A török fegyveres erők lelőttek egy orosz vadászgépet. Ez az, ami biztos, de a helyzet percről percre változik. Az oroszok viszonylag gyorsan elismerték, hogy egy Szu–24-es harci gépüket a törökök lelőtték. Korábban azt állították, hogy a gépet a földről lőtte ki a török hadsereg. Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont magyar idő szerint nem sokkal délután két óra előtt bejelentette, hogy egy F–16-os repülőgépről indított levegő-levegő rakéta okozta az orosz gép vesztét.
Ankara sokáig nem mondta ki, hogy orosz gépet lőttek le. Még azután is a repülőgép "ismeretlen identitásáról" beszéltek, hogy az oroszok már elismerték a repülőjük elvesztését. A törökök ráadásul azt állítják, nem a földről tüzeltek, hanem
két darab F-–16-os vadászgépet küldtek a levegőbe,
ezek nyitottak tüzet. Ez a legsúlyosabb incidens az óta, hogy Oroszország hadműveletekbe kezdett Szíriában.
A török hadsereg azt állítja, hogy a repülőgép megsértette az ország légterét. Azt mondják, hogy öt perc alatt tízszer figyelmeztették a gép pilótáit, mielőtt tüzelni kezdtek. Az oroszok viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a gép szíriai légtérben volt, ahol joggal tartózkodott. Oroszország ugyanis szeptember 30. óta Bassár el-Aszad szíriai elnök kérésére bombázza a kormánycsapatokkal harcoló lázadókat, a lelőtt gép is a Szíriában szolgáló orosz kontingens tagja volt.
Azt a szíriai területet, ahová a gép roncsai zuhantak, az
Aszad elnök ellen lázadó csoportok uralják.
Itt élnek a szíriai türkmének is. Ők egy etnikai kisebbség tagjai, Törökország az elmúlt napokban többször is fellépett az érdekükben: felszólította Oroszországot, hogy ne bombázza a harcok elől a határ menti sátortáborokba menekült türkmén civileket.
Ahhoz képest, hogy milyen súlyos incidens történt - vagy talán éppen emiatt - a török és az orosz diplomaták először visszafogottan nyilatkoztak: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője például azt mondta, hogy "nem szabad elhamarkodott ítéletet hozni, a török kormány hivatalos közleményében pedig arról írt, hogy a támadás
nem egy ország ellen irányult.
Vlagyimir Putyin viszont már sokkal keményebb hangon beszélt délutáni sajtótájékoztatóján, Jordániában. Azt mondta, hogy úgy érzi magát, mintha "kést döftek volna a hátába, a terroristák segítői". Szerinte „jelentős következményei” lesznek az orosz gép lelövésének.
Törökország már korábban nyilvánosságra hozta katonai szabályait, amelyek mentén eljár - hangsúlyozta a török kormány hivatalos közleményében.
Álláspontjuk szerint nem egy ország ellen, hanem Törökország területének védelmében járnak el.
Egyedül Szergej Lavrov szerdai ankarai útja körül vannak még bizonytalanságok. Az Independent című brit lap szerint Szergej Lavrov mégsem látogat szerdán Törökországba. A november 25-i tárgyalásról már korábban döntöttek az oroszok és a törökök, Szíria helyzetét vitatták volna meg. Török diplomáciai források korábban azt mondták a Hürriyet című török lapnak, hogy a találkozó nem marad el.
A NATO is összeül: a katonai szövetség Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tart kedden délután a török-szíriai határ közelében lelőtt orosz vadászbombázó ügyében - jelentették be Brüsszelben.
A Szu–24 - NATO-kódnevén Fencer, azaz vívó - szovjet-orosz kétszemélyes, változtatható nyilazású szárnyú, légi utántöltésű, nagyteljesítményű fedélzeti számítógéppel felszerelt vadászbombázó. Földközeli szárazföldi és tengeri célpontok elleni nappali és éjszakai rakéta- és bombatámadások végrehajtására tervezték. A gép fegyverzetéhez bombák, irányítható és nem irányítható rakéták, illetve különböző kaliberű ágyúk tartoznak.
A gépet a Pavel Szuhojról elnevezett repülőgépgyárban és tervezőirodában tervezték az 1960-as években. Több éven át tartó kísérletek után
1975-ben állították hadrendbe.
A Szu–24 gépcsaládból összesen mintegy 1400 darabot gyártottak.