Obama a javaslatot bemutató beszédében kiemelte, hogy nem kér bocsánatot az amerikai titkosszolgálat akcióinak hatásosságáért, és a háttéranyagokban egyetlen arra utaló jelet sem látott, hogy a hivatásos szervek a törvény megszegését célozták volna.
Az elnök azt mondta, szükséges volt a nagymennyiségű adat gyűjtése, de elismerte, hogy ez megteremtette a lehetőséget a potenciális visszaélésekre is.
Az NSA jelenleg a megfigyelt telefonhívások időpontjáról, hosszáról, és a telefonszámokról tart fenn adatbázist, de Obama a rendszernek a jelenlegi formájában véget vet. Az adatokat a tervek szerint nem az NSA, hanem egy külső szervezet fogja gyűjteni és tárolni, az NSA-nak pedig felhatalmazást kell kérnie a hozzáféréshez.
A tömeges megfigyelésekhez engedélyt kiadó szervezetben ezentúl független jogvédő szervezetek képviselői is helyet kapnak.
Obama a külföldieket is igyekezett megnyugtatni, mondván az Egyesült Államok nem kémkedik olyan hétköznapi emberek után, akik nem veszélyeztetik a nemzet biztonságát. „Ez vonatkozik a külföldi vezetőkre is” – tette hozzá, megígérve, hogy ezentúl nem ellenőrzik a szövetséges és baráti állam- és kormányfők kommunikációját.
A bejelentésnek az ad súlyt, hogy korábban kiderült, az amerikaiak több szövetséges ország vezetőjének, köztük Angela Merkel német kancellárnak a magántelefonját is lehallgatták.
Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója a CNN-nek azt mondta, szerinte Barack Obama semmit sem tett volna Edward Snowden, az NSA informatikusa és más, előtte megszólaló közérdekű bejelentők leleplezései nélkül.
Assange szerint kínos lehet egy államfő számára, hogy 45 percig így beszéljen, és közben szinte semmit sem mondjon. A 42 éves ausztrál aktivista, aki 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült, hogy elkerülje az Egyesült Államoknak történő kiadatást, úgy vélekedett, az Obama által meghirdetett reformok meglehetősen gyengék, egyszerűen a kongresszusra és felügyelő bizottságokra hárítják át a teendőket.