Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Vlagyimir Putyin, a fegyveres erők főparancsnokának döntése értelmében a repülőgépeink légi hadműveletet folytattak, és precíziós csapásokat mértek a szárazföldön az Iszlám Állam terrorcsoport szíriai célpontjai ellen" - jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, a tárca szóvivője.
A tájékoztatás szerint az orosz hadsereg katonai felszerelésekre, kommunikációs berendezésekre, valamint fegyver-, üzemanyag- és lőszerraktárakra mért csapást a polgárháború sújtotta közel-keleti országban.
A szíriai polgári védelmi mentőszervezet Twitter-bejegyzése szerint a bombázásokban legalább 33 ember meghalt, köztük három gyerek és egy önkéntes.
Egy név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes korábban azt közölte a Reuters brit hírügynökséggel, hogy az orosz légierő a nyugat-szíriai Homsz város közelében lévő célpontokat támadott, azonban az amerikai közlés szerint úgy tűnik, nem az Iszlám Állam uralta területekre mértek csapást az orosz gépek.
A tisztségviselő arról számolt be, hogy Moszkva
egy órával a légitámadás megindítása előtt értesítette Washingtont,
viszont azt nem közölték, hogy hol csapnak le.
A felkelők szintén azt állítják, hogy őket is bombázták az orosz gépek Talbisah és Hama települések környékén. Dzsamil asz-Szaláh, a Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) nevű mérsékelt ellenzéki fegyveres csoport egy tisztje hangsúlyozta, hogy
ezeken a területeken nincsenek dzsihadisták,
és teljes mértékben az SZSZH irányítása alatt vannak.
Az ENSZ-közgyűlés alkalmából jelenleg New Yorkban tartózkodó Háled Hudzsa, a törökországi székhelyű Szíriai Nemzeti Koalíció (SZNK) ellenzéki szervezet elnöke Twitter bejegyzésében közölte, hogy a lebombázott helyszíneken sem az Iszlám Állam, sem az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szíriai szárnya, az an-Nuszra Front fegyveresei nincsenek jelen.
A szíriai állami televízió közölte, hogy az orosz gépek a szíriai légierővel együttműködve különféle terrorista célpontokat bombáztak Hama és Homsz tartomány területein.
A szíriai rezsim azonban minden ellenzékire terroristaként hivatkozik.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Oroszországot, hogy vállaljon "az előrelépést szolgáló és együttműködő szerepet az Iszlám Állam elleni harcban".
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő később a "tények eltorzításának" nevezte azokat a bírálatokat, amelyek szerint az orosz harci gépek nem az Iszlám Állam állásait támadták Szíriában. Az illetékes azt is határozottan tagadta, hogy az orosz légicsapásokban civilek haltak volna meg Szíriában.
Vlagyimir Putyin orosz államfő eközben kijelentette, hogy országa légiereje támogatást nyújt a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erőknek. Azt ugyanakkor kizárta, hogy Moszkva szárazföldi harcoló alakulatokat küldjön az Iszlám Állam ellen. Putyin elmondta, arra számít, hogy a konfliktus politikai rendezése érdekében
Aszad tárgyalóasztalhoz fog ülni a szíriai ellenzék képviselőivel.
Az oroszok a támadás megindulása előtt azt üzenték az amerikaiaknak, hogy az amerikaiak ne küldjenek vadászgépeket a szíriai légtérbe.
A BBC szerint egy amerikai tisztségviselő kritizálta az orosz lépést. Azt mondta: örömmel vesszük Oroszország konstruktív szerepvállalását, de a mai eseményeket nehéz lenne konstruktívnak nevezni. Elmondta, hogy az amerikaiak vezette koalíció nem állítja le műveleteit Szíriában és Irakban, hanem az előzetes terveknek megfelelően folytatja őket. Hozzátette, hogy "nagyon hamar valódi megbeszéléseket kell kezdeni a konfliktusok elkerülése érdekében".
A szópárbajba beszálltak a franciák is, aki korábban szintén bombázták az Iszlám Állam területeit. Manuel Valls miniszterelnök szerint erkölcsi hiba lenne és megakasztaná a szíriai válság megoldására tett erőfeszítéseket, ha "rehabilitálnák" Bassár el-Aszad szíriai elnököt. "Ki gondolhatja azt egy pillanatig is, hogy az, aki annyi katasztrófáért felelős, megtestesítheti az országa jövőjét?
Ki gondolhatja, hogy a probléma legfőbb okozója részese lehet a megoldásnak?
És hogyan lehetne támogatni a visszatérést a háború előtti status quóhoz azzal az ürüggyel, hogy a zsarnok alternatívája rosszabb?" - tette hozzá.
Az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács ma délelőtt adta meg az engedélyt az orosz vadászgépek bevetésére Szíriában.
Szergej Ivanov, az orosz elnöki hivatal vezetője a felhatalmazás megadása utáni közleményében azt mondta, hogy Oroszország kizárólag az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen használja majd légierejét, Bassár el-Aszad, Szíria elnökének kérésére.
Hozzátette, hogy szárazföldi erőket nem vetnek be az országban.
Az orosz bevetéseket a bagdadi központból irányítják – ezt Oroszország, Irán, Irak és Szíria hozta létre – jelentette a hét elején az Rt.com.
A központot felváltva irányítja a négy résztvevő állam egy-egy magas rangú tisztje. Ők háromhavonta váltják egymást. Elsőként Irak a felelős.
A központot várhatóan arra is használják majd, hogy koordinálják az Iszlám Állam elleni katonai terveket.
Az Itar-TASZSZ jelentése szerint Szergej Sojgu védelmi miniszter tájékoztatta a FÁK-tagállamokhoz tartozó kollégáit a légicsapásokról. A miniszter azt nem részletezte, hol voltak a célpontok, és milyen sikerrel járt az akció.
A CNN értesülése szerint az oroszok 4 darab Szu-34-est állomásoztatnak a latakiai repülőtéren, hatszáz fős személyzettel, és a bevetése előtt többek között drónokkal végeztek felderítést.
Ezzel bombáznak
A Szu-34 (NATO-kódja Fullback) kétüléses, két hajtóműves, nagy hatótávolságú, negyedik generációs nehéz vadászbombázó.A bombázás azt követően kezdődött meg, hogy a napokban találkozott Barack Obama és Vlagyimir Putyin New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén, ahol az amerikai elnök kijelentette: kész együttműködni Oroszországgal és Iránnal a több mint négy és fél éve tartó polgárháború lezárása érdekében.
Oroszország az utóbbi hetekben folyamatosan növelte jelenlétét Szíriában.
Korábban orosz teherszállító repülőgépek próbáltak olyan szállítmányokat vinni Szíriába, amelyekről a hatóságok azt állították hogy rakományuk humanitárius segélyből áll. Bulgáriától és Görögországtól azt kérte a NATO, hogy ne engedje légterén átrepülni ezeket a gépeket.
A kurd erőknek szerdán sikerült kiűzniük az észak-iraki Kirkuk környékén négy településről az Iszlám Állam fegyvereseit. A harci sikerekhez hozzájárult, hogy Washington előzőleg számos légicsapást mért a szélsőségesek állásaira.
A kurdok ezzel újabb lépést tettek a kőolajban gazdag Kirkuk feletti hatalmuk megszilárdításáért, és egyúttal közelebb kerültek a dzsihádisták egyik fellegvárának számító Havidzsához is.
Az Egyesült Államok vezette katonai szövetség kedden 26 légicsapást hajtott végre az Iszlám Állam ellen Irakban, míg Szíriában négyet.
Valószínűleg már több hete folyhattak háttértárgyalások az amerikaiak és az oroszok között a szíriai bombázás megindításáról – mondta az Origónak Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, aki szerint előbb-utóbb szárazföldi csapatok is megjelenhetnek majd Szíriában. Az biztos, hogy nem lesz egyszerű rendet tenni, a térségben ugyanis legalább 5-10 kormányellenes felkelő csoport, két nagyobb iszlamista terrorszervezet, valamint az Aszad-párti kormányerők is jelen vannak. Közben több ország légiereje is bombázza Szíriát.
Csicsmann László szerint egyértelmű, hogy
Szíria helyzetét nem lehet a levegőből megoldani,
a szárazföldi csapatoknak pedig az iraki háborúhoz hasonló, városi szituációkban kell majd harcolniuk.
Az oroszok és az amerikaiak – ha csak a háttérben is, de – együttműködnek majd, másképpen ugyanis kifejezetten veszélyes lenne bármilyen katonai akciót levezényelni. A szakértő szerint
az Egyesült Államok például nagyon erős diplomáciai támogatást adhat az oroszoknak,
de különböző mértékű katonai segítséget is nyújthat. A két nagyhatalom közötti vita viszont a felszínen folyamatos lehet, amely az Iszlám Állam visszaszorítása után felerősödhet. Nagy kérdés lesz például, hogy a harcok leállása után ki tesz majd rendet, és mindezt milyen vezetővel.
Csicsmann László azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az oroszok csak egy bizonyos pontig ragaszkodnak majd Aszad uralmához. Egyik pillanatról a másikra dönthetnek úgy, hogy leváltják a diktátort, ám ekkor azt próbálják meg elérni, hogy ne legyen felelősségre vonás. A szakértő szerint
hosszú jelenlétre kell felkészülni,
most ugyanis nincs olyan erő Szíriában, amely szalonképes a nyugat számára, és át is tudná venni a vezetést.
Az amerikai támogatás ellenére nem várható, hogy az oroszok és az amerikaiak közös csapatokat küldenének a térségbe, az amerikai közvélemény ugyanis valószínűleg nem támogatna semmilyen külföldi katonai szerepvállalást. Csicsmann László szerint nem valószínű az sem, hogy a felkelő csoportok – akik kifejezetten Aszad-ellenesek, míg Oroszország szimpatizál a diktátorral – az oroszok, a kormánypárti erők, az amerikaiak, valamint a kurdok majd keresztbe lövik egymást. A frontvonal várhatóan az Iszlám Állam, a vele vetélkedő, szintén terrorszervezetnek számító Nuszra-front, valamint az összes többi harcoló fél között jöhet létre.
