Kedves kelet-európaiak, inkább maradjatok otthon

A britek, németek és hollandok félnek, a lengyelek, románok és bolgárok diszkriminációt kiáltanak. A kelet-európai munkavállalók több nyugat-európai várost is lassan a saját képükre alakítanak, rengeteg okot adva így a helyiek riogatására. Hogyan élik meg a kultúrsokkot?

A 2004-es uniós bővítés után a nyugat-európai országok egyszer már belelovallták magukat a bevándorlási vitába. Ekkor vált a kelet- és közép-európai veszedelem szimbólumává a lengyel vízvezeték-szerelő, aki csődbe viszi a nyugati-európai vállalkozókat.

Az Európai Unió előtt most egy újabb vízválasztó áll, 2014. január elsejétől ugyanis a román és bolgár munkavállalók is korlátlanul mozoghatnak az európai munkaerőpiacon. Románia és Bulgária is tagja az EU-nak 2007 óta, de a csatlakozási szerződés értelmében hét évet kellett várniuk az állampolgáraiknak, hogy az utolsó akadály is elháruljon a szabad uniós munkavállalásuk előtt.

Ez a kilátás újabb lendületet adott a riogatáshoz. Ezúttal a képzetlen és munkanélküli segélyturisták végtelen özönével ijesztegetik a nyugatiakat. A brit Telegraph például arra figyelmeztette az olvasóit, hogy 29 millió román és bolgár állampolgár kap jogot arra, hogy Nagy-Britanniában éljen és dolgozzon. A brit sajtó egy része és a kormány is az utóbbi hónapokban tényként kezelte azt az állítást, hogy a külföldi uniós állampolgárok tömegesen érkeznek majd az országba, sokan nem fognak dolgozni, viszont igénybe veszik a szociális juttatásokat.

Lengyel munkások Londonban. Mindent megcsinálnak Forrás: AFP/Ki Price

A kelet-európaiaktól azonban nemcsak a britek tartanak. Szinte mindegyik nyugat-európai ország megtalálta magának az érveket, hogy miért kell gyanakodva figyelni az országba áramló lengyel, román és bolgár állampolgárokat.

Gondja van a lengyelekkel? Jelentse be!

Hollandiában politikai pártok élnek meg a bevándorlásellenességből. A 2005-ben megalakult Szabadságért Párt (PVV) néhány évvel ezelőtt külön weboldalt hozott létre, ahol az elégedetlen hollandok kiírhatták magukból a kelet-európaiakkal kapcsolatos problémáikat. Az oldal azt tűzte ki célul, hogy megfelelő mélységben feltárja a bűnözés, az alkoholizmus, a kábítószer-használat, az illegális szemétlerakás és a prostitúció területén felmerülő, és a kelet-európaiakhoz köthető problémákat. Az összegyűlt észrevételeket a szociális ügyekért felelős miniszternek tervezték átadni, aki a kezdeményezés bírálóinak azt mondta, szerinte egy párt azt tesz, amit akar. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos viszont meg volt győződve arról, hogy a weboldal ellentétes az európai elvekkel.

A PVV ugyanakkor nagyon is elégedett volt a visszhanggal, és a weboldal igencsak népszerűnek bizonyult, tízezrek jelezték a problémáikat. A lengyel nagykövet viszont arra figyelmeztetett, hogy a kelet-európaiakkal szembeni általános holland hozzáállást diszkriminációként lehet értelmezni. Az elmúlt években Hollandiában a politikusok egymást túlharsogva próbáltak kormányzati intézkedéseket kiharcolni a kelet- és közép-európai vendégmunkások áradatának a feltartóztatására. A szociális ügyekért felelős miniszter, Henk Kamp még azt is felvetette, hogy a munkanélküli lengyeleket utasítsák ki az országból, de ennek a tervnek a gyakorlati megvalósítását egyelőre az uniós törvények lehetetlenné teszik.

Már csak Merkel segíthet

Az évek során a német közösségek is tökélyre fejlesztették a panaszkodást a román és bolgár bevándorlók miatt, akik csak a szociális juttatásokért érkeznek az országba. A német belügyminiszter még a nyáron nagyobb szigort ígért. Hans-Peter Friedrich szerint az új érkezőket azzal az üzenettel kell fogadni, hogy ha illegálisan akarnak dolgozni, akkor legyenek szívesek inkább visszamenni oda, ahonnan jöttek. A németek szerint szervezett bandák juttatják vállalkozási engedélyhez a román és bolgár bevándorlókat, akik aztán néhány hónap múlva szociális juttatásokért folyamodnak arra hivatkozva, hogy a vállalkozásuk nem volt sikeres, és munkanélküliek lettek.

Duisburgi utcakép bevándorlóval Forrás: AFP/Patrik Stollarz

A statisztikák ugyanakkor némileg tompíthatják ezeket a félelmeket. Egy évvel ezelőtt például a Németországban élő románok és bolgárok mindössze 9,6 százalékát regisztrálták munkanélküliként, ami alacsonyabb, mint az általában a külföldiek körében mért 16,4 százalékos arány.

A számok azonban nyilvánvalóan nem győzték meg a németeket: tizenhat város nemrég egyenesen Angela Merkelhez fordult segítségért, azt remélve, hogy majd a kancellár feltartóztatja a román és bolgár bevándorlók áradatát. A német polgármesterek a levelükben külön kiemelték az aggodalmukat a kelet-európai romák érkezése miatt, akiknek szerintük nincsenek tapasztalataik a nyugati életformáról és a „szomszédokkal való együttélés konvencióiról”. A politikusok a többi között azzal érvelnek, hogy a közösségekben egyre gyűlő feszültséget a szélsőjobboldali és az idegenellenes csoportok a maguk javára fordítják. A duisburgi polgármester, Sören Link pedig felvetette, hogy sokkal több értelme lenne, ha Románia és Bulgária fejlesztési segélyben részesülne, mert lehet, hogy az állampolgáraik így nem máshol keresnének egy jobb életet.

A statisztikák alapján a németeknek hamarosan a magyarok térhódításával kell megbarátkozniuk. A német statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint egy év alatt csaknem harminc százalékkal nőt a Németországban élő magyarok száma. A növekedés mértéke alapján összeállítható listán azonban Magyarországot még mindig Románia követi 28,8 százalékkal, a harmadik pedig Bulgária 26,5 százalékkal.

A bevándorlók nyomot hagytak maguk mögött Duisburgban Forrás: AFP/Patrik Stollarz

Munkavállalókból gyanús hajléktalanok

A 2000-es évek közepén a gazdasági szárnyalástól fellelkesülve Írország megnyitotta a határait az új uniós tagállamok állampolgárai előtt, és ezzel szinte egyik napról a másikra igazi multikulturális ország lett lengyel, lett, litván és magyar munkavállalókkal. A Financial Times szerint 2011-re minden nyolcadik ember, aki Írországban élt, nem Írországban született. Ez kétszerese volt a 2002-es adatoknak.

A válság miatt aztán több ezer bevándorló elveszítette a munkáját, sokan hajléktalanok lettek. A lapnak az egyik dublini jótékonysági szervezet azt mondta, hogy az általuk ellátott hajléktalanok csaknem fele kelet-európai. A gazdasági válság az íreket is ellenségesebbé tette a bevándorlókkal szemben. A dublini épületeken megjelentek a rasszista graffitik, és az írországi Bevándorlási Hivatal szerint az elmúlt egy évben megduplázódtak a rasszista incidensek az országban.

Annak ellenére, hogy az olasz gazdaságnak és jóléti rendszernek szüksége van a bevándorlókra, az olaszok komoly fenntartásokkal fogadják őket. Olaszországban négy-ötmillió bevándorló él, ez az olasz lakosság nagyjából hét százaléka. A vállaltan bevándorlásellenes Északi Liga egyik korábbi plakátján az észak-amerikai indiánok példájával próbálta elmagyarázni, hogy mi vár az olaszokra: „Beengedték a bevándorlókat, és most ők élnek rezervátumokban”. Nemcsak az Északi Liga, hanem nagyon sok olasz is úgy gondolja, hogy a bevándorlóknak túlságosan sok joguk van, egyébként is csak a bűnözést hozták magukkal, és a legjobb lenne, ha kitoloncolnák őket. Amikor az NPR amerikai közszolgálati rádió riportere néhány éve körbenézett Páduában, a helyiektől azt tudta meg, hogy a bevándorlók csak betegségeket hoznak magukkal, és csak a bűnözési statisztikákat rontják.

Kultúrsokk Nagy-Britanniában

Nagy-Britanniában alig találni olyan települést, amelyet valamilyen formában ne érintene a kelet-európaiak bevándorlása, de ha az újságírók olyan helyet keresnek, ahol a legdrámaibb változással kellett szembenézniük az ott élőknek, akkor nagy valószínűséggel egy ősi angol kikötővárost, a Lincolnshire-ben fekvő Bostont keresik fel.

Balti konyha, román bolt Bostonban Forrás: AFP/Katy Lee

2001-ben lényegében minden bostoni lakos fehér bőrű volt és brit. Tíz évvel később azonban a száz százalék 84 százalékra olvadt, és az ott élők szemmel láthatóan nehezen birkóznak meg az új helyzettel. A település utcáin egymást érik a balti szupermarketek, a lengyel étkezdék és a litván kisboltok, és egyre több helyen lehet külföldi hangot hallani. A bostoniak egy része a bevándorlókat hibáztatja a munkahelyek hiánya miatt, mások úgy érzik, hogy kulturálisan szorították sarokba őket, és lassan eltűnik a város, amelyben felnőttek, és amelyet ismertek. A félelmeiknek és az elégedetlenségüknek több tüntetésen is hangot adtak.

David Cameron nem hagyja

A brit miniszterelnök meghallotta a britek panaszait, és most az uniós tagállamokból érkező letelepülők szociális juttatásainak a szigorítására készül. A Financial Timesban megjelent cikkében vezette elő azt a tervet, hogy a többi uniós országból érkezők a jövőben nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek munkanélküli segélyt, és ezt követően is legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e támogatásban, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy álláshoz jutnak.

A bevándorlás nagyságrendje miatt aggódó briteknek kedves tervvel azonban van egy kis gond: az Európai Bizottság tiltja a hazai és külföldi EU-állampolgárok közötti diszkriminációt. Ez sem akadályozta meg Boris Johnson londoni polgármestert abban, hogy őrültségnek nevezze a bevándorlás jelenlegi uniós szabályozását. Emiatt ugyanis a brit kormány teljesen tehetetlen az esetenként semmiféle munkavégzési hajlandóságot nem mutató bevándorlókkal szemben.

London lengyelül Forrás: AFP/Bertrand Langlois

Nem David Cameron az egyetlen, aki monumentális hibának nevezte, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány nem élt az átmeneti bevándorlási korlátozások lehetőségével az Európai Unió 2004-es keleti bővítése után. Nemrég Jack Straw, a brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa beszélt arról, hogy jó szándékú, de elfuserált ötlet volt megnyitni a munkaerőpiacot a kelet-európaiak, mint a magyarok és a lengyelek előtt. Az európai történelem legnagyobb békeidőbeli népvándorlásaként emlegetett hullámban a magyarok is kivették a részüket. Többen nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a bűnözési statisztikákban is éreztették a jelenlétüket. Sokan ráadásul annak ellenére utaznak ki, hogy sem nyelvtudással, sem munkahellyel, sem szálláshellyel nem rendelkeznek.

Tulajdonképpen kevesebben vannak

A bevándorlásellenes uniós állampolgárok akár megnyugvással is olvasgathatták az Eurostat legfrissebb jelentését. Az EU tagállamai 783 ezer bevándorlónak adtak állampolgárságot 2011-ben, négy százalékkal kevesebbnek, mint egy évvel korábban. Az Egyesült Királyságban az előző évinél 9 százalékkal kevesebben, 177 ezer 600-an szereztek állampolgárságot, Franciaországban 20 százalékos, Spanyolországban 7 százalékos csökkenés után egyaránt 114 ezer 600-an, Olaszországban pedig 15 százalékos csökkenés után 56 ezer 200-an jutottak a státushoz. A listavezető öt állam közül egyedül Németországban regisztráltak növekedést, a 2010-hez képest 5 százalékkal több, összesen 109 ezer 600-an kaptak német állampolgárságot 2011-ben. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy tavalyelőtt ez az öt ország adta az új uniós állampolgárságok háromnegyedét. Az EU-állampolgársággal rendelkezők közül a legtöbben románok (26 000), lengyelek (11 000), olaszok (7500) és portugálok (6900) szereztek állampolgárságot egy másik uniós országban.