Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Saul fia hétfői Golden Globe-győzelme kapcsán az internetes kommentfelületeket elárasztották azok a kommentek, miszerint a film „csak a témája miatt nyert”, mert „minden évben díjazni kell egy holokausztfilmet”. Utánanéztünk az eddigi díjazottaknak, és úgy találtuk, ez a valóságtól igencsak távol áll. A négy, általunk vizsgált, jelentős filmes díjat tekintve – a legjobb filmnek járó Oscar, a legjobb rendezésért járó Oscar, a legjobb külföldi filmnek járó Oscar és a legjobb külföldi filmnek járó Golden Globe – az 1945 óta díjazott, több mint 280 filmből eddig 9 szólt a holokausztról.
Általánosságban elmondható, hogy téma alapján, különösen történelmi téma szerint
nem lehet sikerreceptről beszélni.
A díjazásoknak nem céljuk, és nem is tudnák reprezentálni több ezer év emberi történelmét, mégis, térben és időben igen eltérő eseményeket feldolgozó film nyert már Oscar- vagy Golden Globe-díjat. Az ókori Rómától a középkori Svédországon, a kommunista diktatúrákon át a máig tartó afganisztáni konfliktusig sokféle témát díjaztak a bizottságok.
Annak ellenére, hogy 1945 óta adott Oscar-díjak többségét nem konkrét történelmi eseményekhez, periódusokhoz kapcsolódó film kapta. A jelek szerint
a történelmi filmeket a Golden Globe bizottságai jobban szeretik,
a díjazott külföldi filmek kicsivel több, mint fele valamilyen történelmi témához kapcsolódik.
A pontos számok az alábbi diagramokon tekinthetők meg.
Forrásként az IMDB és a Wikipédia vonatkozó listáit használtuk. A Golden Globe-díjakat a jelenlegi rendszerben 1964 óta adják át (korábban egynél több külföldi filmet is díjaztak), így ebben a kategóriában csak ezeket a díjakat vettük számításba (holokausztfilm egyébként nem volt az az előtt díjazottak között).
A filmek besorolása persze szubjektív, emiatt néhány film kategorizálása magyarázatra szorulhat. Nem soroltuk például a történelmi filmek közé a Hamlet egy adaptációját, az inkább klasszikus, alapvetően fiktív dráma, és nem a dán történelem feldolgozásának tekintjük. Gondot okozott az Oscar-díjas magyar film, a Mephisto besorolása, ez a náci hatalomátvétel idején játszódik.
Szabó István filmjét végül nem soroltuk a holokausztról szóló filmek közé, mert bár vannak benne utalások a zsidóüldözésre, a fő történetszál nem ez. Ugyanígy döntöttünk az Annie Hall-lal kapcsolatban, ahol csak mellékesen, párbeszédekben utalnak rá. Általánosságban az volt a szempont, hogy
a filmek központi cselekményét vegyük figyelembe,
és azt, hogy megelevenedik-e a filmben egy történelmi esemény. Ugyanezen okból a holokausztfilmek közé soroltuk a lengyel Ida című filmet: bár a film a kommunista időszakban játszódik, a cselekmény központi eleme, hogy a főszereplők a holokauszt túlélői.
Az általunk vizsgált díjak közül a legjobb külföldi filmnek járó Golden Globe-díj az, amit a legnagyobb arányban vittek haza történelmi filmek. Hétfőn ezt a díjat kapta a Saul fia, ezzel
a díj történelme során ez a második holokausztról szóló díjazott film
(az első az 1990-es Európa, Európa volt).
Ezzel a holokauszt reprezentáltsága a Golden Globe-díjakban megegyezik az indiai brit uraloméval (Gandhi, Út Indiába), az arab-izraeli konfliktuséval (Mennyország most, Libanoni keringő) és
a 19 századi svéd emigráció történetével
(Utvandrarna / Kivándorlók, Hódító Pelle). Egy díjazott film szól az első, három a második világháborúról, utóbbiak között van a japán Levelek Ivo-Dzsimáról is. Díjazták az 1968-as orosz Háború és béke-feldolgozást is, valamint A nyomorultak egy 1995-ös francia filmváltozatát. Az afganisztáni tálib diktatúráról szól a 2003-as Osama, az 1992-es Indokína pedig Vietnam függetlenné válását mutatja be.
A Golden Globe-bal díjazott filmek gyakran viszik el később az Oscar-díjat is. Ezek között voltak olyan történelmi filmek, mint a délszláv háborúról szóló Senkiföldje és a Csing-dinasztia idején játszódó történelmi kalandfilm, a Tigris és Sárkány.
A legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat eddig öt holokausztról szóló film
(Üzlet a korzón, Finzi-Continiék kertje, Pénzhamisítók, Ida, Az élet szép - az Oscar-díjig ez utóbbi jutott csak) kapta meg, ha Szabó István Mephisztóját nem számoljuk ide. Emellett nyert további hat nem a holokauszttal foglalkozó II. világháborús film. A világháború az Egyesült Államokban – az amerikai vonatkozás miatt – persze az európai történelem legismertebb eseménye, ennek ellenére győzni tudott számos, Amerikában kevésbé ismert eseményt feldolgozó film is.
Argentínából eddig két film nyert Oscar-díjat, mindkettő az 1970-es, 80-as évek katonai diktatúrája alatt játszódik – egyikük korábban a Golden Globe-ot is elvitte. Érdekesség még, hogy japán filmek közül eddig egy kivétellel csak történelmi filmek tudtak nyerni, méghozzá olyanok, amelyekben szamurájok szerepelnek.
A sztálini tisztogatásokról szól a Csalóka napfény című orosz filmdráma,
a keletnémet kommunista diktatúráról pedig A mások élete, a cseh Kolja pedig a csehszlovákiai rendszerváltást mutatja be.
De az Oscar-bizottság ennél obskúrusabb történelmi eseményekről szóló filmeket is díjazott már: a Z című algériai film például egy görög ellenzéki politikus elleni merényletről szól, a Derszu Uzala pedig az orosz távol-kelet feltérképezéséről.
Ami a legjobb angol nyelvű filmeknek és legjobb rendezéseknek járó Oscar-díjakat illeti, ott a történelmi témaválasztások kapcsán
leginkább Amerika- és britcentrikussággal vádolható a filmakadémia.
1945 után három, II. világháborús amerikai katonákról szóló film (Életünk legszebb évei, 1946, a magyarul meg nem jelent From Here to Eternity 1953-ból, és a Patton, 1970) kapta meg a legjobb film díját. Szintén díjazták a japán hadifogságba került brit katonákról szóló 1957-es Híd a Kwai folyónt is, valamint az észak-afrikai hadszíntéren játszódó, a magyar Almásy László grófról szóló Az angol beteget is.
Bár nem klasszikusan háborús filmek, a második világháborút feldolgozó filmek közé soroltuk a VI. György brit királyról szóló A király beszédét és az osztrák von Trapp történetét bemutató A muzsika hangját is.
Nyert három, a vietnami háború borzalmait bemutató film – a Szarvasvadász és A szakasz mellé
ide soroltuk a Forrest Gumpot,
hiszen a cselekmény közel felét a háború vagy annak következményei teszik ki.
Az amerikai történelem más, ellentmondásos fejezeteivel szintén szembenézett az Oscar-bizottság:
díjat nyert a fekete rabszolgaságról szóló 12 év rabszolgaság
és a polgárjogi mozgalom idején játszódó Miss Daisy sofőrje. 1990-ben a Farkasokkal táncoló című, az indiánokra fókuszáló eposz nyert, 2008-ban pedig az iraki háborús film, A bombák földjén.
Holokausztfilmből eddig csak egy, a Schindler listája
nyert legjobb filmnek járó Oscar-díjat (ez egyébként szintén az egyetlen holokausztfilm, ami a legjobb angol nyelvű drámának járó Golden Globe-ot megnyerte). Hasonló arányban reprezentált India (Gandhi), az afrikai gyarmatok (Távol Afrikától) és az iráni forradalom (Argo), viszont a középkori Britanniában két Oscar-díjas film is játszódik (Egy ember az örökkévalóságnak, A rettenthetetlen).
A legjobb rendezőnek járó díjat nagyon gyakran az abban az évben legjobbnak ítélt film rendezője kapja meg. Így a legjobb rendezések listája nagyrészt egybeesik a legjobb filmekével: számunkra releváns különbség, hogy ezt a díjat 2002-ben Roman Polanski nyerte A zongorista rendezéséért. Szintén díjazták az 1972-es, a náci Németországban játszódó Kabarét, bár a film nem kifejezetten a zsidóüldözésekre fókuszál. Találunk emellett a díjazottak között egy újabb vietnami háborús filmet (Született július 4-én), egy a bolsevik forradalmat feldolgozó alkotást (Reds, 1981), viszont az Argo helyett a legjobb rendezés 2012-ben a Pi élete lett. Ezeken túl a már említett háborús, középkori és afroamerikai filmek ezt a díjat is elvitték.
