Megizmosodtak a szélsőséges pártok

Franciaországban a széljobboldal, Görögországban a szélsőbaloldal nyert az európai parlamenti választásokon. A szélsőséges pártok az eddigiekhez képest sokkal jobb eredményeket értek el, ennek ellenére elbukhat az euroszkeptikus pártok frakcióalakítása. 

Több tagállamában az EP-választások nagyon hasonlítottak egy népszavazásra az Európai Unió jövőjéről. Az euroszkeptikus, mint jelző az Európai Parlamentbe bejutó pártoknak és politikusoknak az egyre nagyobb hányadára aggasztható rá. Ugyanakkor egészen színes ez a tábor: néhányan a szélsőjobboldali, mások a radikális baloldali platformmal kampányoltak, de a legtöbben nem titkolták, hogy belülről szeretnék majd szétbomlasztani az uniót.

A szélsőséges pártok kezére játszottak a megszorítások, a bankmentések népszerűtlensége és a magas munkanélküliség is. Az öt év alatt a GDP 26 százalékát elvesztő Görögországban például a radikális baloldali Sziriza párt azzal kampányolt, hogy a megszorítások katasztrófához, társadalmi összeomláshoz, és az emberek életének a tönkre tételéhez vezettek. A gazdasági válság első áldozata, Görögország meghallotta az üzenetet, és Sziriza pártot hozta ki győztesnek. Az exit poll adatok szerint 26-30 százalékot kapott az Alekszisz Ciprasz vezette párt, amely azzal kampányolt, hogy az országnak megítélt mentőcsomag nem volt elég nagyvonalú. Alekszisz Ciprasz korábban arról beszélt, hogy a május 25-i szavazáson az emberek voksa meg fogja változtatni az országot, és szerinte az EP-választás alkalmával a nép valójában a megszorítási programról nyilvánít majd véleményt.

Franciaországban a nagy pártokkal szembeni elégedetlenség odáig fajult, hogy a választás egyik tétje az volt, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak (FN) sikerül-e az élen végeznie. Az exit poll adatok szerint Marine Le Pen pártja 25 százalékkal megnyerte az EP-választást. Franciaországban a szélsőjobb aduásza az egyre magasabb munkanélküliség volt, de a Nemzeti Front karizmatikus vezetője, Marine Le Pen azzal az üzenettel is megszólította a szavazókat, hogy Brüsszel a nagyvállalatok és a nagy bankok oldalán áll.-

Az EP-választások sikere azért is volt fontos Marine Le Pennek, mert így kapna esélyt arra, hogy megvalósítsa a trójai falovat idéző programját: azt, hogy belülről zilálja szét az Euópai Uniót. Le Pen többször is felvázolta már, hogy az Európai Uniói ugyanúgy összeomlik majd, mint a Szovjetunió, a célja pedig, hogy visszaszerezze az európai nemzetek szabadságát. (Cikkünket a Nemzeti Front megerősödéséről és Marine Le Pen politikai sikereiről itt olvashatja.)

A Marine Le Pen vezette párt először nyert választást. Öt évvel ezelőtt 6,3 százalékot ért el az FN az EP-választáson, legsikeresebb pedig eddig 1989-ban volt, 11 százalékos eredménnyel. Oszlassa fel a francia parlamentet – üzente Francois Hollande francia elnöknek a diadalittas Marine Le Pen. „Mi mást is tehetne egy elnök ilyen fokú elutasítottság esetén? Elfogadhatatlan, hogy az országgyűlés ennyire ne tükrözné a francia nép akaratát” – idézte a France24 francia tévé híroldala.

Németországban az előrejelzések szerint a konzervatívok behúzták ugyan a győzelmet, de az EP történetében most először fordult elő, hogy egy német euroszkeptikus párt és egy neonáciként számon tartott német párt is szerez képviseletet az Európai Parlamentben. A tavaly alakult euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) mindkét előrejelzés szerint 6,5 százalékot ért el , ami azt jelenti, hogy egyben tartotta a nagyjából kétmilliós szavazótáborát, amelyet a tavaly őszi német parlamenti választásra összegyűjtött, de nem növelte támogatóinak számát. A neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) 1 százalék körüli eredményt ért el, és így várhatóan 1-1 képviselőt delegálhat az EP-be.

Dániában is egy euroszkeptikus pártnak szavaztak bizalmat: a Dán Néppártnak több mint 23 százalékkal várhatóan három képviselője lehet majd az Európai Parlamentben.

Az osztrák szélsőjobboldali euroszkeptikus Szabadságpárt egyik vezető politikusa, Andreas Molzer Európát „a négerek konglomerátumának, totális káosznak” írta le egy interjúban, amiért neki ki kellett ugyan szállni a versenyből, a párt azonban nagyon jól szerepelt az EP-választásokon: 20 százalékot szereztek, a 2009-es 7,3 százalékhoz képest ez jelentős javulásnak mondható.

Az előrejelzettnél jobban szerepelt Hollandiában Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) az európai parlamenti választásokon: míg a voksolás után, csütörtök éjjel közzétett exit poll eredmények szerint a párt csak a negyedik helyen szerepelt, az ANP holland hírügynökség vasárnap éjszakai, immár az előzetes eredményeken alapuló összegzése szerint a PVV holtversenyben a második helyen végzett.

Előzetes, nem hivatalos adatok szerint a Szlovák Nemzeti Párt nem tudta átlépni az öt százalékos küszöböt, és nem sikerült mandátumot szereznie az Európai Parlamentben, ami tovább gyengíti a lehetőségét annak, hogy az euroszkeptikus pártok közös EP-frakciót alakítsanak. A frakcióalakításhoz legalább hét uniós tagállamból legalább 25 EP-képviselőre van szükség.

Egyes előzetes esélylatolgatások szerint hat párt - a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt, a holland Szabadságpárt, a belga Flamand Érdek, az olasz Északi Liga, és a svéd Demokrata Párt - az SNS-szel hajlandó lenne közös frakciót alakítani, de ezt a tervet meghiúsítja, ha a szlovák nacionalisták pártja nem kerül be hetedikként az EP-be.