Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Egyesült Államok egy éve büszkén harangozta be, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban – a dzsihádisták elleni légicsapásokban – az arab szövetségesei is részt vesznek.
Mára azonban ezek szép lassan elszivárogtak – éppen akkor, amikor az Egyesült Államok új fejezetet készül nyitni a szíriai háborúban. Washington ugyanis a légierő mellett
ezentúl különleges egységeket is bevet majd a lázadók támogatására.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek szinte az egész légierejét Jemenre, az irániak által támogatott húszi lázadók elleni harcra koncentrálja.
Jordánia, amelyet annak idején mélységesen felháborított pilótájának brutális kivégzése, szintén inkább a szaúdiakkal szolidáris, és inkább velük bombázza Jement, mint az amerikaiakkal az Iszlám Államot – írja a New York Times.
Bahreini gépeket utoljára februárban vetettek be Szíriában,
Katar pedig csak a légi járőrözésben vesz részt.
Az Egyesült Arab Emírségek gépei március, Jordániáé augusztus, Szaúd-Arábiáé szeptember óta nem mértek légi csapás az Iszlám Állam szíriai állásai ellen.
A nyugati szövetségesek – például Franciaország és Ausztrália – részvétele is korlátozott, ők a szíriai helyett iraki célpontokra összpontosítanak.
Kanada új kormányfője, Justin Trudeau már a kampányban megígérte, hogy országa teljesen kiszáll majd az Iszlám Állam elleni légi háborúból, és egyetlen nyugati szövetséges sem ég a vágytól, hogy a törökországi Incirlik bázisra telepítsen harci gépeket, pedig onnan sokkal könnyebb lenne elérni Szíria északi részét és Irakot.
A 2700 szíriai légicsapásnak csak az öt százalékát hajtotta végre a nyolc arab és nyugati szövetséges; ez az arány Irakban eléri a 30 százalékot 5100 bevetésből.
Ashton B. Carter védelmi miniszter megígérte a Kongresszusnak, hogy az amerikai erők fokozni fogják az Iszlám Állam elleni légicsapásokat, az eddigieknél több támadást hajtanak majd végre a dzsihádisták vezetői és a kezükben lévő olajmezők ellen.
Az ígéretét azonban nem lesz könnyű valóra váltani. Egyrészt, mert
2007 óta először nincs amerikai repülőgép-hordozó az Öböl-térségben,
és december közepéig nem is lesz.
A haditengerészet október elején kénytelen volt hazarendelni javításra a Theodore Roosevelt repülőgép-hordozót, márpedig ennek a fedélzetéről hajtották végre a légicsapások tíz százalékát.
Franciaország sietett az amerikaiak segítségére: Párizs csütörtökön jelentette be, hogy az Öbölbe irányítja egyetlen repülőgép-hordozóját a hiány betöltésére. A Pentagon pedig erősítést – többek között egy tucatnyi A-10-est és ugyanennyi F-15-öst telepít Incirlikbe, ahonnan alig 15 perces repülés a szíriai határ.
A britek a franciákkal ellentétben
inkább csak szavakban keménykednek az Iszlám Állammal.
A brit légierő csak iraki célpontok bombázásában vesz részt, Szíria fölött csupán felderítést végez.
Az iraki és afganisztáni rossz tapasztalatok miatt ugyanis David Cameron kormányfő megígérte, hogy parlamenti jóváhagyás nélkül nem kezd katonai akcióba Szíriában, szavazást azonban a kérdésről csak akkor kezdeményez, ha biztos lehet a többség megszerzésében – márpedig ez eddig nem állt fenn.
Az után pedig, hogy a szélsőbalos Jeremy Corbynt választották meg a Munkáspárt vezetőjének, és Oroszország is beavatkozott Szíriában, erre még kisebb az esély.
Charles Q. Brown altábornagy, a légi háború parancsnoka két területen tervezi erősíteni a támadásokat az Iszlám Állam ellen.
Első lépésként a frissen felszerelt szíriai kurd erők és arab harcosok Rakkában és környékén próbálják majd kifüstölni védelmi pozícióikból a dzsihádistákat. Amikor pedig aktivizálódnak és mozogni kezdenek, célpontot nyújtanak az amerikai gépeknek.
A módszer már júliusban is bevált, amikor a kurd offenzíva eredményeképpen naponta tucatnyi légicsapást hajtottak végre. Ám az egész nem tartott sokáig:
a kurdok kifogytak a lőszerből,
elromlott az idő, az amerikai parancsnokok Irak nyugati részére koncentráltak, így októberben már csak napi négy légitámadást indítottak Szíriában.
