Érthetetlen, ami Leszboszon történik

Migránsok egy rendőrsorfal előtt a görög Leszbosz szigetén

A görögországi Leszbosz szigetén lévő Kara Tepe-i befogadóállomásra érkező migránsok közül sokan szíriaiaknak adják ki magukat, mert így próbálják növelni az esélyüket arra, hogy később az Európai Unióban maradhassanak. A regisztrálásukat végző görög hatóságoknak sem módjukban, sem érdekükben nem áll pontosan megállapítani, hogy ki honnan érkezett - írta a Foreign Policy című amerikai külpolitikai folyóirat a tudósítójuk leszboszi tapasztalatai alapján.

A naponta mintegy ezer embert regisztráló központ dolgozói között jó esetben egy arabul beszélő ember van. Miután a Frontex uniós határvédelmi ügynökség és a civil szervezetek munkatársai délután két órakor hazamennek, már ennyi sincs. A regisztrációs folyamatok nagy részét helyi rendőrök és köztisztviselők végzik, akik a megfelelő felszerelés és támogatás hiányában nem tudják eldönteni, hogy a menekültek tényleg onnan jöttek-e, ahonnan állítják.

Migránsok egy rendőrsorfal előtt a görög Leszbosz szigetén Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Sosem volt tökéletes a rendszer

Susan Fratzke, a bevándorlási témákkal foglalkozó, Migration Policy Institute nevű washingtoni kutatóközpont elemzője szerint a menekültek ügyeinek feldolgozása sosem volt teljesen működőképes Görögországban, a mostani hullámmal pedig a rendszer túlterheltté vált. Az EU területére Görögországban belépő menekülteknek ott kellene menedékjogért folyamodniuk, és a görög hatóságok dolga lenne a papírmunka, valamint az átvilágítási folyamat végigvitele - mondta az elemző. Athén azonban jól tudja, hogy ezek az emberek nem akarnak maradni, ezért meg sem próbálja a menekültekkel kapcsolatos ügyeket érdemben kezelni, inkább ráhagyja azt a célországokra.

Következmények nélkül

Az elemzés szerint nincsenek következményei annak, ha valaki hazudik a származási országáról. Ha az átvilágítást végző tisztviselő nem elégedett egy menekült válaszaival, őrizetbe vetetheti ugyan, de a gyakorlatban ez ritkán történik meg.