Lelövik, ha megpróbálja elhagyni az országot

Three young men from Eritrea cross the border between Italy and France on board a regional train, on August 6, 2014, near Nice, southeastern France. The French border police recognizes a significant flow to the French territory of clandestine migrants from Italy, especially Eritreans. According to Alpes-Maritimes' Prefect Adolphe Colrat, these migrants are only transiting through France without creating specific incidents. AFP PHOTO / JEAN CHRISTOPHE MAGNENET

A félelem irányítja az országot, nem a törvény. Eritrea kormánya a saját állampolgáraival szemben is emberiségellenes bűnöket követ el.

Gyilkossággal, szexrabszolgasággal és a kényszermunkával félemlíti meg az eritreai kormány az ország lakosait – áll egy ENSZ-jelentésben. A világszervezet szerint eddig több százezer lakos hagyta el az országot a központi hatalom brutalitása miatt. Az ENSZ vizsgálatot indított, amiben az eritreai kormány nem hajlandó részt venni – írja a BBC.

Az eritreai elnök, Isaias Afewerki 22 éve vezeti a kelet-afrikai országot, ahol eddig még nem tartottak választásokat az 1993-as függetlenség kikiáltása óta.

Havi ötezer disszidens

Szíria után Eritreából érkeznek a legtöbben Európába. Ez 5000 főt jelent havonta.

A 18. életévüket betöltött állampolgároknak kötelező a katonai szolgálat, ami kevés fizetéssel, de annál több kényszermunkával jár. Szakértők szerint ez az egyik fő oka, hogy olyan sokan hagyják el az országot.

Három fiatal eritreai menekült az olasz–francia határnál Forrás: AFP/Jean Christophe Magnenet

A menekülőket lelövik

A kormány egyszerű és brutális taktikát választott a menekültek visszatartására: aki el akarja hagyni az országot, azt a katonák lelövik a határon.

Az eritreai kormány kiterjedt kémhálózatot működtet, a gyanús személyeket – köztük gyerekeket is – évekig börtönben tartják vádemelés és tárgyalás nélkül. A szomszédokat és családtagokat arra bíztatják, hogy egymás besúgóivá váljanak – áll az ENSZ-jelentésben.

Romokban az ország

Eritrea a függetlenség kivívása óta súlyos gazdasági problémákkal küszködik, a lakosság nagy része a létminimum alatt él. Az antidemokratikus politikai berendezkedés komolyan érinti a gazdaságot is; a mindent átszövő korrupció gátat szab a valós fejlesztéseknek, beruházásoknak.

Eritrea rengeteg költ fegyverkezésére, a kiterjedt külkereskedelmi kapcsolatok egy jelentős része is a fegyvervásárlásokhoz kapcsolódik. Az Etiópiával való háborúskodás tönkretette az ország infrastruktúráját, és a lakosság fő bevételi forrásának minősülő mezőgazdaság is súlyos károkat szenvedett.

A nemzetközi segélyek nagy része nem jut el a rászorulókhoz.