Áder János: A 25. órában járunk

Kizárólag a környezetvédelem fontosságáról beszélt Áder János köztársasági elnök az ENSZ közgyűlésének 69. ülésszakán. A helyi idő szerint csütörtök délután, magyar nyelven felszólaló államfő elrettentő adatokkal sorozta a hallgatóságot, nem kímélve a vendéglátó Egyesült Államokat sem.

Ha nyugalmat akarsz, készülj a katasztrófákra! Flavius Vegetius mondását aktualizálta az ENSZ közgyűléséhez intézett felszólalásában Áder János magyar köztársasági elnök. Az államfő albán kollégája, Bujar Nishani után lépett a világszervezet közgyűlési termének szónoki emelvényére, negyedórás beszédének kizárólagos témája a klímaváltozás volt.

„Olyan háborúról beszélek, amelyben vesztésre állunk”

– kezdte. Azért ezzel a mondattal indított, mert előtte csaknem minden felszólaló, már-már kötelezően, a világban zajló konfliktusokat sorolta fel, egyik vagy másik oldalt támogatva, s persze saját demokratikus elköteleződését hangsúlyozva.

Évszázados időhúzás

Áder János szerint a tudósok már 1896-ban leadták az első figyelmeztetéseket, 60 évvel később már mérések is voltak a káros változásokról, de mégis egy évszázad kellett ahhoz, hogy a világ országai kiszenvedjék magukból a Kiotói Egyezményt. De azt is hiába, mert az elmúlt 25 évben egyharmadával nőtt a légkör szén-dioxid-koncentrációja, vagyis a szerződés enyhén szólva sem volt eredményes.

Forrás: Vörös Szabolcs - Origo

„Egyre sűrűbbek a természet jelzései: Indiában fagy volt, Lappföldön, nem egy mediterrán vidék, 31 fokot mértek. Betlehemben tavaly fehér karácsony volt” – sorolta az államfő, majd magyar példát is idézett: a II. világháború előtt a Duna soha nem érte el a 8 métert Budapestnél, az elmúlt évtizedben azonban négy alkalommal is előfordult, tavaly már a 9 métert súrolta a vízszint. Áder János a hely szelleméhez is alkalmazkodott, a Sandy hurrikán esetét említve: a szakemberek hosszú ideje a New York-i védművek megerősítésére szólítottak fel, a városvezetés azonban ezt figyelmen kívül hagyta. Így ahelyett, hogy pár százmillió dollár ráfordítással megelőzték volna a bajt, utólag nyögték a 20 milliárd dolláros viharkárt.

Rövid- és borúlátás

Szóba került a keddi klímacsúcs is. „Nem tettek optimistává a felszólalások” – mondta az elnök, politikai rövidlátást és a felelősség eltolását emlegetve. Szerinte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mindent megtett, hogy a jövő évi párizsi klímacsúcson közös nevezőre jussanak a tagállamok, innentől kezdve nem rajta múlik. „Miért nem hallgatunk a tudósokra, miért nem értünk a természettől kapott egyre sűrűbb jelekből?” – kérdezte, majd az – Origónak adott interjújában már emlegetett – ózon-példát hozta elő: vagyis van jó példa az összefogásra. Aztán ismét egy helyi történett: Ronald Reagan elnök belügyminisztere, amikor már egészségügyi károsodást okozott az elvékonyodott ózonréteg, állítólag a nagy karimájú kalapot és a sötét napszemüveget ajánlotta védekezésül.

Forrás: AFP/Timothy A. Clary

A 25. óra

„Az a cél, hogy 2 foknál ne legyen magasabb a globális felmelegedés: illúzió. A felelőtlenségnek még évtizedekig viselnünk kéne a hatásait, még akkor is, ha holnap sikerülne megállapodni.

Gyermekeink életének már része lesz a szélsőséges természeti viszonyok”

– figyelmeztetett Áder János. Azt mondta, a felelőtlen környezetpolitikánkért a természet benyújtja a számlát, és fel kell készülni az egyre szélsőségesebb időjárásra. „New York példája is igazolja, hogy nem a 24., hanem a 25. órában vagyunk” – mondta végül.