Gorbacsov: Újabb hidegháború küszöbén a világ

GORBACSOV, Mihail Szergejevics Berlin, 2014. november 8.
Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió utolsó elnöke egy erkélyen a Brandenburgi kapu közelében Berlinben 2014. november 8-án. Gorbacsov a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából tartan
Berlin, 2014. november 8. Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió utolsó elnöke egy erkélyen a Brandenburgi kapu közelében Berlinben 2014. november 8-án. Gorbacsov a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségsorozatra érkezett a német fővárosba. Az 1961 és 1989 között Nyugat- és Kelet-Berlint kettéosztó betonfal lebontását 1989. november 9-én kezdték meg. (MTI/EPA/Jens Kalaene)
Vágólapra másolva!
Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár, egyetlen szovjet elnök a nyugati államokat vádolta azzal, hogy aláásták a kölcsönös bizalmat. Az Oroszország elleni szankciók feloldását követelte berlini előadásán, a fal leomlásának 25. évfordulóján.
Vágólapra másolva!

Az 1989-ben Moszkvának tett ígéretek megszegésével, a bizalom lerombolásával vádolta a Nyugatot és elsősorban az Egyesült Államokat Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár szombaton. Gorbacsov a német fővárosban, a berlini fal ledöntésének 25. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon tartott előadást. Azt mondta, a világ egy újabb hidegháború küszöbén áll.

Szerinte a nyugati országok a hidegháború vége és a Szovjetunió szétesése után megrészegültek vélt győzelmüktől, és hasznot húztak Oroszország gyengeségeiből.

amely arra irányult, hogy kész tények elé állítsa (Moszkvát) és figyelmen kívül hagyja más partnerek érdekeit.”

Forrás: MTI/EPA/Jens Kalaene

A most 83 éves volt szovjet pártfőtitkár - akinek nyitási politikája jelentős mértékben hozzájárult nemcsak a berlini fal ledöntéséhez, de a Szovjetunió széteséséhez is - azt vetette a Nyugat szemére, hogy "aláásta azt a kölcsönös bizalmat, amely lehetővé tette a békés forradalmakat" Kelet-Közép-Európában és Németországban. Szerinte ezt

  • a NATO keleti bővítésével,
  • a délszláv háborúba és
  • a koszovói válságba való beavatkozással,
  • az európai rakétaelhárító-rendszerek telepítésére vonatkozó terveivel,
  • az iraki háborúval, a
  • líbiai és
  • szíriai magatartásukkal valósították meg a nyugati államok.

- mondta. A Szovjetunió első és utolsó elnöke - aki a közelmúltban még Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálta - úgy vélte, fel kell oldani az Oroszországra az ukrán válság miatt kivetett nyugati gazdasági szankciókat.

Forrás: MTI/EPA/Jens Kalaene

Hans-Dietrich Genscher, aki a berlini fal ledöntése idején a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere volt, azt mondta, Európának "új kezdetre" van szüksége az ukrán feszültségek miatt. "Nagyon aggódom, mivel úgy vélem, hogy nem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyeket az 1989-es év kínált" – mondta a 87 éves volt politikus, aki szerint a NATO-Oroszország Tanácsnak össze kell ülnie a feszültségek rendezésére.