, de állítása szerint csak akkor döntött a lehallgatások leleplezéséről, amikor rájött, hogy nagy reménysége, Barack Obama amerikai elnök sem akar változtatni a helyzeten (Obama változó megítéléséről és a botrányokra adott válaszairól itt olvashat bővebben).

Meg akarta menteni a világot

Amikor arra jutott, hogy nem számíthat Obamára, Snowden úgy döntött, neki kell cselekednie, közzé kell tennie a praktikákat, amelyek a nyilvánosság tudta nélkül folyamatosan megsértik az emberek magánéletét. A Guardiannek azt mondta, az NSA-nál dolgozva ő is bárkinek a telefonjába, levelezésébe be tudott jutni, bárkit le tudott hallgatni, és belülről vált a részévé egy "szörnyűséges rendszernek", amely "a demokrácia létét fenyegeti", és képes lehet eltörölni az internet szabadságát, az emberek alapvető szabadságjogait.

Ezek a titokban, titkos bíróságok által jóváhagyott, a nyilvánosság által ellenőrizhetetlen tömeges lehallgatások szerinte semmivel sem jobbak, mint a bűncselekmények, és a nyilvánosságnak joga van tudni róluk. A birtokába került, titkosított dokumentumokat ezért annak ellenére tette közzé, hogy tudta, a kormány ezért árulónak fogja kikiáltani, és hajtóvadászatot indít ellene.

Az internetet megfigyelő titkosszolgálati program, a Prism leleplezése után valóban rengeteg támadás érte a kiszivárogtatót. Az NSA felkérte az amerikai Igazságügyi Minisztériumot, indítson büntetőeljárást az ügyben, bár az nem egyértelmű, pontosan mivel vádolják Snowdent. Az amerikai Szenátus hírszerzési bizottságának vezetője azt nyilatkozta, a kiszivárogtatás árulásnak számít, de a közvéleményt megosztotta az ügy, a témáról szóló cikkek kommentelőinek egy része bűnözőnek, más része hősnek tartja Snowdent, és a WikiLeaks vezetője, Julien Assange is nyíltan kiállt mellette.

Az amerikai nemzetbiztonsági vezetők elismerték, de azonnal védelmükbe is vették a titkos lehallgatásokat, azt állítva, azok a terrorizmus elleni harc szükséges eszközei. James Clapper, az USA Nemzeti Hírszerzési Igazgatója gyomorforgatónak nevezte a módszerek nyilvánosságra hozatalát, és Barack Obama amerikai elnök is a védelmébe vette a megfigyeléseket. Ő azt hangsúlyozta, hogy minden a kongresszus jóváhagyásával történt, és "senki nem hallgatta le az amerikaiak telefonjait". Az amerikai kongresszus egy része Snowden azonnali letartóztatását, kiadatási eljárás megindítását követelte, de brit és amerikai lapok szerint az Obama-kormány egyelőre tapogatózik, mérlegeli, milyen lehetőségei vannak a botrány csillapítására.

Snowden pedig kitart amellett, hogy nem Amerikának akart ártani a lehallgatások leleplezésével, hanem a világot akarta megmenteni a titokban növekvő szörnyetegtől. Ha Amerikának akart volna ártani, információit eladhatta volna valamilyen ellenséges hatalomnak is, az oroszok ajtaja például mindig nyitva áll - mondta. Oroszország kedden jelezte is, hogy hajlandó lenne megvizsgálni Snowden esetleges menedékkérelmét, de ő semmi jelét nem adta, hogy Moszkva segítségére vágyna.

Tudja, hogy el fogják kapni

A férfi azt mondta, eredetileg azért szivárogtatott névtelenségbe burkolózva, mert nem akarta, hogy személyes sorsa elterelje a figyelmet a valódi történetről, a titokban épülő világméretű lehallgatási és megfigyelési rendszerről. Hozzátette azonban, hogy nem rejtőzködik, mert úgy érzi, nem tett semmi rosszat.

Ennek ellenére tudja, hogy nincsenek túl jó kilátásai, hiszen most, hogy felfedte magát, a CIA minden erővel el akarja fogni. "Itt, a hotel utcájában is van egy CIA-iroda" - mondta a Guardiannek Hongkongban, megjegyezve, az ügynökök ott most biztos nagyon elfoglaltak lesznek egy darabig. "Tudom, hogy meg fogok fizetni a tetteimért" - mondta, azt latolgatva, hogy az USA vélhetően kiadatását kéri, vagy Peking fogja megpróbálni kivallatni érzékeny információk reményében. Hogy mégis Hongkongba menekült, azzal magyarázta, hogy szerinte a városban nagy hagyománya van a szólásszabadságnak. Legszívesebben az internetszabadság élharcosának számító Izlandon kérne menedékjogot, de az ország kínai konzulja már jelezte, hogy ehhez ott kellene tartózkodnia.

Snowden azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy erőszakkal elviszik a CIA emberei, és felrakják egy Amerikába tartó gépre, de nem fél, mert tudatos döntést hozott, amikor a nyilvánosság elé állt. Mindössze egyszer ingott meg a Guardian újságíróival beszélgetve, amikor szóba került, hogy tettei miatt barátnőjét és családját is támadások érhetik Amerikában. Erre azt mondta, valóban ez az egyetlen, ami aggasztja, és ezért vannak álmatlan éjszakái.

Felhördült a világ

A férfi sorsa azért is bizonytalan, mert az általa leleplezett megfigyelések Amerikában és az USA szövetségeseinél is kiütötték a biztosítékot. A Fehér Ház honlapján hétfő estig több mint 30 000 ember írt alá petíciót, amely azonnali kegyelmet követelt Snowdennek.

A dokumentumokból úgy tűnik, Nagy-Britannia az USA-val van az ügyben, hiszen a jelek szerint brit titkosszolgálatok is használták a Prism rendszert: London gyorsan el is ítélte a kiszivárogtatást. Más európai vezetők azonban azonnali válaszokat követeltek Amerikától az ügyben, az európaiak ellen irányuló titkos adatgyűjtést elfogadhatatlannak, törvénytelennek és az alapvető emberi jogok megsértésének nevezve.

Angela Merkel német kancellár viszont már jelezte, az ügyet számon fogja kérni Obama elnökön a jövő heti berlini csúcstalálkozón, Viviane Reding EU-biztos pedig egy pénteki dublini találkozóra ígért nehéz perceket amerikai partnereinek. Ő a BBC szerint azt mondta, a személyes adatok védelmére szolgáló, egyértelmű jogszabályrendszer nem luxus vagy megkötés, hanem alapvető jog.

Ezek az európai nyilatkozatok azonban nem sok védelmet jelentenek Snowdennek. Az exkém hetek óta ki sem mozdult hongkongi hotelszobájából, sőt: a BBC szerint egy nappal az után, hogy leleplezte magát, nyoma veszett. Hétfő délben állítólag kijelentkezett a szállodából, és ismeretlen helyre távozott. Nem egyértelmű, hogy önként ment-e biztonságosabb búvóhelyre, vagy már le is csaptak rá.

Az internetes cégek nem tudnak róla

Az NSA által végzett lehallgatások leleplezése után az ügyben megnevezett internetes óriáscégek mindegyike jelezte, hogy ők nem tudnak semmilyen kormányzati programról, amely felhasználóik adataiban vájkál. A BBC szerint a többek között a Google, a Facebook, a Microsoft és a Yahoo is jelezte, hogy ők sosem biztosítottak "közvetlen hozzáférést" a szervereikhez az amerikai kormány számára, és soha nem is hallottak a Prism programról. A Google magyarországi sajtóirodája az Origónak is eljuttatta Larry Page Google-alapító nyilatkozatát, amelyben azt fejtegeti, hogy semmiféle "hátsó ajtót" nem biztosítanak a hírszerzésnek, amelyen az az emberek magánjellegű adataiba beleláthat. Arra ugyanakkor egyik cég sem tért ki, hogy a hírszerzés az ő tudtuk nélkül nem létesíthetett-e lehallgató programot a rendszereikben.