A Facebookra naponta átlagosan 350 millió fotót töltenek fel az oldal felhasználói. Ez óriási szám, ha a képeket A4-es méretben kinyomtatnánk, beteríthetnénk velük az egész Velencei-tavat. Míg azonban a Facebookra feltöltött fotók számának növekedése az utóbbi hónapokban lassulni látszik, egy itthon szinte még teljesen ismeretlen, mindössze két éve létező mobilalkalmazás a fotómegosztások számában a nyáron utolérte a Facebookot, és azóta is folyamatosan növeli forgalmát.
Hogy ezt a rengeteg képet hányan állítják elő, arra csak tippek vannak, a főleg Amerikában népszerű Snapchatnek a becslések szerint világszerte több mint 30 millió felhasználója lehet. Többségük tinédzser vagy huszonéves, így nem csoda, hogy az épp a fiatal felhasználók elvesztése miatt siránkozó Facebook nemrég 3 milliárd dollárt (660 milliárd forintot – ez a pénz bőven meghaladja a négyes metró teljes árát is) ajánlott a cégért. A szekér tehát nagyon jól fut, de már gondok is bőven akadnak, főleg azért, mert a felhasználók rájöttek, hogy az alkalmazás tökéletes a szexchatre.
A Snapchat egy közösségi mobilalkalmazás, aminek lényege, hogy a felhasználók képeket, rajzokat, szöveget és rövid videókat küldhetnek egymásnak, amelyek – miután a címzett megnézte őket – pár másodpercen belül törlődnek. A címzett persze azt is megteheti, hogy megtartja az üzenetet, átszerkeszti, belerajzol és továbbküldi, de végül ebben az esetben is törlődik a kép a küldő és a fogadó telefonról is. A feladó állíthatja be, hogy pontosan mennyi ideig láthatja az üzenetet a címzett: jelenleg 1 és 10 másodperc közötti skálán választhatunk. Az üzeneteket a fejlesztők eredeti szlogenje szerint lehetetlen visszakeresni, azoknak még a Snapchat szerverein sem marad nyoma.
A cég tipikus Szilícium-völgyi startup, stanfordos diákok fejlesztették ki az alkalmazást, azóta egyiküket ki is rúgták az egyetemről, és ahogy az ilyen történetekben lenni szokott, egy korábbi iskolatársuk be is perelte a Snapchat vezetőit, mondván, az ő ötletét lopták el. Ugyan az alkalmazás felhasználóinak tábora elképesztő gyorsasággal bővül, a cégnek állítólag még mindig nincsenek bevételei, eddig startupok finanszírozására szakosodott befektetési alapok tartották el őket.
A Snapchat pénzelése azonban egyelőre határozottan jó üzletnek tűnik: a cég értékét év elején még csak 60-70 millió dollárra becsülték, nyáron 860 millióra, november elején pedig a Wall Street Journal szerint a Facebook már 3 milliárd dollárt adott volna az alkalmazásért, de a tulajdonosok nemet mondtak az ajánlatra. Ezzel elérték, hogy pár nap múlva már 3,5 milliárd dollárra taksálják a cég értékét.
A Snapchat tulajdonképpen egy nagyon jó ötletre épített, egyszerű filozófia szerint működő és egyszerűen kezelhető mobilalkalmazás, két legnagyobb előnye talán a gyorsaság és az üzenetek automatikus törlése. Előbbi elsősorban a fiatalok számára vonzó, a felhasználók 95 százaléka 29 év alatti, sokan még kiskorúak is. Az amerikai gimnazisták és felsőtagozatosok körében hatalmas népszerűségre tett szert az alkalmazás, ők már többnyire ezzel szórakoztatják magukat a tanórákon, a néhány éve még menő Facebookra pedig egyre kevesebbszer jelentkeznek be.
A második nagy előnyt, az üzenetek törlését kezdetben az alkalmazás legnagyobb gyengéjének tartották a befektetők, most viszont már jól látszik, hogy inkább vonzóvá teszi a Snapchatet. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy mindenféle felelősség nélkül, tulajdonképpen akármiről képeket és videókat küldhessenek egymásnak a felhasználók. Később úgysem érheti őket büntetés, hiszen senki nem tudja meg, miről üzengettek egymásnak.
A Snapchatnek azonban számos ellensége is akad. Középiskolai tanárok panaszkodnak arra, hogy a diákjaik ezzel vannak elfoglalva a tanórákon, a szülők pedig sokszor igyekeznek távol tartani kiskorú gyermekeiket az alkalmazástól, mivel attól félnek, hogy a törlés miatti felelőtlenségből durva, gusztustalan vagy bántó üzeneteket küldenek és fogadnak majd rajta keresztül.
A legsúlyosabb vád a Snapchat ellen azonban az, hogy akár kiskorúak is minden nehézség nélkül küldhetnek rajta egymásnak szexképeket. És ez nemcsak a vaskalapos szülők rémképe, hanem felkapott divat, amire az Egyesült Államokban már külön szó is van: a szöveges üzenetek váltását jelölő textingből képzett kifejezéssel sextingnek mondják, amikor az internethasználók másról vagy saját magukról készült meztelen fotókat osztanak meg egymással. Uyan Evan Spiegel, a Snapchat mindössze 23 éves vezérigazgatója többször kijelentette, hogy a felület nem támogatja az ilyen témájú üzeneteket, az ezzel kapcsolatos rendőrségi ügyek szaporodása azonban másról árulkodik.
Idén nyáron Oregon államban ítéltek 10 év börtönre egy középiskolai tanárt, miután beismerte, hogy Snapchaten keresztül szexuális képüzeneteket váltott egyik diákjával, a kanadai Lavalban pedig novemberben kezdődött a pere annak a 10 fiúnak, akik a vád szerint egymás barátnőiről készítettek meztelen képeket, és azokat köröztették egymás között. A fiúk mindegyike 13 és 15 év közötti.
Felmerül azonban a kérdés: hogyan lehetne ilyesmit a vádlottakra bizonyítani, ha örökre törli a rendszer az üzeneteket. Így jutunk el a Snapchat másik nagyobb botrányához. Idén tavasszal ugyanis több újság is megírta, hogy – egy hosszadalmas és bonyolult eljárással ugyan, de – visszanyerhetőek az üzenetek a Snapchat szervereiről. A képek visszaállítása többórás művelet, rendőrségi nyomozások során például képenként 300-500 dollár (70-110 ezer forint) közötti összeget kérnek érte a megbízótól a Snapchat programozói.
Ezek után különösen érdekes, hogy miért ajánlhatott mégis 3 milliárd dollárt a cégért a Facebook. Zuckerbergék vállalatához képest a Snapchat szinte semmi: a Facebooknak majdnem 37-szer több felhasználója van, ráadásul a Snapchat az Egyesült Államokon kívül egyelőre szinte teljesen ismeretlen, és eddig egyetlen árva cent bevételt sem hozott.
A Snapchat megvásárlásával azonban a Facebook növelni tudná a piaci bizalmat magával szemben. Komoly gondokat okozott ugyanis, hogy a cég a legutóbbi üzleti jelentésében beismerte, hogy a tinédzserek körében egyre veszítenek népszerűségükből. A Facebook-részvények árfolyama 55 dollárról 46-ra süllyedt, ami azért is különösen súlyos, mert a cég jelenlegi üzleti modellje a folyamatos növekedésre alapoz. A Snapchat felvásárlásával Zuckerberg elhitette volna a befektetőkkel, hogy cége továbbra is számít a fiatal felhasználókra, és van is stratégiája a megtartásukra. Ráadásul a mobilon facebookozók is új élménnyel gazdagodhattak volna.
Spiegelék azonban szinte gondolkodás nélkül utasították vissza a nagyvonalú ajánlatot, és – számításaiknak megfelelően – ezzel is csak tovább növelték a Snapchat értékét, hiszen alig pár nap alatt félmilliárddal nőtt a cég becsült értéke, és ma már 3,5 milliárdra taksálják. Lassacskán pedig a bevételek is megindulhatnak, több amerikai vállalat, köztük a hatalmas Taco Bell gyorsétteremlánc is snapchates reklámkampányokat indított.